Ugrás a tartalomhoz

Szete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. május 16., 01:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Népessége: kieg)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. május 16.) ezen a változaton alapul.
Szete (Kubáňovo)
A katolikus templom
A katolikus templom
Szete zászlaja
Szete zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Első írásos említés1236
PolgármesterNémet Zsolt
Irányítószám935 75
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség256 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület12,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 30″, k. h. 18° 48′ 36″48.058333°N 18.810000°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 30″, k. h. 18° 48′ 36″48.058333°N 18.810000°E
Szete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szete témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szete (szlovákul Kubáňovo, korábban Setich) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Ipolyságtól 15 km-re nyugatra, a Búr patak és az Ipoly folyó összefolyásánál, a magyar-szlovák határ mentén, Tésával szemben fekszik.

Története

Neve személynévi eredetű. 1236-ban "Zentheh" alakban említik először egy birtokvita kapcsán, mely a Hont-Pázmány nembeli Kázmér és a dömösi prépostság között folyt. 1291-ben "Scechec", 1295-ben "Scetheh" alakban említik a korabeli források. Az esztergomi érsek birtoka, amelyet később a Hontpázmány nemzetségbeli Kázmér fiai rabolnak ki. 1332-ben említik templomának papját. Valószínűleg ennek a templomnak az alapjain épült fel 1735-ben a mai, barokk Szent László templom. Erre utal a szentély egykori rotundára emlékeztető falazata. 1571-ben 30 ház állt a községben. 1715-ben malom és 29 ház áll itt. 1828-ban 111 házában 669 lakosa élt. A falu lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, halászattal foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZETTE. Magyar falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Peretsényhez 1 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélé"[2]

Fényes Elek szerint "Szette, magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly partján: 712 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja 1-ső osztálybeli: búzát, rozsot, kukoriczát, dohányt, bort terem. Tölgyes erdeje van. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Ipoly-Ságh."[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Szete, Ipolymenti magyar kisközség, 125 házzal és 622, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Ipolyszakáloson, postája helyben van. Már 1240-ben Villa Zetheth alakban említik. Az esztergomi érsekséget melynek ma is nagyobb birtoka van itt, már 1295-ben uralta a falu, a mint ezt Ladomér érsek panaszleveléből tudjuk, melyben a Hunt nembeli Kázmér fiait birtokháborítással vádolja Márton alországbíró előtt. Az esztergomi érsekség szetei birtokáról emlékeznek meg 1648-ban is. Jelenleg még Skadra Józsefnek is van itt nagyobb birtoka. A községbeli templom 1737-ből való. Szete községhez tartozik a Haraszt-puszta."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

1945. október 25-én a 88/1945 számú Beneš dekrétum értelmében 42 helybéli magyar férfit csehországbeli kényszermunkára rendeltek be. Miután egyikük ellenszegült, hasba lőtték, egy másik személynek pedig a lábát érte a lövés. Ezt követően a 40 férfit Csehországba hurcolták.[5]

Népessége

1880-ban 562 lakosából 523 magyar és 16 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 592 lakosából 584 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 622 lakosából 620 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 679 lakosából 669 magyar és 10 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 664 lakosából 639 magyar és 11 csehszlovák volt.

1930-ban 598 lakosából 515 magyar és 54 csehszlovák volt.

1941-ben 631 lakosából 622 magyar és 7 szlovák volt.

1970-ben 540 lakosából 443 magyar és 96 szlovák volt.

1980-ban 446 lakosából 361 magyar és 83 szlovák volt.

1991-ben 354 lakosából 298 magyar és 49 szlovák volt.

2001-ben 317 lakosából 248 magyar és 64 szlovák volt.

2011-ben 295 lakosából 205 magyar, 73 szlovák, 3 cigány, 1-1 cseh és zsidó és 12 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei

  • Szent László tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1735-ben épült a régi, 13. századi templom felhasználásával.
  • A temető területén lehet az egykori román kori rotunda.[6]
  • Falumúzeum.

Képtár

  • Szűz Mária-kegyhely Lontó és Szete határán
    Szűz Mária-kegyhely Lontó és Szete határán
  • Tájkép a község déli részén
    Tájkép a község déli részén
  • Címeres üdvözlőtábla
    Címeres üdvözlőtábla
  • Szetei utcakép
    Szetei utcakép
  • Kultúrház
    Kultúrház
  • Útmenti feszület
    Útmenti feszület
  • Nepomuki Szent János szobra mezei oltárban
    Nepomuki Szent János szobra mezei oltárban
  • Tűzoltóság
    Tűzoltóság
  • Katolikus templom - részlet
    Katolikus templom - részlet
  • A két világháború áldozatainak emlékműve
    A két világháború áldozatainak emlékműve
  • A templom mellett álló feszület
    A templom mellett álló feszület
  • Régi ház a faluközpontban
    Régi ház a faluközpontban
  • Katolikus templom
    Katolikus templom
  • Községháza
    Községháza
  • Útmenti feszület
    Útmenti feszület
  • Szete látképe észak felől
    Szete látképe észak felől
  • Tájkép Szete és Százd határán
    Tájkép Szete és Százd határán

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
  5. ↑ Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2007
  6. ↑ apsida.sk

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:Kubáňovo
A Wikimédia Commons tartalmaz Szete témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szete&oldid=23869643”