Szaláncújváros

	Szaláncújváros (Slanské Nové Mesto)
	; Szaláncújváros zászlaja
	; Szaláncújváros zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-vidéki
Rang	község
Első írásos említés	1332
Polgármester	Milan Diheneščík
Irányítószám	044 18
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	464 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	16 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	221 m
Terület	30,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 37′ 52″, k. h. 21° 31′ 22″48.631111°N 21.522778°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 52″, k. h. 21° 31′ 22″48.631111°N 21.522778°E
	Szaláncújváros weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szaláncújváros témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.

Szaláncújváros (szlovákul: Slanské Nové Mesto) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése

Kassától 27 km-re délkeletre, a Ronyva-patak partján fekszik.

Története

A települést német bevándorlók alapították a 14. század elején az itteni királyi birtokon. Első írásos említése 1332-ből származik. A 14. század végén a Losonczy, majd 1601-ben a Forgách család birtoka lett. A régi település egy török rajtaütés következtében megsemmisült és szlovákokkal telepítették be újra.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJVÁROS. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Forgách Uraság, fekszik Regete Ruszkának szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujváros, Abauj vármegyében, orosz-tót falu, Nagy-Szalánchoz 1/4 nyire: 176 r. kath., 304 g. kath., 3 evang. 6 ref. lak. Görög kath. anyaszentegyház. F. u. gr. Forgács.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Délre innen, a vármegye határán, a Ronyva patak völgyében fekszik Ujváros, 85 házzal, 554 magyar és tót lakossal [...] posta- és táviró-állomása Nagy-Szaláncz.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 531-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 483 lakosából 477 szlovák volt.

2011-ben 498 lakosából 457 szlovák.

Nevezetességei

A Szentlélek tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1868-ban épült.
Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1992-ben épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 2.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 2.)

[1]

[2]

[3]

[4]