Ugrás a tartalomhoz

Rás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rás (Hrašovík)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1270
PolgármesterRenáta Demková
Irányítószám044 42
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség383 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség157 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság213 m
Terület2,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′, k. h. 21° 19′48.750000°N 21.316667°EKoordináták: é. sz. 48° 45′, k. h. 21° 19′48.750000°N 21.316667°E
Rás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rás (szlovákul: Hrašovík, korábban Rašovík) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 6 km-re északkeletre, a Tarca-folyó jobb partján található.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban emberi település állt.

A falu valószínűleg a 11.–12. században keletkezett. 1270-ben „Raasfelde” néven említik először, amikor V. István király Rást és Rozgonyt a Rozgonyi család ősének, Reinoldnak adja. 1427-ben tíz portát számláltak a faluban. A Rozgonyiak birtoka, majd a 16. században az esztergomi káptalané. 1553-ban öt portája volt. 1605-ben Kassa városának faluja lett. 1746-ban 79 lakosa volt, közülük 18 római katolikus, 10 görögkatolikus, 19 luteránus, 14 kálvinista és 18 gyerek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÁS. Rózsavég. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura a’ Nagyszombati Szeminárium, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Kassa Újfaluhoz nem meszsze, mellynek filiája; határjában legelője szoros, és nem elég, földgyének is egy harmad része sovány, piatza Kassán van.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rás, Rassowig, tót falu, Abauj vmegyében, ut. p. Kassához 1 órányira a Tarcza völgyében, 55 k., 66 evang., 101 ref. lak. F. u. a Sz. István seminariuma.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Rozgonynyal szemben, a Tárcza jobb partján van Rás kisközség 49 házzal, 279 magyar és tót lakossal. Utolsó postája Rozgony, táviróállomása Kassa.”[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 322, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 274 lakosából 267 szlovák volt.

2011-ben 321 lakosából 307 szlovák.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 24.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rás&oldid=26725496”