Ugrás a tartalomhoz

Árpád-házi Szent Margit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyarországi Szent Margit szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk IV. Béla király leányáról szól. III. Béla király hasonló nevű leányát, Margit királyi hercegnőt lásd itt.
Árpád-házi Szent Margit
Születése
1242. január 27.
Klissza, Magyar Királyság
Halála
1270. január 18.[1]
Margit-sziget, Magyar Királyság (27 évesen)
Tisztelete
Boldoggá avatása1276
Szentté avatása1943. november 19.
Szentté avatta: XII. Piusz pápa
Ünnepnapjajanuár 18.
Jelképeililiom
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád-házi Szent Margit témájú médiaállományokat.

Árpád-házi Szent Margit (Klissza, 1242. január 27.Margit-sziget, 1270. január 18.[1]) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, Árpád-házi Boldog Erzsébet nagynénje.

Molnár József: Árpádházi Szent Margit halála (1857)

Élete

[szerkesztés]
Szimbolikus síremléke a Margit-szigeten

A vesztett muhi csata után IV. Béla feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza várában született Margit leányuk 1242. január 27-én. Szülei – a tatároktól elszenvedett vereség miatti kétségbeesésükben – felajánlották őt Magyarország megmentéséért.

Margit ennek megfelelően hároméves korában a domonkos apácákhoz került Veszprémbe. A veszprémi Szent Katalin apácakolostorban töltötte gyermekéveit. Amikor édesapja, IV. Béla király leánya számára új kolostort építtetett a Nyulak szigetén (a mai Margitsziget), Margit átköltözött. Itt tett fogadalmat 12 éves korában, 1254-ben, és itt töltötte szerzetesi éveit egészen 1270-ben bekövetkezett haláláig.

A keresztények Margitot az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte. Gyakran kínozta magát korbácsolással is. A róla szóló, 1510-ből fennmaradt legenda szerint jövendőmondó képességgel is rendelkezett, amellyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldásában. Fogadalmának visszavonására két alkalommal is lehetősége lett volna, hiszen minden bizonnyal megkapta volna a felmentést apja kérésére. Ő azonban visszautasította II. Ottokár cseh király és a lengyel király házassági ajánlatát is.

1270. január 18-án halt meg a Margit-szigeti kolostorban, bő egy héttel 28. születésnapja előtt. Ravatalát 1271 körül Albert és Péter lombardiai szobrászok faragták meg vörös, egyes részeit pedig fehér márványból.

Boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. A szerzetesrendek feloszlatása után, Boldog Margit nagyereklyéje (csontjai) a pozsonyi klarissza zárdából eltűntek, és 1782 után gróf Batthyány Ignác, akkor már erdélyi püspök birtokába jutott, aki ezen az alapon, VI. Piusz pápától 1789. július 28-án kelt apostoli iratot eszközölt ki: a pápa, Boldog Margit ünnepének megülését az Erdélyi Püspökség területére kiterjedően engedélyezte. Végül XII. Piusz pápa 1943-ban avatta szentté, mégpedig atyjának húga, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapján, november 19-én.

Emlékezete

[szerkesztés]

Szent Margit halála utáni csodák

[szerkesztés]

Halála után – az 1276. évi jegyzőkönyv szerint – csodák és gyógyulások egész sora következett be. Feljegyezték, hogy a halott királylány arcbőre szépségesen felragyogott, rózsás pír jelent meg rajta. Szeme körül arany félkörívek csillogtak, teste pedig édes illatot árasztott. Holtteste halála után három hétig nem indult oszlásnak.

Sírhelyét betegek tömege kereste fel, és imádkozott Margit közbenjárásáért. Egyesek kínzó fogfájásukból, mások csillapíthatatlan lázukból nyertek gyógyulást. IV. László király is életveszélyes lázból épült fel, midőn Margit segítségéért esedezett. A király szinte azonnal jobban lett. Az Árpád-ház más tagjai is Margithoz fordultak bajaikban.

Az uralkodó dinasztián kívül rengeteg szegény is felkereste Margit sírhelyét. Vak koldusok, süketek, bénák, leprások egész sora gyógyult meg a szent helyen. Még a pogány kunok közül is jó néhányan megtértek, látva a Margithoz köthető csodákat. Egy Zerte nevű kun harcos, akinek lova fél szemére megvakult, hallott az Árpád-házi királyleány csodatetteiről. Úgy döntött, fohászkodni fog a szenthez, és ha lova visszanyeri a szeme világát, egész családjával együtt keresztény hitre tér.

A legérdekesebb történetek kétségtelenül azok, amelyek szerint Margit könyörgésére még a halottak is feltámadnak. Egy ízben kútba fulladt lány kelt életre, máskor pedig leomló ház által maga alá temetett kisfiú.

Margit saját halálát is előre megérezte. Az egyik testvér siratásánál megmondta a rend főnökasszonyának, hogy ő lesz a kolostor következő halottja. Így is lett, hiszen nem sokkal később megbetegedett és távozott az élők sorából.

A Margit-legenda Ráskay Lea domonkosrendi apáca kézírásában maradt fent.

Képgaléria

[szerkesztés]

Származása

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Legrégebbi életrajzában, amely feltehetően Marcellustól, a gyóntatójától származik, 1271 áll, s ezt az évszámot vésték a szimbolikus sírkövére is. Az adat bizonyosan téves, hiszen a tanúvallomások szerint szombaton halt meg, ami 1270-ben esett január 18-ára. Bővebben: Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere. Balassi Kiadó, Budapest, 39. és 310. oldal.
  2. Az áldozat, mandadb.hu
  3. Az áldozat (Szt. Margit legendája) Újszínház (Megtekintett előadás: 2017. április 26.), Kláris 18/1. szám, klarisujsag.hu – 2017. május 3.
  4. Miroslav Marek: Arpad 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. május 4. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  5. Miroslav Marek: Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. november 25. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  6. Miroslav Marek: Diessen 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. december 2. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  7. Miroslav Marek: Wittelsbach 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 20. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  8. Miroslav Marek: Wettin 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 20. [2015. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  9. Miroslav Marek: Geldern-Heinsberg (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. március 30. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  10. Miroslav Marek: The Laskaris family (angol nyelven). Genealogy.eu, 2002. október 1. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  11. Miroslav Marek: The Angelos family (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. december 8. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Pelbartus de Themeswar: Sermones compilati Margit-legenda (magyar nyelven). ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke. [2009. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
  • Szent Margit I. Árpádházi, Szent (korábban Boldog) Margit (1242–1271). Magyar néprajzi lexikon
  • Modzelewski, Karol: Források a „szigeti klastrom” szentjéről. AETAS 3., 2000 [2008. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
  • Gárdonyi Géza: Isten rabjai (regény)
  • Szent Margit élete
  • Szent Margit élete, 1510 (MEK)
  • Szent Margit legendája (MEK)
  • Kodolányi János: Boldog Margit (MEK)
  • Bőle Kornél: Gyöngyvirágok és margaréták Árpádházi Szent Margit oltárán. Születése 700 éves jubileumának és szenttéavatásának ünneplésére; Credo, Budapest, 1944 (Szent Domonkos virágoskertje)
  • Szent Margit élete, 1510. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának M. Nyelvemlék 3. jelzetű kódexéről; átirat, jegyz. Dömötör Adrienne és Pólya Katalin, bev. P. Balázs János; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1990 (Régi magyar kódexek)
  • Puskely Mária: Árpád-házi Szent Margit és ifjabb Szent Erzsébet tössi legendája; ford. Pálos Margit; Ameko, Budapest, 1992
  • Klaniczay Tibor–Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái; Argumentum, Budapest, 1994 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Deák Viktória Hedvig: Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia. Garinus legendája nyomában; Kairosz, Budapest, 2005
  • Tarczai György: Szent Margit legendás könyve; Pax, Esztergom, 2015
  • Barna Gábor: Árpád-házi Szent Margit. Tanulmányok a szent 20. századi tiszteletéről; MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, Szeged, 2019 (A vallási kultúrakutatás könyvei)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]