Gábor Dénes (fizikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gg. Any (vitalap | szerkesztései) 2021. május 25., 09:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.215.161 (vita) szerkesztéséről Misibacsi szerkesztésére)
Gábor Dénes
SzületettGünszberg Dénes
1900. június 5.
Budapest, Terézváros
Elhunyt1979. február 9. (78 évesen)
London
Állampolgársága
HázastársaMarjorie Louise Butler
Foglalkozásafizikus, gépészmérnök, villamosmérnök
Iskolái
Kitüntetései
  • Young Medal and Prize (1967)[2]
  • Albert A. Michelson Medal (1968)
  • Rumford-érem (1968)[3]
  • a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka (1970)
  • IEEE Medal of Honor (1970)[4]
  • fizikai Nobel-díj (1971)[5][6]
  • Holweck Prize (1971)[7]
  • National Inventors Hall of Fame (2012)[8]
SírhelyePutney Vale Cemetery[9]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor Dénes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg) (Budapest, Terézváros, 1900. június 5.[10]London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.

Élete

A Terézvárosban született, zsidó családban. Édesapja, Günszberg Bernát a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál (MÁK Rt.) dolgozott, főkönyvelőként, majd cégvezetőként, végül igazgatóként, 1928-ig. Édesanyja Jakobovits Adél. A szülők 1899-ben kötöttek házasságot, s három gyermekük született: Dénes (1900), György (1901) és Endre (1903). Az apa 1902. március 8-án fiaival együtt engedélyt kapott, hogy családnevüket „Gábor”-ra változtassák.[11]

A Szemere utcai községi elemi népiskolába járt (19061910), a középiskolát a Budapest V. kerületi Markó utcai Főreáliskolában (19101918) végezte. 1911. november 14-én kelt az Aeroplán körhinta szabadalmi leírása (a bejelentés napja: 1910. október 8.). 1918. március 6-án érettségizett, 15-én már be is hívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza. Ehhez kapcsolódik olasz nyelvtanulása, amely negyedik nyelvismerete lett. Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1919. május 24-én áttért az evangélikus vallásra. 1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 1921. június 24-én tette le első szigorlatát a Műegyetemen. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett a berlini Humboldt Egyetemen.

Az 1920-as években a nagyfeszültségű hálózatok üzemében fellépő tranziens jelenségek sok problémát okoztak, de a vizsgálatukhoz sem módszerek, sem eszközök nem álltak rendelkezésre. 1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 19271932 között Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 19321933-ban pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1933-ban, a náci hatalomátvétel után elhagyta Németországot és hazatért Magyarországra. 1933-tól 1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában, brit állampolgár lett. 1934-től 1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben (Warwickshire).

1936. augusztus 8-án feleségül vette Marjorie Louise Butlert, akivel haláláig harmonikus házasságban élt, gyermekük nem született. 1942. október 25-én Budapesten meghalt édesapja. 1946-ban édesanyja hozzá és testvéréhez Angliába költözött. 1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később, 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A holográfia azonban 1960-ig, a lézer feltalálásáig nem terjedt el. 19491958 között az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-tól 1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.

Gábor Dénes az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta.

1962-ben látogatott haza Magyarországra. 1967-ben nyugalomba vonult. 1968-ban részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért” 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

Emlékezete

Művei magyarul

  • Válogatott tanulmányok; vál. Pócza Jenő, Ferenczi György, Fehér György, ford. Nagy Imre, utószó Szigeti György; Gondolat, Bp., 1976
  • Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk; ford. Reich György, Szentgyörgyi Zsuzsa; Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Bp., 2000
  • Találjuk fel a jövőt!; ford. Búsné Pap Judit; Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért, Bp., 2002
  • Az érett társadalom; ford. Búsné Pap Judit; Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért, Bp., 2005

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Források

  • Dennis Gabor Autobiography (angol nyelven). Nobelprize.org. [2010. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
  • (2000) „Gábor Dénes, a feltaláló” (magyar nyelven). Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 105 (3). (Hozzáférés: 2020. június 5.)  
  • Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht. 2005)
  • Gábor Dénes életének főbb eseményei (magyar nyelven). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. június 5.)

További információk