Friuli-Venezia Giulia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Friuli–Venezia Giulia szócikkből átirányítva)
Friuli-Venezia Giulia
(Friûl-Vignesie Julie
Furlanija-Julijska krajina
Friaul Julisch Venetien)
Tagliamento Ampezzo 07102007 02.jpg
A Tagliamento folyó Ampezzónál
Friuli-Venezia Giulia címere
Friuli-Venezia Giulia címere
Friuli-Venezia Giulia zászlaja
Friuli-Venezia Giulia zászlaja
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Rang Régió
Székhely Trieszt
Megyéi Gorizia (GO)
Pordenone (PN)
Trieszt (TS)
Udine (UD)
Kormányzó Renzo Tondo
Népesség
Teljes népesség 1 224 200 fő (2012) +/-
Népsűrűség 156 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7845 km²
Időzóna UTC+1
FVG-Mappa.png
Friuli-Venezia Giulia régió elhelyezkedése
Friuli-Venezia Giulia weboldala


Friuli-Venezia Giulia (szlovénul Furlanija-Julijska krajina, ladinul Friûl-Vignesie Julie) Olaszország 20 régiójának egyike.

Friuli-Venezia Giulia geopolitikai helyzetéből eredően „hidat" képez észak és dél, valamint kelet és nyugat között. Ennek következtében a térségben zajlik Közép-Európa, a Földközi-tenger parti vidékek és a kelet, valamint az Európai Unió és a dunamenti-balkáni térség tranzitforgalmának nagy része. Aránylag korszerű úthálózata az Ausztriával és Németországgal kiépített autópálya-kapcsolat által az európai közlekedési hálózat részévé vált.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzati térkép
A régió a világűrből
A Tagliamento a Pisanói-hídról

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartomány Északkelet-Olaszországban fekszik, az ország legkeletibb csücskében. Határai északon Ausztria, keleten Szlovénia, délen a Velencei-öböl, nyugaton Veneto régió.

Tájegységei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karni-Alpok és Júliai-Alpok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Friuli-Venezia Giulia területének 42%-a hegyvidék, ez megfelel a régió északi tájainak; míg a többi tájegységet dombok és síkságok teszik változatossá (35% sík) az Adriai-tenger partján a Trieszti-öbölnél (Golfo di Trieste) és a karsztos fennsíkban végződve. A hegyvidéki terület földtörténetileg viszonylag újonnan keletkezett és napjainkban is változó (l. 1976-os földrengés). Ennek részei a Karni-Alpok (Alpi Carniche) és a Júliai-Alpok olaszországi tájai. Itt az Alpok mészkőcsúcsainak egymásutánja határozza meg a tájképet. A hegyek magassága meghaladja a 2700 métert, köztük a Monte Coglians 2780 m (Karni-Alpok), és a Jôf di Montasio 2754 m (Júliai-Alpok).

A Karni-Alpok festői vidékét délről a Tagliamento-folyó határolja. A Carnia néven ismert vidék központja Ampezzo és Tolmezzo. A határvidéken a Monte Croce Carnicó-i hágó (1360 m) és a Sella di Camporosso vagy Tarvisiói-hágó (813 m) köti össze Ausztriát és Olaszországot. A Predili-hágó (Passo di Predil) (1156 m) Szlovénia felé jelent átjárót.

Előalpok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tagliamentótól és fő mellékfolyójától, a Fella-folyótól délre az Előalpok emelkedik, átlagosan 1500-2000 méteres magasságokba hatolva. Két kisebb zónája az impozáns Karni-Előalpok (Prealpi Carniche), legmagasabb csúcsa a Cima dei Preti, 2703 m, és a keleti Júliai-Előalpok.

Az Előalpok részét képezi a trieszti karsztos vidék is, a Trieszti-öbölnek egy különösen sziklás zónája. A karszt vegyi-fizikai erózió útján jött létre és sok érdekes természeti képződményt rejt: dolinák, barlangok, földalatti vízfolyások stb. A terület dél felé dombvidékbe szelídül, majd síkságba megy át 100-300 méteres tengerszint feletti magassággal. A sík vidék nagyjából megfelel a Tagliamento völgyének, amely a Pó-síksághoz hasonlóan északi és déli részre osztható.

A tengerpart[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A partok elérik a kb. 150 km-nyi hosszúságot a Tagliamentótól Muggia településig, Szlovénia határáig. Nagyrészt a Trieszti-öbölhöz (Golfo di Trieste) tartozó területről van szó, az Adria olaszországi szakaszának legkeletibb részéről. Az öböl nyugati vidékén lassan mélyülő, homokos partok terülnek el, lagúnás vidékektől övezve, mint a Maranói-lagúna (Laguna di Marano), vagy a Gradói-lagúna (laguna di Grado), pl. Lignano Sabbiadoro híres fürdőhellyel, míg keleti részén magas, sziklás partokat mos az Adria vize, a Trieszti karsztvidéki fennsík területét. Itt található az 1908-ban megnyitott Grotta Gigante barlang is.

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos vízfolyást tartunk számon a régióban, ezek legnagyobbika a Tagliamento (170 km) a Karni-Alpokból indul útjára. Észak-dél irányban folyik végig a tartományon és Venetóval közös határt képezve ömlik az Adriába. További jelentős folyók: a Livenza (112 km), ez ugyancsak hosszú szakaszon adja a régió határvonalát, és az Isonzó (Isonzo) (136 km), amely Szlovéniában, a Júliai-Alpokban ered.

Természetvédelmi területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Regionális természeti rezervátum (Riserve Naturali Regionali)

Regionális természeti park (Parchi Regionali)

Tengeri védett terület (Aree Marine Protette)

Állami természeti rezervátum (Riserve Naturali Statali)

Egyéb védett terület (Altre Aree Protette)

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az i. e. 2. században a vidék római uralom alatt állt. Nevét Cividale del Friuliról, eredeti nevén Forum Iuliiről kapta [1]. Forum Iulii-t Julius Caesar vagy Augustus alapította piacvárosként, amire a forum név utal.

Később bizánci befolyás alá, majd innen Velence és azzal együtt a Habsburgok kezére került.

1866-ban előbb nyugati területe lett az egységes Olaszország része, majd az első világháború után a keleti is. A második világháború után Udine és Gorizia megyéket is Friuli-Venezia Giulia régióhoz csatolták. 1954-ben a korábbi Trieszt szabad város nyugati része, végül egész Trieszt a Friuli régió, s ezzel Olaszország részévé vált. Pordenone megyét 1968-ban alapították, ahol 1976-ban rendkívül súlyos áldozatokat követelő földrengés pusztított.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régiónak közel 1 200 000 lakosa van, jelentős szlovén kisebbséggel. Sauris, Timau és Val Canale térségében megőrződtek a német nyelvszigetek. Élnek itt ladin nyelvű ősfriuliak is.

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három nyelvű felirat

Fő szócikk: Friuli nyelv

A friuli nyelv (saját elnevezése il furlan vagy la lenghe furlane, IPA [furˈlaŋ, ˈleŋge furˈlane]) a rétoromán nyelv egyik fő változata, amelyet az olaszországi Friuli-Venezia Giulia autonóm régióban mintegy 300 000 ember használ; e régióban hivatalosan elismert nyelvi státusszal rendelkezik. Több nyelvjárásra oszlik (középső, északi, délkeleti, nyugati), amelyek főleg a szavak utolsó magánhangzójában különböznek egymástól (a nyelvjárásokban ez lehet a és o is). A friuli története több ponton homályos; valószínűleg azon vulgáris latin nyelvjárásokhoz kötődik, amelyeket az ókorban a rómaiak által i. e. 181-ben alapított Aquileia tartományban beszéltek. A rétoromán nyelvek közül a friulit beszélik a legtöbben.

Fő szócikk: Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokonai a szláv nyelvek, közülük is a horvát és a szerb. Friuli határmenti területein és Trieszt környékén 60-70 000 fő beszéli.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Friuli-Venezia Giulia megyéi

Megyéi:

A régiót ma négy megye (provincia) és 219 település alkotja.

Friuli-Venezia Giulia elnökei:

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartomány északi része hegyes; hús- (sonka) és tejtermékei révén ismert. A délen fekvő, part menti részeken számos kis mezőgazdasági üzem termel a belső szükséglet kielégítésére. Fő termények: búza, kukorica, zöldség és gyümölcs (főleg szőlő, a betiltott nevű Tocai borral). A halászatnak főképpen a tengerparton van szerepe, míg a dohány termesztése Trieszttől délkeletre zajlik.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udine és Gorizia gazdaságilag jelentős városok. Textilipar, vegyipar, gépgyártás a legfontosabb ipari ágazatuk.

Kereskedelem: turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Síközpontok:

Gyógyturizmus, termál- és wellness szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Grado termái már az Osztrák–Magyar Monarchia idején ismertek voltak.
  • Lignano új termálfürdője modern infrastruktúrával felszerelt.
  • A Karni-Alpokban Arta Terme a legmodernebb termálkomplexum.

Tengerparti yacht- és vitorlásturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Yacht- és vitorláshajó-kikötők Friuli-Venezia Giulia régióban:

  • A Trieszti-öböl (Golfo di Trieste) kikötői településenként:
    • Muggia: Porto San Rocco
    • Trieszt: Marina San Giusto
    • Monfalcone: Ocean Marine, Marina Lepanto, Nautec Mare, Marina Hannibal
    • Grado: Tenuta Primero, Porto San Vito, Darsena San Marco, Darsena Navigare 2000
    • Aquileia: Marina di Aquileia
  • A Friuli part (Costa Friuliana) kikötői: településenként

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Friuli-Venezia Giulia témájú médiaállományokat.