Budapest tömegközlekedése

Budapest tömegközlekedése
A 7-es busz és a 19-es villamos
Adatok
Ország	Magyarország
Város	Budapest
Működés kezdete	1800-as évek
Járműfajta	autóbusz, villamos, trolibusz, metró, fogaskerekű vasút stb.
Hálózat	metró, HÉV, autóbusz, villamos, trolibusz
Éjszakai hálózat	éjszakai autóbusz
Üzemeltetés
Megrendelő	BKK Zrt. ITM
Üzemeltető	ArrivaBus Kft. BKV Zrt. MÁV-HÉV Zrt. Volánbusz Zrt.
Tarifarendszer	főként papíralapú, néhány jegytípus elektronikus is
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest tömegközlekedése témájú médiaállományokat.

Budapest tömegközlekedésének lebonyolítója az ArrivaBus Kft., a BKV Zrt., a Volánbusz Zrt. és a MÁV-HÉV Zrt., amelyek a Budapesti Közlekedési Központ és az Építési és Közlekedési Minisztérium megrendelésére a metró-, autóbusz-, trolibusz-, HÉV- és villamoshálózatot üzemeltetik.

Története

A Millenniumi Földalatti Vasút felszíni szakasza a Hősök terénél

Budapest közlekedése a 19. században

A 19. században az ország fejlesztésének középpontja Pest-Buda, ill. Budapest lett. A város fejlődése elválaszthatatlanul egybeforr a központosítottan kiépített vasúthálózat térszervező, társadalmi munkamegosztást és városodást elősegítő hatásaival.

Amikor a főváros nagyvárossá válásának összetett folyamatából (népesedési, gazdasági, politikai, tárgyi feltételek) kiemeljük a modern közlekedési infrastruktúrát, (kiépítését, működésének jellemzőit, városra gyakorolt járulékos hatásait) óhatatlanul leegyszerűsítünk.

A fejlődés minőségi és mennyiségi mutatói eltakarják azokat a különböző érdekstruktúrákat, melyek befolyásolják (felgyorsítják vagy késleltetik) a folyamatokat. Szinte egyenes vonalúnak tűnik a modernizáció, pedig egy nagyváros hálózataihoz fűződő érdekek a legváltozatosabbak – gyakran egymásnak ellentmondóak – lehetnek. A Lánchíd tulajdonosai nem voltak érdekeltek egy második Duna-híd megépítésében, a bérkocsisok sikerrel odázták el a taxiközlekedés engedélyezését, a lóvasutak önköltségeiket akarják leszorítani, az utasok a járatszámot növelni. Értelemszerűen, az erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportok hatékonyabban tudták képviselni érdekeiket.

A városegyesítés utáni periódusban – tehát tudatos városfejlesztés eredményeként – jön létre a budapesti életet máig átható gyűrűs-sugaras városszerkezet. Elkészülnek a város – jelentőségüket ma is őrző – modern útvonalai: az Andrássy út és a Nagykörút. A pesti oldal két nagy pályaudvarának forgalmi kapcsolatai is kiválóak: a Nyugati pályaudvar közvetlenül a Nagykörúton áll, a Keleti pályaudvar pedig kezdőpontja annak a hangsúlyos forgalmi tengelynek, amelyik a Rákóczi út, kiszélesített Kossuth Lajos utca, Erzsébet híd útvonalon átvezet a Duna jobb partjára, és ott több irányba szétágazik.

A város növekvő és egyre jobban strukturált közlekedési rendszerének fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a főváros népességének gyarapodásával. A növekvő városban a 19. század valamennyi közlekedési eszköze (bérkocsik, omnibusz, lóvasút, villamos, földalatti) jelen van.

Az 1870 előtti évtizedekben a város közlekedési eszközeit leginkább kisvállalkozók működtetik. Az 1870-es évtizedtől kezdődően lassan, de fokozatosan megváltozik a korszellem: a város közlekedési infrastruktúrájában egyre nagyobb szerepet játszanak a közlekedési vállalatok, részvénytársaságok. Az 1880-as évtized utolsó éveitől pedig már nem az invenció, hanem sokkal inkább az innováció jellemzi a közlekedés fejlődését. Már nem vállalkozó kedvű emberek ötletessége, speciális technikai ismeretei alakítják a város közlekedési struktúráját, hanem szabadalmak, gyártmányok, technikai fejlesztések formálják. Budapest nyitott az újdonságokra és büszke eredményeire.

Az első fővárosi lóvasúti vonal (1866) Európában a hatodik. Budapest az első olyan európai város, melynek belvárosában épült meg a villamosvasút (1887). Az 1896-ban megnyitott Földalatti vasút pedig London után a második Európában.

Érdekes módon, a korszerűtlen omnibusz (1832-1929 között működő) forgalma a századforduló éveiben teljesedett ki leginkább. 1900-ban 48 db, egy év múlva már 122 omnibuszkocsi járta a város utcáit. A járatok elsősorban a város szórakoztató (színházak, orfeumok, mulatók) és kiránduló pontjait (budai hegyvidék) érintették. A csak "mérsékelt ügetésben" haladó omnibuszokat karlengetéssel lehetett megállítani.

Az 1866-tól működő lóvasút utasforgalma – eltekintve az 1874-1880 közötti időszaktól – egyenletesen emelkedett. A hangos kürtszóval robogó lóvasutak szállítják az utasokat a terjeszkedő város egyre távolabbi végpontjai felé. A járatok irányát más és más szín-összeállítású zászlókkal jelzik.

A lóvasút és villamosvasút fejlődésében 1896-ban döntő fordulat következik be: ebben az évben a villamos már 130 km hosszú vágányhálózaton mintegy 27 viszonylaton közlekedik, a lóvasutak forgalma pedig drasztikusan visszaesik. 1895-ben még 23 millió utast szállítanak, 1896-ban alig 300 ezret. A villamosvasúti társaságok külön nyári és téli menetrendet készítettek. A legsűrűbb járat percenként indult, a legritkább 10 percenként. A századforduló fővárosának utcaképéhez szervesen hozzátartozik a sűrű vonalhálózattal rendelkező, sárga és barna villamoskocsik látványa.

Budapest közlekedése a 20. században

A legmodernebb autóbusz 1930 előtt

75-ös villamos 1930 előtti évekből

Budapest közlekedése a 21. században

Népligetig közlekedő Volvo 7700A típusú autóbusz a 103-as vonalán, 2005-ben

A 2008-as új paraméterkönyv

2008. augusztus 21-én átszervezték a budapesti közlekedést: elsősorban a buszhálózatot gyökeresen átalakították, sok járatot átszámoztak, több megállót is átneveztek.

A metró-, HÉV- és vasúti átszállási lehetőségeket a megállónevekben jelölték: a metróközlekedést "M" betűvel, a HÉV-közlekedést "H" betűvel jelölték. A vasúti kapcsolatok jelzésére a vasútállomás, illetve a pályaudvar neve lett a megálló neve is. (Például: Népliget M, Batthyány tér M+H, Zugló vasútállomás, Kelenföld vasútállomás.) Ahol ezek közül több is megtalálható, ott ezt is jelzik: Örs vezér tere M+H, Keleti pályaudvar M. Ezek a feliratok feltűnnek a menetrendekben és a viszonylatjelző táblákon is (lásd a jobb oldali képet).

Az átszervezés célja egy olcsóbban üzemeltethető, az igényekhez mégis jobban alkalmazkodó, jobb szolgáltatást nyújtó hálózat kialakítása volt: a kocsikilométerek számát összevonásokkal igyekeztek csökkenteni, ezzel a kényszerátszállások számát csökkentve (például hosszú 5-ös autóbuszvonal, a korábbi 5-ös, 67V és a 25-ös járatok egyesítésével). Emellett menetrendi hangolásokkal tervezték csökkenteni az utazásra fordítandó időt. Az új rendszer gyakori kritikája^[forrás?], hogy az előnyök nem tudnak maradéktalanul érvényesülni, mert a BKV nem képes a megnövekedett menetirányítási feladatokat kezelni. Valamint a változtatások nem voltak kellően előkészítve, így a menetidőket számos helyen irreálisan határozták meg, és a változással járó utastájékoztatási feladatokat nem látták el megfelelően.

Metró

A budapesti metró jelenleg négy vonalon üzemel:

• (sárga metró; kisföldalatti): Mexikói út–Vörösmarty tér
• (piros metró; kelet–nyugati metró): Örs vezér tere–Déli pályaudvar
• (kék metró; észak–déli metró): Újpest-központ–Kőbánya-Kispest
• (zöld metró; Dél-Buda–Rákospalota-metró): Keleti pályaudvar–Kelenföld vasútállomás

Járműpark

• 23 db Ganz gyártmányú villamos motorkocsi az M1-es metróvonalon. Pályaszám: 21–43. Beszerzés: 1973–1987
• 22 db Alstom Metropolis (AM5–M2) típusú metrószerelvény az M2-es metróvonalon. Pályaszám: 410–519. Beszerzés: 2009–2013
• 15 db Alstom Metropolis (AM4–M4) típusú metrószerelvény az M4-es metróvonalon. Pályaszám: 520–579. Beszerzés: 2012–2013
• Metrovagonmas által gyártott metrókocsik az M3-as metróvonalon (37 db szerelvény):
  • 74 db 81–717.2K típusú vezérlő-motorkocsi. Pályaszámok: 600–673. Beszerzés: 2017–2018
  • 148 db 81–714.2K típusú motorkocsi. Pályaszámok: 6000–6147. Beszerzés: 2017–2018

Villamos

Budapesten (ill. az akkor még különálló Pesten) az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, mely jelentős népszerűségre tett szert, így számos újabb követte. Az első villamos közúti vasút azonban nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton, azon belül is a Nyugati pályaudvar és a Király utca között új vonalat épített ki. A főváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ára el is készült. Ma 36 különböző villamosjárat közlekedik a városban, mely így közlekedési rendszerében a mai napig meghatározó jelentőségű. Fénykorában a mainál jóval nagyobb hálózattal rendelkezett.

Járműpark

• 37 Ganz CSMG
• 30 Ganz KCSV–7
• 18 ČKD Tatra T5C5
• 302 ČKD Tatra T5C5K
• 72 DÜWAG TW 6000
• 25 LHB TW 6000
• 39 Siemens Combino Supra
• 73 CAF Urbos 3
• 14 SGP (fogaskerekű)

• 
  Ganz CSMG
• 
  Ganz KCSV–7
• 
  Tatra T5C5
• 
  Tatra T5C5K
• 
  TW 6000
• 
  Siemens Combino
• 
  CAF Urbos 3

Autóbusz

Volvo 7700A típusú autóbusz a 200E jelzésű járaton, Budapesten

Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb szerep az autóbuszoknak jut. Jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére több mint 200 járat közlekedik. Megkülönböztetnek alap-, betét- és gyorsjáratokat, valamint ideiglenes pótlójáratokat. Az alapjáratok általában az útvonalukat érintő minden megállóban megállnak, a gyorsjáratok csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállókban állnak meg, a betétjáratok pedig rövidített útvonalon haladnak.

Járműpark

ArrivaBus Kft.

• 156 MAN Lion’s City szóló busz
• 81 MAN Lion’s City 12 szóló busz
• 81 MAN Lion’s City 18 csuklós busz
• 1 Mercedes-Benz Citaro2 szóló busz
• 1 Mercedes-Benz Citaro2 G csuklós busz
• 132 Mercedes-Benz Conecto G csuklós busz

BKV Zrt.

A BKV közel 900 autóbuszt üzemeltet, amelyekből közel 500 szóló, 350 csuklós, illetve 53 midi- vagy mikrobusz.

Az állomány kb. 50%-a Mercedes-Benz, 20%-a Volvo, 15%-a Ikarus/Modulo, illetve 10%-a Van Hool. Elenyésző számban előfordulnak Karsan, Solaris, Renault és Vehixel autóbuszok is.

Mennyiség	Típus	Állományba vétel
15	Ikarus 412 szóló busz	1999–2001
5	Ikarus-EAG E91 midibusz	2020–2021
18	Ikarus V127 szóló busz	2014–2015
1	Ikarus V187 csuklós busz	2012
50	Modulo M108d szóló busz	2015–2016
21	Modulo M168d csuklós busz	2018–2021
8	Modulo C68E midibusz	2016
16	Volvo 7000 szóló busz	2015–2016
27	Volvo 7700 szóló busz	2012–2021
28	Volvo 7700 hybrid szóló busz	2018
82	Volvo 7700A csuklós busz	2004–2006
12	Volvo 7900 hybrid szóló busz	2018–2019
14	Van Hool AG300 csuklós busz	2009
2	Van Hool newA330 szóló busz	2013–2017
41	Van Hool newA330 CNG szóló busz	2014–2020
43	Van Hool newAG300 csuklós busz	2015–2021
4	Solaris Urbino 8.9 LE midibusz	2022–2023
7	Solaris Urbino 10 midibusz	2014–2021
16	Karsan ATAK midibusz	2015–2018
65	Mercedes-Benz Citaro szóló busz	2012–2024
1	Mercedes-Benz Citaro2 szóló busz	2021
21	Mercedes-Benz Citaro G csuklós busz	2018–2024
76	Mercedes-Benz Conecto szóló busz	2015–2017
125	Mercedes-Benz Conecto2 szóló busz	2020–2022
55	Mercedes-Benz Conecto G csuklós busz	2016–2021
100	Mercedes-Benz Conecto2 G csuklós busz	2020–2022
4	Vehixel Cytios mikrobusz	2014–2019
6	Renault Master mikrobusz	2010–2018
3	Mercedes-Benz 515 Sprinter mikrobusz	2020–2024

Volánbusz Zrt.

• 23 Volvo 7900A csuklós busz
• 22 MAN Lion’s City szóló busz
• 75 MAN Lion’s City 12 CNG szóló busz
• 30 Mercedes-Benz Conecto2 G csuklós busz
• 40 Mercedes-Benz eCitaro

Trolibusz

A ma is üzemelő budapesti trolibuszhálózat kialakulása 1949-ben indult, a 70-es trolibusz megnyitásával, (amely Sztálin 70. születésnapja alkalmából kapta a számát). A trolibusz mai formájában azonban először 1933-ban jelent meg Budapesten, Óbudán. Budapesten jelenleg 15 trolibuszviszonylat van.

Járműpark

Nagyrészt Solaris trolibuszok közlekednek (kb. 120 db), de előfordulnak Ikarus trolibuszok is (kb. 20 db) is.

• 9 Ikarus 280.94T csuklós trolibusz
• 1 Ikarus 411T szóló trolibusz
• 6 Ikarus 412.81T szóló trolibusz
• 1 Ikarus 412.81GT szóló trolibusz
• 6 Ganz-Solaris Trollino 12 szóló trolibusz
• 9 Ganz-Škoda-Solaris Trollino 12 szóló trolibusz
• 42 Škoda-Solaris Trollino 12 szóló trolibusz
• 66 Škoda-Solaris Trollino 18 csuklós trolibusz

• 
  Ikarus 280T
• 
  Ikarus 435T
• 
  Ikarus 411T
• 
  Ikarus 412T
• 
  Ganz-Škoda-Solaris Trollino 12
• 
  MAN NGE152
• 
  Škoda-Solaris Trollino 12
• 
  Škoda-Solaris Trollino 18

Mikrobusz

A BKV – a BKV Tours-on keresztül – turisztikai célból mikrobuszokat üzemeltet március elejétől október közepéig a Margitszigeten. Ezek az UAZ 451-es típusú mikrobuszok egy gépes- és két pótkocsiból állnak. Az első generációt 1977. április 1-jén állították forgalomba.

2015. november 6-tól a mikrobusz a Városligetben közlekedik, Budapesti Sétajárat néven.

BKK Telebusz

2013 novemberében a BKK elindította a 219-es járatot, mely csak előre, telefonon bejelentett igény esetén közlekedik. Ugyanekkor a 260-as buszt a Virágosnyereg útig hosszabbították, azonban a Kocsis Sándor úttól csak igény esetén érintette Csúcshegy–Harsánylejtő térségét (ez a járat 2016 januárjától már mindenképpen végigközlekedik, a Telebusz-rendszer megszűnt).

Az első hónapok sikeres üzemeltetési tapasztalatai után a rendszert több helyen elterjesztették, például Solymáron a 157-es buszon (melyen a szolgáltatás csak este 20:00-tól és hétvégén van érvényben), illetve Rákoscsabán a 269-es, 297-es és 298-as járatokon csúcsidőszakon kívül.

Helyiérdekű és környéki vasutak

A Közvágóhíd HÉV-állomás, egy háromkocsis szerelvénnyel

Budapest a magyarországi vasúti hálózat központja; a fővároson átmegy minden Magyarországot érintő transzeurópai vasúti folyosó.

Az agglomerációt a fővárossal összekötő öt helyiérdekű vasutat a MÁV-HÉV üzemelteti.

Különleges vasutak

A Gyermekvasút személyvonata

Budapest több különleges vasúttal rendelkezik. A fogaskerekű, a sikló drótkötél-vontatású különleges vasút, a libegő pedig egy, a sífelvonókhoz hasonló drótkötélpályás felvonó. A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedik a Gyermekvasút (eredeti nevén Úttörővasút). Ez egy olyan kisvasút, ahol 10-14 éves gyermekek teljesítenek szolgálatot.

Dunai hajózás

Sétahajózáson kívül Budapest megközelíthető hajóval távolabbról is. Bécsből szárnyashajóval az utazás a város közepére, a Belgrád rakpartra, kb. 5-6 órát igényel. A Magyar Hajózási Részvénytársaság számos hajót üzemeltet a Dunán.

2012. július 1-jétől a Budapesti Közlekedési Zrt. elindította a hétvégén hajójeggyel, hétköznapokon pedig Budapest-bérlettel vagy bármilyen 24 órás vagy annál hosszabb érvényességű jeggyel igénybe vehető hajójáratait. A járatok közül egy csak hétköznapokon ( ), egy pedig minden nap ( ) közlekedett. 2014 márciusában a BKV vette át a Soroksári rév üzemeltetését, mely -es jelzéssel közlekedik minden nap. 2020 óta már csak a D14-es komp közlekedik. 2021 májusától a Budapesti Közlekedési Központ a BKV helyett a MAHART–PassNave Személyhajózási Kft.tól rendelte meg a nyári szezonban a Nemzeti Színház és a Margit-sziget között menetrend szerint két óránként közlekedő Budapesti Körjárat üzemeltetését.

Utastájékoztatás

Budapesten az utastájékoztatás rendkívül sokat fejlődött az elmúlt évtizedben. Számos próbálkozás és érdekes megoldás után 1997-ben a 103-as autóbusz viszonylaton vezették be először az azóta a megállóhelyi táblákon országszerte alkalmazott MABEG rendszerű kereteket, amelyekben az aktuális járatinformációkat tartalmazó utastájékoztató menetrendi nyomtatványok papírlapjait könnyen cserélhető műanyag plexilapok védik az amortizációtól és stabilan rögzíthetők a masszív fémkeretben. A 2013–2014 között megvalósult FUTÁR-projekt keretében minden járművet felszereltek GPS alapú nyomkövető rendszerrel, amely egyúttal az audiovizuális utastájékoztatás feladatát is képes ellátni. (Amennyiben az adott jármű elektronikus kijelzőkkel rendelkezik.) A város kb. 250-260 pontján vizuális kijelzők mutatják, hogy mikor érkezik az adott járat a megállóba, ez szintén a FUTÁR projekt keretében valósult meg. A megállókat géphang közli a buszokon, trolikon, villamosokon és hajókon, melynek hangja legtöbbször a korábbi FOK-Gyem-es és Vultron-os hangoknál is használt Tarcsa Zsuzsa, aki az MTV egykori bemondónője volt.

A metrók többségén Szalóczy Pál és Rachel Appleby tájékoztatja az utasokat. Korábban az M1-es metrón Varga János (a Kossuth Rádió jelenlegi hangja), az M2-esen először Barra Mária és Thoma István, majd Bőzsöny Ferenc és Tarcsa Zsuzsa hangja volt hallható.

A HÉV szerelvényein Tarcsa Zsuzsa és Rachel Appleby hangjai hallhatók.

A forgalmi változásokkal kapcsolatos szövegek általában Repkényi Dóri, a Jazzy Rádió egyik műsorvezetőjének hangján hangzanak el a járműveken és az állomásokon. 2021 óta a MÁV-START szintén az ő hangján tájékoztatja a Vultron-rendszerű vonatok utasait is.

Kapcsolódó szócikkek

• Villamos
• Ganz CSMG
• ČKD Tatra T5C5
• ČKD–BKV Tatra T5C5K
• TW 6000
• Siemens Combino Supra
• Metró
• Budapesti helyiérdekű vasút (HÉV)
• Trolibusz
• Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
• Jegyellenőr

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest tömegközlekedése témájú médiaállományokat.

• Budapesti Közlekedési Vállalat
• Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
• Honlap a budapesti metróról
• A 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötéséről szóló tanulmány
• A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel
• A MAHART–Passnave weblapja Archiválva 2008. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Budapest Villamos (angolul)
• Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája, 2014–2030. Balázs Mór-terv. Társadalmi egyeztetési változat; BKK, Budapest, 2014
• BMT. Budapesti mobilitási terv, 2030, 1-2.; BKK Zrt., Budapest, 2020
  • 1. Célrendszer és intézkedések
  • 2. Közlekedésfejlesztési és beruházási programjavaslat