Bologna
![]() |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Bologna | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Emilia-Romagna | ||
Megye | Bologna (BO) | ||
Frazionék |
| ||
Polgármester | Sergio Cofferati | ||
Védőszent |
| ||
Irányítószám | 40100 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | BO | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 387 971 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 2643 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 54 m | ||
Terület | 140 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Bologna térképén | |||
Bologna weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bologna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bologna IPA: [bɔ'loɲ:a][2] (a latin Bononia szóból származik, a helyi elnevezése szerint Bulåggna) Emilia-Romagna régió székhelye. A Pó-síkságon, az Appenninek szomszédságában, pontosabban a Reno- és Savena-folyó között terül el. Lakosságát tekintve a hetedik legnagyobb olasz város. Az első európai egyetem (1088) székhelye, melynek ma 90 000 hallgatója van.
Története
Bolognát az i. e. 5. században alapították az etruszkok Felsina néven. A területet ezt megelőzően villanova-kultúrájú pásztorok, földművesek lakták. A település a hegyen található szentély körül alakult ki, amelyet temető övezett. A római időkben Bononia városnak 2 főutcája volt.
Az 5. században Petronius püspök alatt megépült a Santo Stefano-templomegyüttes. 728-ban a longobárdok elfoglalták.
A 11. században szabad kommuna alakult a városban. 1088-ban alapították az egyetemet, amely a legelső volt Európában. Sok híres magyar is koptatta padjait. A város 1167-ben csatlakozott a Lombard Ligához a német-római császár elleni küzdelemben.
Népessége
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/timeline/2mxic0b7olz3ch5j6a1df4rtvr48bgr.png)
Politika
Bolognát hagyományosan baloldali településként tartják számon az olasz belpolitikában. A város a munkásmozgalom egyik központja volt Olaszországban, valamint a II. világháború alatt az Olasz Ellenállási Mozgalom egyik központja volt. 1945 és 1995 között a polgármestert a város képivselőtestületet választotta meg. A város ez idő alatt végig kommunista vezetés alatt állt, 1991-es megszűnés után a Baloldali Demokratikus Párt jelöltje volt a városvezetője. 1995 óta a polgármestert közvetlenül választják és 1999-2004-es időszakot kivéve mindig a balközép koalíció aktuális jelöltjét választották meg. 1999-ben választottak meg először jobboldali jelöltet Giorgio Guazzaloca személyében, a Szabadság Pólusa színeiben.
Látnivalók
- A két ferde lakótorony a belváros szívében.
Templomok
- San Petronio-bazilika – Olaszország legnagyobb bazilikáinak egyike.
- Santo Stefano-bazilika
- San Domenico-bazilika
Paloták
- Palazzo d'Accursio (vagy Palazzo Comunale)
- Palazzo dell'Archiginnasio
- Palazzo Baciocchi o Palazzo di Giustizia (igazságügyi palota)
- Palazzo dei Banchi
- Palazzo Bevilacqua
- Palazzo Bocchi
- Corte Isolani
- Collegio di Spagna
- Palazzo Davia Bargellini
- Palazzo Fava
- Palazzo Felicini - Fibbia (Calzolari)
- Palazzo Ghisilardi - Fava
- Casa di Giosuè Carducci
- Palazzo Grassi
- Palazzo Hercolani
- Palazzo Magnani Salem
- Palazzo Malvezzi de'Medici
- Loggia dei Mercanti
- Palazzo dei Notai
- Palazzo Pepoli Campogrande
- Palazzo del Podestà
- Palazzo Poggi
- Palazzo Re Enzo
- Palazzo di Residenza della Cassa di Risparmio di Bologna (a bolognai takarékpénztár épülete)
- Palazzina della Viola
- Villa Aldini
- Villa Aldrovandi Mazzacorati
- Villa Cassarini
- Villa Gandolfi (vagy Palazzo Pallavicini)
- Villa Impero
- Villa delle Rose
- Villa Spada
Kultúra
Oktatási intézmények
- Bolognai Egyetem (Università di Bologna): Európa legősibb egyeteme, 1088-ban alapították. Jelenleg hozzávetőlegesen 90 000 diákot képez.
Múzeumok
- Museo Civico Archeologico
- Egyetemi Múzeum
- Pinacoteca Nazionale di Bologna (Bolognai Nemzeti Galéria)
- Földtani Múzeum
Közlekedés
A várostól északra található a „Marconi“ repülőtér. Itt ér véget a Milánó–Bologna nagysebességű vasútvonal.
Híres emberek
A város szülöttei
- XIV. Benedek pápa (Prospero Lambertini, pápa 1740–1758)
- XIII. Gergely pápa (Ugo Boncompagni, pápa 1572–1585)
- XV. Gergely pápa (Alessandro Ludovisi, pápa 1621–1623)
- IX. Ince pápa (1519)
- Pupi Avati (1938)
- Adriano Banchieri (1568–1634)
- Agostino Barelli (1627–1687)
- Laura Bassi (1711–1788)
- Ugo Bassi (1800–1849)
- Stefano Benni (1947)
- Rossano Brazzi (1916)
- Annibale Carracci (1560)
- Lodovico Carracci (1555–1619)
- Agostino Carracci (1557–1602)
- Pierluigi Collina (1960)
- Scipione del Ferro (1465–1526)
- Lucio Dalla (1943)
- Domenichino (Domenico Zampieri, 1581–1641)
- Gianfranco Fini (1952)
- Luigi Galvani (1737–1798)
- Serena Grandi (1958)
- Il Guercino (Giovanni Barbieri, 1591–1666)
- Guido Guinzelli (Bologna, 1230 és 1240 között - Monselice, 1276 körül) olasz költő, a Dante által dolce stil nuovo irányzat megalapítója
- Irnerius (1050 k.)
- II. Luciusz pápa (Gherardo Caccianemici dell'Orso, pápa 1144-5)
- Marcello Malpighi (1628)
- Guglielmo Marconi (1874)
- Giuseppe Gasparo Mezzofanti (1774–1839)
- Marco Minghetti (1818–1886)
- Giorgio Morandi (1890)
- Gianni Morandi (1944)
- Pier Paolo Pasolini (1922)
- Cesare Perdisa (1932)
- Romano Prodi (1939)
- Roberto Regazzi (1956)
- Guido Reni (1575)
- Ottorino Respighi (1879)
- Augusto Righi (1850-1920)
- Carlo Ruini (1530-1598)
- Elisabetta Sirani (1638–1665)
- Alberto Tomba (1966)
- Ondina Valla (1916-2006)
- Mariele Ventre (1939-1995)
- Christian Vieri (1973)
- Alex Zanardi (1966)
Egészségügy
A városnak két jelentős egészségügyi intézménye van: Policlinico Sant'Orsola-Malpighi (Szent Orsolya Klinika) és a Ospedale Maggiore di Bologna. A Policlinico Sant'Orsola-Malpighi Olaszország egyik legnagyobb kórháza, egyben a Bolognai Egyetem Orvosi és Sebészeti Karának egyetemi kórháza. 30 épülettel rendelkezik a klinika. A klinika 67 osztállyal rendelkezik, amikből 7 kiemelt státusszal bír. A szív - és érgyógyászati, aneszteziológiai, hematológiai és onkológiai, sürgősségi és baleseti, belgyógyászati és nefrológiai, gasztroenterológiai és a nőgyógyászati osztályok a kiemeltek.
Testvértelepülések
Németország Lipcse 1962. május 2.
Horvátország Zágráb 1963. május 5.
Ukrajna Harkov 1966. augusztus 5.
Spanyolország Valencia 1976. március 27.
Görögország Szaloniki 1981. október 29.
Franciaország Toulouse 1981. november 23.
Egyesült Királyság Coventry 1984. április 21.
Egyesült Államok Saint Louis 1987. július 30.
Nicaragua San Carlos 1988. május 21.
Argentína La Plata 1988. november 23.
Szenegál Saint Louis 1991. december 2.
Bosznia-Hercegovina Tuzla 1994. július 21.
Egyesült Államok Portland 2004. április 28.
Olaszország Bari 2009. november 18.
Városképek
Jegyzetek
További információk
Előző: Weimar |
|
Következő: Rotterdam, Porto |