Ugrás a tartalomhoz

Bologna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Regasterios (vitalap | szerkesztései) 2021. március 20., 14:10-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Commonsban is megtalálható)
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Bologna
Bologna címere
Bologna címere
Bologna zászlaja
Bologna zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióEmilia-Romagna
MegyeBologna (BO)
Frazionék
  • Borgo Panigale
  • San Vitale
PolgármesterSergio Cofferati
Védőszent
  • Catherine of Bologna
  • Petronius of Bologna
Irányítószám40100
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámBO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség387 971 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2643 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság54 m
Terület140 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 29′ 38″, k. h. 11° 20′ 34″Koordináták: é. sz. 44° 29′ 38″, k. h. 11° 20′ 34″
Elhelyezkedése Bologna térképén
Elhelyezkedése Bologna térképén
Bologna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bologna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bologna IPA: [bɔ'loɲ:a][2] (a latin Bononia szóból származik, a helyi elnevezése szerint Bulåggna) Emilia-Romagna régió székhelye. A -síkságon, az Appenninek szomszédságában, pontosabban a Reno- és Savena-folyó között terül el. Lakosságát tekintve a hetedik legnagyobb olasz város. Az első európai egyetem (1088) székhelye, melynek ma 90 000 hallgatója van.

Története

Bolognát az i. e. 5. században alapították az etruszkok Felsina néven. A területet ezt megelőzően villanova-kultúrájú pásztorok, földművesek lakták. A település a hegyen található szentély körül alakult ki, amelyet temető övezett. A római időkben Bononia városnak 2 főutcája volt.

Az 5. században Petronius püspök alatt megépült a Santo Stefano-templomegyüttes. 728-ban a longobárdok elfoglalták.

A 11. században szabad kommuna alakult a városban. 1088-ban alapították az egyetemet, amely a legelső volt Európában. Sok híres magyar is koptatta padjait. A város 1167-ben csatlakozott a Lombard Ligához a német-római császár elleni küzdelemben.

Népessége

Politika

Bolognát hagyományosan baloldali településként tartják számon az olasz belpolitikában. A város a munkásmozgalom egyik központja volt Olaszországban, valamint a II. világháború alatt az Olasz Ellenállási Mozgalom egyik központja volt. 1945 és 1995 között a polgármestert a város képivselőtestületet választotta meg. A város ez idő alatt végig kommunista vezetés alatt állt, 1991-es megszűnés után a Baloldali Demokratikus Párt jelöltje volt a városvezetője. 1995 óta a polgármestert közvetlenül választják és 1999-2004-es időszakot kivéve mindig a balközép koalíció aktuális jelöltjét választották meg. 1999-ben választottak meg először jobboldali jelöltet Giorgio Guazzaloca személyében, a Szabadság Pólusa színeiben.

Látnivalók

Templomok

  • San Petronio-bazilika – Olaszország legnagyobb bazilikáinak egyike.
  • Santo Stefano-bazilika
  • San Domenico-bazilika

Paloták

Kultúra

Oktatási intézmények

  • Bolognai Egyetem (Università di Bologna): Európa legősibb egyeteme, 1088-ban alapították. Jelenleg hozzávetőlegesen 90 000 diákot képez.

Múzeumok

  • Museo Civico Archeologico
  • Egyetemi Múzeum
  • Pinacoteca Nazionale di Bologna (Bolognai Nemzeti Galéria)
  • Földtani Múzeum

Közlekedés

A várostól északra található a „Marconi“ repülőtér. Itt ér véget a Milánó–Bologna nagysebességű vasútvonal.

Híres emberek

A város szülöttei

Egészségügy

A városnak két jelentős egészségügyi intézménye van: Policlinico Sant'Orsola-Malpighi (Szent Orsolya Klinika) és a Ospedale Maggiore di Bologna. A Policlinico Sant'Orsola-Malpighi Olaszország egyik legnagyobb kórháza, egyben a Bolognai Egyetem Orvosi és Sebészeti Karának egyetemi kórháza. 30 épülettel rendelkezik a klinika. A klinika 67 osztállyal rendelkezik, amikből 7 kiemelt státusszal bír. A szív - és érgyógyászati, aneszteziológiai, hematológiai és onkológiai, sürgősségi és baleseti, belgyógyászati és nefrológiai, gasztroenterológiai és a nőgyógyászati osztályok a kiemeltek.

Testvértelepülések

Városképek

Panorámakép a városról
Panorámakép a városról
Egy panorámakép az óvárosról
Egy panorámakép az óvárosról

Jegyzetek

További információk

Bologna Webcam


Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela és Avignon mellett
Következő:
Rotterdam, Porto