Harkov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harkiv (Харків)
Kharkov oblsovet.jpg
Harkiv központjának látképe
Harkiv címere
Harkiv címere
Harkiv zászlaja
Harkiv zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Alapítás éve 1654
Polgármester Hennagyij Adolfovics Kernesz
Népesség
Teljes népesség 1 461 000 fő (2006) +/-
Népsűrűség 4500 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 152 m
Terület 310 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Harkiv  (Ukrajna)
Harkiv
Harkiv
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 49° 59′ 18″, k. h. 36° 13′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 59′ 18″, k. h. 36° 13′ 58″
Harkiv weboldala

Harkiv, oroszos formában Harkov[1] (ukránul: Харків, régies ukrán írásmóddal: Харьків, oroszul: Харьков) Ukrajna második legnagyobb városa. Népessége 2006-ban 1 461 300 fő volt. A város a Harkivi terület és a Harkivi járás közigazgatási központja.

A várost a Harkov folyóról nevezték el, de a helyi legenda egy Harjkov nevű kozákhoz köti a település nevének eredetét.

Harkiv Ukrajna jelentős ipari, kulturális és oktatási központja. A város egyetemein főként az ipari és a kutatási karon szakosodnak a hallgatók a mezőgazdálkodásra és a gépészetre.

Szintén itt található a körülbelül 35 kilométeres sínpályával rendelkező metrórendszer és 28 állomása. Egy másik harkovi érdekesség a Szabadság tér, mely Európában a harmadik, a világon pedig az ötödik legnagyobb városi tér; rajta épült Ukrajna első felhőkarcolója.

Földrajz és éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harkiv a történelmi Szlobozsanscsinai régióban helyezkedik el, ahol a várost a régió fővárosának tartják. A város a Lopany és az Udi Harkivba torkollásánál fekszik, melyből a víz a Szeverszkij Donyec víztározója felé folyik tovább.

Éghajlata kontinentális. A tél hideg és csapadékos, a nyár meleg. Az évi átlag hőmérséklet 7,4 °C (januárban −6,9 °C, júliusban 20,3 °C). Az évi csapadék átlagosan 513 milliméter/év, mely főként júniusban és júliusban hullik.

Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Év
Legmagasabb hőmérséklet °CF) −5 (23) −2 (27) 2 (37) 13 (56) 21 (71) 25 (77) 27 (81) 26 (79) 20 (68) 12 (55) 3 (39) −1 (30) 12 (54)
Legalacsonyabb hőmérséklet °C (°F) −9 (15) −8 (17 −3 (26) 4 (40) 10 (50) 13 (56) 15 (59) 14 (58) 9 (49) 3 (39) 0 (31) −3 (25) 3 (39)

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kurgán-sztélé, a helyiek által Szkifszkaja babának nevezett szkítai baba

Régészetileg bizonyított, hogy a mai Harkov területén Kr. e. 2. évezred óta éltek emberek. A bronzkorból származó leletek olyan régiek, mint a szkítai és a szarmatai törzsektől származók. A leletek bizonysága szerint az itteni Csernyakov-kultúra a 2.6. századig virágzott. A későbbi városok alapítását a keleti törzsek nyugatra vándorlása nehezítette.

A mai város alapítói lengyelek elől menekülő ukrán földművesek voltak, valamikor az 1600-as években. Egy az orosz cárnak írt levelükben kérvényezték, hogy az akkori Oroszország területén várat építhessenek. Mivel az oroszoknak is jól jött egy határmenti erőd, 1654-ben engedélyezték a váralapítást. Aztán a vár köré fokozatosan egyre több ember telepedett le, majd lassan kialakult a város. Ezután Harkov még hosszú ideig Oroszországhoz tartozott.

Harkov látképe a Lopany folyóval (képeslap, 1890-es évek)

A 17. században alapított városnak 1805-től van egyeteme (Harkovi Állami Egyetem). Ezután a kevés ipart és a vasutat is fejlesztették; ezek hatására a város virágzásnak indult. A Szovjetunió korai évei alatt Harkov volt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa (1917–1934 között). Az 1930-as évek elején, az ukrajnai éhínség (holodomor) sok embert hajtott a földekről a városokba (különösen Harkovba) a megélhetésük érdekében, egy részük azonban így is éhenhalt, (élelem és pénz hiányában). Halottak hevertek az utcákon, mert nem volt aki eltemesse őket, akit mégis elhantoltak azt pénz hiányában a város temetőiben titokban tették. 1940 áprilisában és májusában a Sztarobelszk tábor körülbelül 3800 lengyel rabját kivégezték a harkovi NKVD épületében. A kivégzetteket később a Pjatihatki (Harkov egyik városrésze) erdeiben ásták el (a katyńi vérengzés részeként).

A második világháború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Drobckij Jar

A második világháború alatt Harkiv több jelentős katonai esemény színhelye volt. A Harmadik Birodalom és katonai szövetségesei elfoglalták a várost, amit a Vörös Hadsereg visszafoglalt, majd a németek másodszor is elfoglalták, alóluk 1943. augusztus 23-án szabadult fel. Épületeinek 70%-a elpusztult, lakói közül pedig tízezrek haltak meg. Harkov volt a legnépesebb város a Szovjetuniónak azon a részén, amelyet a Wehrmacht a világháború utolsó éveiben elfoglalt. Kijev népessége is kisebb volt Harkovénál.

A német megszállás előtt Harkov hadiipari üzemeit az Urál régióba evakuálták. Bár a város újjáépítése éveket vett igénybe, a vállalatokat a háború után gyorsan vissza tudták telepíteni Harkovba, és még mindig működnek.

1941 decembere és 1942 januárja között 30 000 embert (főként zsidót) végeztek ki a németek. Az áldozatokat a legnagyobb „tömegsírokba” temették, főként a Drobickij Jar szikla hasadékában.

A második világháború alatt négy nagy csatát vívtak a városért:

Harc Harkovért[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A német katonaság és az orosz védők harca Harkov utcáin
Harc Harkovért
Dátum 1941. október 20.1941. október 24.
Helyszín Európa, Szovjetunió, Harkov
Eredmény Tengelyhatalmi győzelem.
Harcoló felek
Tengelyhatalmak:
Flag of German Reich (1935–1945).svg Németország
Szövetségesek:
Flag of the Soviet Union (1923-1955).svg Szovjetunió

Az első harkovi csataként is emlegetett Wehrmachtos taktikai hadműveletben a német dél-ukrajnai hadseregcsoport 6. Hadserege akarta elfoglalni a várost a Barbarossa hadművelettel 1941. október 20-án. A szovjetek a 38. Hadsereget rendelték a város védelmére, mivel ekkorra már az üzemeket leszerelték és előkészítették a keletre szállításukat.

Október 21-ére már minden ipari felszerelést vagonokba rakodtak, ám a németek aznap 11 km-nyi sínpályát zártak le. A német 6. Hadsereg elkezdte a támadásokat, mialatt a szovjet 17. Hadsereg délről szintén felkészült védekező felállásban, október 24-én.

Habár aznap a német hadsereg győzött, a szovjet vonatok legtöbbjét evakuálták a szovjet területekre.

Harkovi csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második harkovi csata, ahogy Wilhelm Keitel elnevezte, a Vörös Hadsereg elleni küzdelem volt 1942. május 12-étől május 28-áig az Izium hídfőnél, a Keleti Fronton, a második világháború idején. Célja a barenkovói magaslat és az Iziumi híd felszámolása a Donyec (ukránul: Sziverszkij Donyec) folyón, melyek a szovjet offenzíva területei voltak. A téli ellentámadás sikeres volt, elűzte a német csapatokat Moszkvától, de a szovjet haderők tartalékait is kimerítette, a harkovi ellentámadás egy új szovjet kezdeményezés volt a stratégiai kezdeményezéseik kiterjesztésére, annak ellenére, hogy nem sikerült a meglepetés erejével támadniuk.

1942. május 12-én a szovjet haderők Szemjon Konsztantyinovics Tyimosenko (ukránul: Szemen Konstyantinovics Timosenko) parancsára támadást indítottak a német 6. Hadsereg ellen a téli támadás alatt kiépített futóárokrendszerből. A kezdeti biztató jelek után a németek megállították a támadást. Számos törzstiszt, köztük maga Sztálin hibája is, hogy nem sikerült felbecsülniük a 6. Hadsereg erejét, illetve hogy túlbecsülték a saját újonnan kiképzett erőiket, így a németek egy sikeres bekerítő hadmozdulattal elvágták őket a frontvonaltól.

Harkovi támadó hadművelet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A harmadik harkovi csata a Vörös Hadsereg egyik támadó hadművelete volt a második világháborús Európa színterén, Harkov város környékén, 1943. február 19-től március 15-ig. A német déli hadseregcsoport leveri a Vörös Hadsereget. A németeknél Donyec-hadjáratként, az oroszoknál Donbasz és Harkov hadműveletként ismert. A német ellentámadás 52 szovjet hadosztály megsemmisüléséhez valamint Harkov és Belgorod városok újbóli elfoglalásához vezetett.

Mivel a német hatodik hadsereget Sztálingrádnál bekerítették, a Vörös Hadsereg szélesebb támadásra vállalkozott a déli hadseregcsoport java ellen. Ez 1943. január 2-án érte el tetőpontját, amikor a szovjetek Hadműveleti Csillagot kezdeményeztek, mely januárban és kora februárban megtörte a német védelmet, így a szovjetek visszaszerezhették Harkovot, Belgorodot és Kurszkot. A szovjet offenzíva sikeres volt, azonban egységeik túlságosan szétszóródtak.

A Polkovogyec-Rumjancev hadművelet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pokovogyec Rumjancev (oroszul: Полководец Румянцев, magyarul: "Rumjancev hadvezér", a 18. századi Peter Rumjancev után elnevezve) a Harkov-Belgorodi szovjet stratégiai támadó hadművelet kódja volt 1943. augusztus 3. és 23. között a Wehrmacht 4. Páncélos hadseregcsoportja és a Kempfi hadosztály ellen a második világháború során. A hadműveletet Voronyezs és a Sztyeppe Front vezette a Kurszki-magaslat Belgorodi (déli) szektorában. Egy Wilhelm Keiteltől származó forrás szerint ez volt a Negyedik Harkovi Csata, habár semmi köze nincs a harmadikhoz.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Blagoviscsenszkij-templom
Harkov-stílusban játszó bandurás: Hrihori Bazsul

A sztálinista Szovjetunió idején olyannyira Moszkva központúvá akarták kiépíteni a birodalmat, hogy a moszkvai dolgoknál „jobbakat” meg kellett semmisíteni vagy a moszkvaiaknál „rosszabbra” átépíteni. Erre példa a Ploscsagy Szvobodi (Szabadság tér), mely jóval nagyobb volt a moszkvai Vörös térnél, ezért több mint a felét parkosították. Mára azonban nagy részét visszaépítették. Másik példa erre a Blagovescsenszkij szobor (Благовещенский собор) nevű ortodox templom, amely nagyobb volt a Vaszilij Blazsennij székesegyháznál, emiatt levették tetejéről a keresztet és kisebbet tettek rá (mára visszahelyezték rá az eredetit).

Ukrajnának ezen a vidékén másképpen, ún. harkivi stílusban játszanak az ukrán népi hangszeren, a bandurán.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város környékének mezőgazdaságában főleg az őszi búza, a cukorrépa és a napraforgó a főszereplő. A város iparának egy részét természetesen az ezen termények feldolgozására épülő élelmiszeripar (cukor-, szesz-, étolaj- és húsipar) adja. Ezen kívül az ipari tevékenység meghatározó eleme a szerszám-, a mező- és a bányagépgyártás, valamint az energetika- és vegyipar. A 2000-es évek elején több-kevesebb sikerrel megkezdődött a régi hadiipari üzemek polgári cikkek gyártására való átalakítása, valamint privatizálása, bár ez a folyamat még napjainkban is tart. A városban jelenleg több mint 380 ipari vállalat van, ezek összesen nem kevesebb, mint 150 000 embert foglalkoztatnak. Leghíresebbek a Morozov Tervezőiroda (HKBM), a Malisev Gépgyár, mely az 1930-as évek óta gyárt harckocsikat, s mára mezőgazdasági gépeket is. Harkivban működik a repülőgépeken, rakétákon és atomerőművekben alkalmazott műszereket és irányítástechnikai berendezéseket gyártó Hartron, valamint az erőművi gőzturbinákat gyártó Turboatom.

Kormányzás és adminisztratív felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 9 kerületből (rajon) áll:

A kerület magyar, ukrán, valamint orosz neve (az orosz név átírása)
Dzerzsinszkij Дзержинський Дзержинский (Dzerzsinszkij)
Zsovtnevij Жовтневий Октябрьский (Oktyabrszkij)
Kijivszkij Київський Киевский (Kijevszkij) (1957-ig Кагановичский [Kaganovicsszkij])
Kominternyivszkij Комінтернівський Коминтерновский (Kominternovszkij)
Lenyinszkij Ленінський Ленинский (Leninszkij)
Moszkovszkij Московський Московский (1961-ig Сталинский [Sztálinszkij])
Frunzenszkij Фрунзенський Фрунзенский (Frunzenszkij)
Ordzsonyikidzevszkij Орджонікідзевський Орджоникидзевский (Ordzsonyikidzevszkij)
Cservonozavodszkij Червонозаводський Червонозаводской (Cservonozavodszkoj)

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsinagóga, a zsidók imahelye

1989-ben a Szovjetunióban 1 593 970 lakosa volt, 1991-ben 1 510 200-ra esett vissza, ebből 1 494 200 állandó lakos. Harkov jelenleg a második legnagyobb ukrán város a főváros, Kijev után.

Harkov nemzetiségi összetétele az 1989-es népszámlálás alapján: ukránok: 50,38%, oroszok 43,63%, zsidók 3%, belaruszok (fehéroroszok) 0,75%, és minden más (több mint 25 kisebbség) 2,24%.

A város lakossága elsősorban az orosz nyelvet beszéli.

A modern Harkov[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harkov látnivalói: a Derzsprom(ua)/Goszprom(ru) irodaháza, az Emlékmű Komplexum, a Szabadság tér, a Tarasz Hrihorovics Sevcsenko-emlékmű, a „Tükör-vizesés”, az Uszpenszkij-katedrális, a Milícia múzeum, a Pokrova-katedrális, a Tarasz Sevcsenko-kertek, a harkovi drótkötélpálya, Blahovisenszkij-katedrális, a gyermekvasút és a Szumszka utca 6. sz. alatti épület.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galériák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A harkovi Művészeti múzeum

Festők háza: Itt a helyi festők műveiből készített kiállítások tekinthetők meg, valamint különböző festőtalálkozókat, művészeti megbeszéléseket szerveznek ide.

DABO galéria: Nemrégiben nyílt galéria, mely nem feltétlenül a helyi és az ukrán művészeket támogatja, inkább különböző európai festőket hív meg. Célja az ukrán és az európai művészek együttműködése. A Venszkij Dom komplexumban található.

Maestro galéria

Önkormányzati galéria: Egyértelműen a legérdekesebb a városban. Amíg a komolyabb galériák, pl.: DABO vagy az AVEK jobban kedvelik a már híres festőket, az önkormányzati galéria a fiatal, ambiciózus művészek műveit állítja ki. Néha különböző programokat kombinál helyi művészbandákból: a kiállítások gyakran fiatal zenészek játszanak.

Akadémiai galéria: A harkovi Dizájn- és Művészakadémiában található. Híres és elismert ukrán művészek műveiből éppúgy szervez kiállítást, mint a fiatal tehetségekéiből.

AVEK galéria: Harkov egyik legjobb galériája. Kiállításait különböző érdekes műfajokból szervezi: absztrakt festményekből, szobrokból és különböző kulturális dokumentumokból. A belépés mindenkinek ingyenes, mégis mindig található itt valami érdekes.

Népművészetek regionális központja főleg az ukrán népművészeti művekből készít kiállításokat, szervez fesztiválokat, gyakran a város főterén.

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Operaház: A harkovi operaház története 1874-ben kezdődött. Hosszú évek és több száz színdarab után a Harkovi opera elérte jelenlegi színvonalát. 1925-ben az első Állami Opera után hozták létre, hatalmas adományokat adva az opera személyzetének. Sok híres operaénekes kezdte pályafutását a harkovi operában.

Persze voltak az operaháznak is nehéz napjai. 1934-ben a színházi személyzet egy része átköltözött Kijevbe. A továbbra is az ukrán állam kezében maradt színház épületét a háború idején teljesen megsemmisítették.

1991 óta a színház egy új épületben üzemel a Szumszkaja utcában, a város szívében. Az épület szerkezete acélból épült, ami már önmagában is látnivaló.

Bábszínház: A színház története 1939-ben indult, de csak tizenhárom évvel később kezdett el fejlődni, amikor Viktor Afanasziev lett az igazgatója. Még több mint harminc évig ez maradt Ukrajna egyik vezető bábszínháza, amíg az országon belül máshol is nem koncentráltak ilyen magas színvonalú bábszínházi darabok írására. Ekkor hozták létre a bábmúzeumot is.

Sevcsenko színház: A későbbi igazgatója, Olekszandr „Lesz” Sztepanovics Kurbasz (ukránul: Олександр «Лес» Степанович Курбас) alapította 1922-ben. Itt kezdte pályáját sok mai népszerű ukrán színész; közülük néhányan a színház igazgatójává váltak. A színház eredeti neve Berezil volt, és a kezdetektől fogva az ukrán színészek képzésére fókuszált. Mai hírnevét modern felfogásának és az avantgardnak köszönheti.

Puskin színház: A színházat 1933-ban alapították. Kezdettől fogva támogatta az akkori szovjet színészeket. Rengeteg orosz és nemzetközi klasszikust mutattak be a színpadján, köztük Tolsztoj és Shakespeare darabjait. Az 1960-as években még nagyobb népszerűségre tettek szert az akkor játszott romantikus hullám darabok által.

1988 tragikus év volt a színház életében. Egy napon tűz ütött ki és az egész színház leégett. Ennek következtében az egész színházat át kellett költöztetni egy másik épületbe. Újjáépítése 1995-ben kezdődött meg, és nyolc évet vett igénybe. Az épületet 2003 októberében nyitották meg újra. Ma a Puskin színházban több mint 26 modern és klasszikus darabot mutatnak be a nézőközönségnek.

Klasszikus zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Istenanya elszenderedése-székesegyház

A 'Filharmonikus csarnokban profi zenekarok mutatják be kortárs zeneszerzők és klasszikusok munkáit. Évszakonként hoznak új programokat, melyek néha elég érdekes kísérletnek bizonyulnak. A felújított épület a város központjában található.

Az orgona- és kamarazene háza 1968-ban nyílott meg az Uszpenszkij-katedrálisban. Húsz év alatt sok különböző programot mutattak be a házban, amely csodálatos akusztikájáról híres. A repertoár orgona- és orgona-vokál-hangversenyekből áll a klasszikus és kortárs zeneszerzők műveiből és egy-egy ukrán tartománybeli népzenéből.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A harkovi Korlenko-könyvtár épülete

Harkiv Kelet-Európa leggyorsabban fejlődő felsőoktatási és kutatási központja. A város 13 nemzeti egyeteme és számos professzionális, műszaki és privát felsőoktatási intézménye rengeteg külöböző szakot kínál a diákoknak. A Harkivi Nemzeti Egyetem (12 000 hallgató) és a Harkivi Műszaki Egyetem (10 000 hallgató) Ukrajna vezető egyetemei közé tartoznak. Harkov felsőoktatási intézményeiben összesen 150 000 diák tanul. Ebből megközelítőleg 9000 külföldi, akik 96 különböző országból származnak. A város felsőoktatási intézményeiben több mint 17 000 különböző kar és szak működik.

A város kutatóintézetei elég magas színvonalúak, pedig függetlenek vagy csak lazán függnek az egyetemektől. A három legnevesebb kutatási intézmény a Harkivi Fizikai és Műszaki Intézet[1], a Metrológiai Intézet [2] és az Állatorvosi Gyógyszerek Kísérleti és Klinikai Intézete. Itt található még az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia 20 nemzeti kutatási intézménye, mint például az Alacsony Hőmérsékletű Fizikai és Műszaki Intézet [3]. Ezen intézményekben dolgozó tudósok száma megközelíti a 26 000 főt.

A Harkovi Állami Tudományos Vlagyimir Korolenko-könyvtár, a legfőbb kutatókönyvtár különféle egyetemekkel és kutatóintézményekkel és más könyvtárakkal is társult.

A városban összesen 212 iskola, 10 líceum és 20 gimnázium található.

Egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ukrán Polgárivédelmi Főiskola: 1928-ban nyílt meg, Ukrajnában először tűzoltóképző-tanfolyamokat indítva. Az azóta eltelt 85 év alatt olyan naggyá fejlődött az egyetem hogy mára a polgári védelem különböző területein is oktat. Weblapja: www.apbu.edu.ua.
  • Nemzetközi Szlavisztikai Egyetem: 1993-ban alapították, viszonylag fiatal és gyorsan fejlődő egyetem, melyben javarészt a közgazdaságtan területein oktatnak. A Nemzetközi Szlavisztikai Egyetem ezen kívül még nyelvészeti és koreográfiai szakokat vezet. Weblapja: www.msu.kharkov.ua.
  • Zsukovszkij Űrhajózási és Repülési Egyetem Harkov legtiszteltebb egyeteme. Az 1930-as években az egyetem részt vett a jelentős szovjet tudományos fejlesztések sorozatában. Manapság az egyetem még mindig híres a légtérkutatási munkájáról és nagyon magas szintű tananyagáról. Napjainkban specialistákat képez a „légtér mezejére”. Weblapja: www.khai.edu.
  • Harkovi Élelmezésszervezési és Technológiai Akadémia: Ez az egyetem az üzlet és élelmiszeripar területén nyújt oktatást. Majdnem minden karon az élelmiszer-előállításban lévő műszaki különlegességek hirdetésével foglalkozó nemzetközi menedzsereket képeznek. Weblapja: www.hdatoh.kharkov.com.
  • Harkovi Katonai Repülési Egyetem: Az egyetemen katonai képzést végeznek.
    A Katonai Repülési Egyetem
  • Harkovi Nemzeti Agrártudományi Egyetem: Az egyetem agrártudományokkal, erdőgazdálkodással és az ökológia egyes ágazataival foglalkozik. 1816-ban alapították. A Szovjetunió összeomlása után nagy károkat szenvedett, de mára újraszervezték, és ismét üzemel. Weblapja: agrouniver.kharkov.com.
  • Harkovi Nemzeti Gazdaságtudományi Egyetem: Az ekonómia különböző területein nyújt oktatást. A legfőbb különlegességei a marketing, menedzsment, gazdasági törvények, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, bankügylet és kisebb dolgok, mint például a turizmus. Weblapja: www.hneu.edu.ua.
  • Harkovi Nemzeti Egyetem: Az egyetemet 1805. január 29-én nyitották meg, s akkor az egyik jelentős nevelési kulturális és tudományos központként nagyban hozzájárult a város fejlesztéséhez. A Harkovi Nemzeti Egyetem 200 éves, dicsőséges múltra tekint vissza, s ez nemcsak Ukrajnában, hanem egész Európában híressé tette. A sok tudós közül, akik az egyetemen végeztek, három Nobel-díjra is szert tett.
    A modern oktatás lefedettsége érdekében az intézmény 18 iskolát szervezett (Gépészmérnöki Iskola, Fizikai és Technológiai Iskola, Radio-Fizikai Iskola, Fizikai Iskola, Kompjútertudományi Iskola, Biológiai Iskola, Filozófiai Iskola, Földtani (Geológiai) és Földrajzi (Geográfiai) Iskola, Gazdasági Iskola, Idegen Nyelvek Iskolája, Történelmi Iskola, Nyelvtudományi Iskola, Alapfokú Egészségügyi Iskola, Kémiai Iskola, Szociológiai Iskola, Pszichológiai Iskola, Távolabbi Oktatás és Újraképzés Iskolája, Fizikai és Energiai Iskola).Az egyetem weblapja: www.univer.kharkov.ua.
  • A Rádioelektronikai Egyetem
    Harkovi Nemzeti Rádióelektronikai Egyetem: A Harkovi Nemzeti Rádióelektronikai Egyetem nyújtja a legmagasabb szintű számítástechnika-oktatást a városban. Speciális oktatás folyik a modern mesterséges intelligenciáról és az E-Commerce-ről, valamint a mindennapi dolgokról is, például az orvosi elektronikáról és nyomtatásról. Az egyetem különböző nemzetközi programokhoz járul hozzá, így idegen diákoknak is oktatást nyújt. Weblapja: www.kture.kharkov.ua.
  • Harkovi Nemzeti Pedagógia Egyetem: Az egyik legrégebbi egyetem. 1811-ben nyitották, akkor még kis oktatási kapacitással, majd a következő közel 200 év alatt vált naggyá. Ma 17 különféle fakultást lehet felvenni. Az egyetem fő feladata tanárok és oktatási specialisták képzése. Weblapja: www.pu.ac.kharkov.ua.
  • Harkovi Műszaki Egyetem: Ukrajna egyik legrégebbi műszaki egyeteme, melyet 1885-ben nyitottak meg. Eredetileg csak két szak létezett: az ipari és a kémiai, viszont mára ez az ország harmadik legnagyobb műszaki egyeteme. A jelenlegi 23 szak évente 4000 diáknak ad helyet, a modern technológiában a számítási, mechanikai és elméleti fizikában. Weblapjai: www.kpi.kharkov.ua (ukrán); www.khpi.narod.ru (orosz).
  • Harkovi Közúti Közlekedési Egyetem: Az egyetem a közlekedésre specializálódott. A szakokon járműmechanikát, szállítási rendszerszervezést és -menedzsmentet, útépítést és -tervezést valamint általános szállítási ellátást tanítanak.
  • Mecsnyikov Orvostudományi Egyetem: Az egyetemet 1805-ben alapították. Ez Ukrajna első hivatalos egyeteme. A kétszáz éves története alatt sok híres doktor dolgozott itt. A 20. század közepétől az egyetem egy újabb programba fogott bele a külföldi hallgatók számára. Jelenleg itt folyik az ország legmagasabb szintű orvosképzése.
  • Harkovi Állami Közgazdaságtudományi Egyetem: 1930-ban alapították. Az oktatás a mezőgazdaság számos területén folyik: vidéki és farmgazdaság, valamint a mezőgazdasághoz tartozó technikai képzések.
  • Harkovi Állami Művészeti és Iparművészeti Akadémia: Az akadémián négy fakultációs lehetőség van: zenekari, ének-kórusi, zongorai és színházi. Mindezekkel megfelelő oktatást nyújt a zenéhez és a drámához.
  • Harkovi Állami Építészeti és Építőmérnöki Egyetem: Az egyetem tizenháromféle képzéssel szolgál az építészethez, és a hozzá kapcsolódó gazdasághoz és gépészethez. Ma az egyetem jó oktatási programmal rendelkezik idegennyelvű diákok részére, és különböző kutatás-magyarázó projektjeik vannak.
  • Nemzeti Belügyi Egyetem: Az egyetemen különböző szakokon oktatnak nemzet- és közbiztonságot, kriminalisztikát és a gazdaság és szociológia kapcsolódó tanait.
  • Nemzeti Gyógyszerészeti Egyetem: Az egyetemet 1805-ben hozták létre a Harkovi Nemzeti Egyetem részeként. Az egyetem szakértőket képez minden gyógyszerészettel kapcsolatos dologban: a gyógyszerfejlesztéstől a tudományos kutatásokon át a minőségellenőrzésig, valamint a kapcsolódó pszichológiai tanokig.
  • Ukrán Népi Akadémia:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harkov Ukrajna egyik legnagyobb városa, ahol a sport komoly szerepet tölt be. A legnépszerűbb sportág a labdarúgás. A városnak két csapata is szerepel az ukrajnai első osztályban:

Csapatai:
Csapat neve Stadionja
FK Metaliszt Harkiv Metaliszt Stadion
FK Harkiv Juvilejnij Stadion (Szumiban)
Heliosz Harkiv Dinamo Stadion
Arszenal Harkiv Arszenal-Bavarija Stadion

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban az alábbi híres emberek születtek:

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harkov Ukrajna egyik legnagyobb közlekedési csomópontja, mivel közvetlen kapcsolata van a világ több városával légi-, vízi- és szárazföldi úton (vas- és autóúton). Ebből következetesen a városban is sokféle közlekedési mód is megtalálható. Pl.: tömegközlekedés, taxi, vonat- és légiforgalom.

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A harkovi tömegközlekedés sokféle közlekedési módot foglal magába.

Metró: (ukránul: Харківське метро; oroszul: Харьковское метро) A metró a város egyik leggyorsabb közlekedési eszköze, mely három útvonalon, 28 állomáson át közlekedik. Az első vonal 1975-ben nyílt meg, s ekkor ez volt Ukrajna második (Kijev után) és a Szovjetunió ötödik metróhálózata.

Metróvonalak:
# Név Ukránul Oroszul Nyitási ideje Hossza Állomások száma
1 Holodnohirszko–Zavodszka-vonal Холодногірсько-Заводська Холодногорско-Заводская 1975. 17,3 km 13
2 Szaltovszka-vonal Салтовська (Szaltovszjka) Салтовска (Szaltovszka) 1984. 10,3 km 8
3 Olekszijivszka-vonal Олексіївська (Olekszijivszka) Алексеевская (Alekszejevszka) 1995. 7,9 km 7
Összesen: 35,4 km 28
Harkov metróhálózata, az állomások orosz (fehér) és ukrán (piros) angolra átírt nevével

A harkovi metró terveit akkor kezdték készíteni, amikor a város az Ukrán SZSZK fővárosává vált. 1934-ben, amikor Kijevet tették meg fővárossá, a metróhálózat építése lekerült a napirendről. A ’60-as évek közepén a város tömegközlekedési hálózata elégtelenné vált, így 1968-ban megkezdődhetett a metró építése.

Az első metróvonalat (Holodnohirszko–Zavodszka-vonal) hét évvel később, 1975. augusztus 23-án nyitották meg, mely 10,4 km-nyi pályán és 8 állomáson üzemelt. Bár az állomások nem nyújtanak olyan látványt, mint a moszkvaiak vagy a szentpéterváriak, de a késői ’70-es évek stílusának legszebb képviselői. Az állomásokat tipikus szovjet stílusban tervezték, úgy, hogy az útvonalak háromszög alakban fogják közre a városközpontot. A metró reggel 530 és éjfél közt üzemel, utasainak napi száma meghaladja az egymilliót.

Mivel a város talaja nem egyenletes, a metróállomások mélysége is változó. A 28 állomás közül 6 a mély szinten, a többi a sekély szinten található. A korábbiak tartószerkezete villanyoszlopszerű, míg az újabbaké rendes oszlopokból áll. A sekély szinten található állomások közül 14 pilléres szerkezetű, a maradék nyolc egybefüggő boltozatos. A harkovi metró sekély állomásain állítottak elő először egybefüggő boltozatos állomást.

A metrót két remíz szolgálja, melyekben 320 vagon fér el 59 darab ötkocsis szerelvényként összeállítva. Minden peron száz méter hosszú. A metró a kijevivel ellentétben az Ukrán Közlekedési Minisztériumhoz tartozik, nem privatizálták és nincs az önkormányzat kezében sem. 2005 augusztusában a minisztérium át akarta adni a metrót a városi közigazgatásnak.

Metrószerelvény (81-718.2-es model) az „Augusztus 23” (23 Szerpnya(ua)/23 Avguszta(ru)) megállóban

A helyi buszok évente körülbelül 12 millió utast szolgálnak ki.

A városban megtalálható tömegközlekedési eszköz még a troli és a villamos. A város közlekedési vállalata 2006-ban ünnepelte 100. születésnapját. Vannak még ún. iránytaxik (marsrutkák), amik magánfuvarozók mikrobuszai.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első vasútvonala 1869-ben nyílt meg a Kurszk–Harkiv–Azov vonalon. Az első mozdonyt 1869. május 22-én hozták északról. Harkiv vasútállomását 1901-ben újították föl, majd a második világháborúban megsemmisült. A jelenleg is meglévő vasútállomást 1952-ben építették (Harkivi Déli pályaudvar). A városban rendelkezésre álló különféle vasúti szállítási módszerek: a vasúti szerelvények és az elővárosi vonatok (elektricska).

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harkovban jelenleg egy nemzetközi repülőtér található, amely naponta kb. 200 járatot indít és fogad, és ezek közül majdnem mind utasszállító. A Harkov Osnova repülőtér (Міжнародний аеропорт Харків(ua); Междунаро́дный аэропо́рт Ха́рьков(ru)) nemzetközi státusza még viszonylag új. Maga a repülőtér nem nagy, a város déli határánál helyezkedik el. Kijevbe és Moszkvába minden nap indulnak gépek, valamint Isztambulba, Bécsbe és más úticélokba is indítanak rendszeres járatokat. A charter-járatok szintén elérhetőek.

Az Észak-harkovi Repülőtér egy gyári leszállópályából áll, és a Tupoljev cég jelentős termelési színtere volt.

A korábbi legnagyobb harkovi repülőtér – Aeromoszt-Harkov2007 óta nem indít semmilyen rendszeres járatot. Tanácskoznak egy új építésén is az orosz határ mellett, ami Harkovot és az orosz Belgorodot is kiszolgálná.

Egyéb érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008. szeptember 12-én koncertet szerveztek Harkovban az AIDS elleni küzdelemnek szentelve, mert Harkov városban a második legnagyobb az AIDS-fertőzöttek aránya. Queen + Paul Rodgers lépett fel, és a Bijou című dalt adták elő.

Nemzetközi együttműködés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városa az alábbi városokkal tart fenn testvérvárosi kapcsolatot:[2]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A város ukrán neve magyar átírásban Harkiv, de a magyar nyelvben az oroszos Harkov alakban is elterjedt. (lásd: OH. 788. o.) Kiejtés:
  2. Harkiv testvérvárosai a Harkivi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának honlapján (ukránul)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kharkiv című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a First Battle of Kharkov című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kharkiv Metro című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • www.kharkovinfo.com