Barcsay család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nagybarcsai nemes és báró Barcsay család Erdély egyik legrégebbi családja.

Története[szerkesztés]

A XIII. században élt Ivancha az első ismert őse a Barcsayaknak. Unokája, Sumurakus 13101315 körül élt, Károly Róbert királytól Oláhrákos, Felkenyér, Bászárkos és Pián községek birtokát kapta királyi adományként. Fiait már nobiles de Barcha néven említik. A család 1408-tól kezdve használja rendszeresen a Barcsay nevet. Barcsa községet Petrény, Árkos és Prázsmár településekkel együtt V. Istvántól kapták adományba. János az 1462-es törökök elleni háborúban harcolt, vitézségéért Mátyás királytól újabb birtokokat kapott. A család később további birtokokra tett szert, így Erdély egyik legnagyobb birtokosai lettek a Barcsayak, és a politikai életben is szerepeltek. Legmagasabb politikai hatalomra Ákos jutott, aki a fejedelmi székbe került. A családból János és Gergely 1742-ben bárói címet kaptak, de ezek a bárói ágak hamarosan ki is haltak.

Jelentősebb családtagok[szerkesztés]

Címer[szerkesztés]

A nemesi címer leírása:

...kék paizsban arany koronán nyilvesszővel átlőtt kar görbe kardot taret; sisakdisz: a kar; takarók: kék-vörös.

A bárói címer:

...kék paizsban arany koronán két fekete sasszárny között nyugvó vörös ruhás s nyíllal átlőtt kar kardot tart, melynek hegyére törökfej van szúrva; zárt sisak; sisakdisz: a két sasszárny között a kar; takarók: nincsenek.

Források[szerkesztés]

  • Révai nagy lexikona (II. és XIX. kötetek)
  • Révai új lexikona (II. kötet, BAK-BIA)
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok (I. kötet)
  • A Barcsay családfa