A Pál utcai fiúk

A Pál utcai fiúk
A könyv első kiadásának díszes borítója (1907)
Szerző	Molnár Ferenc
Eredeti cím	A Pál utcai fiúk
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Téma	ifjúsági, kaland
Műfaj	ifjúsági regény
Kiadás
Kiadás dátuma	1907
Magyar kiadó	Móra Ferenc Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma	50. kiadás: 2012
Média típusa	könyv
Oldalak száma	160 (2012)
ISBN	ISBN 9789631191714
A Wikimédia Commons tartalmaz A Pál utcai fiúk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Práter utcai szoborcsoport (Szanyi Péter alkotása, 2007)

Az osztály – Illusztráció a könyv első kiadásában, 1907

A Magyar Nemzeti Múzeum

A Füvészkert térképe 1884-ből

Nemecsek a füvészkerti Pálmaházban – Illusztráció a könyv első kiadásában, 1907

A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc ifjúsági regénye. Első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt. Könyvalakban először a Franklin-Társulatnál jelent meg, 1907-ben. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában. Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Brazíliában, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány. A könyv máig ható nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy olvasói szerint örök élethelyzetekről szól, bárhol, bármikor történhetett volna.

A regény főszereplői – Áts Feri, Boka János, Geréb Dezső, Nemecsek Ernő – olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket a név puszta említése felidéz, és a könyv annyira ismert, hogy ezeket a neveket gyakran használják emberi jellemek tömör leírására. A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is.

Történet

Az 1889 márciusában Budapesten játszódó regény a Pál utcai fiúk és a vörösingesek csapatának egymással szembeni hadakozását írja le. A középiskolások megvédik a játszóterüket a kis Nemecsek Ernő segítségével, aki életét áldozza a grundért. Nem sokkal a győzelem után derül csak ki, hogy a fiúk játszóterére házat építenek.

Szerkezeti felépítés
I. fejezet: Nemecsek beszámolója az einstandról II. fejezet: Elnökválasztás a grundon III. fejezet: „Itt jártak a Pál utcai fiúk” IV. fejezet: A gittegylet felszámolása V. fejezet: Nemecsek hőstette a Füvészkertben VI. fejezet: A kiáltvány VII. fejezet: Ajándékkönyv és küldöttség VIII. fejezet: A csata napja IX. fejezet: Bejegyzések a gittegylet nagykönyvében X. fejezet: A díszoklevél

I. fejezet

Egy szép márciusi napon a természetrajzórán (12 óra 45 perckor) a tanár kísérlete közben minden diák már az óra végét várja. Boka a zsebtintatartójával bíbelődik, Csele a könyvlapjait rendezgeti, Csónakos ásít egy nagyot (nem kell meglepődni), Weisz morzsáktól szabadul meg, Geréb csoszog a pad alatt, Barabás a könyveit pakolgatja. Egy zongoraverkli vidám hangja behallatszik a terembe. A tanár Csengeyvel bezáratja az ablakot. Csónakos egy papírgombócot gurít Nemecseknek, akit arra kér, hogy adja tovább azt Bokának. „Délután háromkor közgyűlés. Elnökválasztás a grundon. Kihirdetni.” Kicsöngetés után Csele alkudozni kezd a törökmézárussal. Eddig minden egy krajcár volt, most meg minden kettő lett. Még a diákabrak (összetevői: mogyoró, mazsola, aszalt szilva, malagaszőlő, cukordarabka, mandula, szentjánoskenyér-törmelék, utcai szemét és légy) is, ami a fiatalok kedvencévé vált. Geréb ötletét (kalapodavágás) Boka János csöndesen leinti, békít az okos, 14 éves fiú. Csónakos kocsisfüttyel üdvözli a társaságot. Nemecsek elmeséli, hogy a „Múziumban” (a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében) tegnap a Pásztorok einstandot csináltak.

„Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az `einstand` tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.”

– Részlet a regényből

Nemecsek, Richter, Weisz, Kolnay és Barabás a Nemzeti Múzeum kertjébe mentek. Azt játszották, hogy mindenki gurít egy golyót, és akinek a golyója eltalál egy olyan golyót, amely már oda van gurítva, akkor az megkapja az összes játékszert. Nemecsek nyert (ezen össze is veszett egyik pajtásával), de a Pásztor-testvérek elvették a nyereményét. A fiúk hallatlan szemtelenségnek tartják az esetet, még Boka is felháborodik az ügyön. Délután találkoznak a grundon, ott erről is beszélni fognak.

Hazafelé Csónakos és Nemecsek dohányport (tubákot) töm az orrába, nagyokat tüsszentve indulnak hazafelé.

II. fejezet

A grund bérházaktól határolt üres telek, rajta fatelep. A farakások között 50–60 kis szűk utca található, a vadszőlővel befutott házikóban gőzfűrész működik, a telep tót őre, Janó az egyik csenevész eperfa tövében összetákolt apró fakalibában lakik. Ez a terület a Pál utcai fiúké, ahol mindenkinek rangja van: kapitányok, főhadnagyok és hadnagyok rohangásznak játék közben. Közlegény – Hektoron, a tót nagy fekete kutyáján kívül – csak egy van: Nemecsek. Ő érkezik elsőnek a grundra, bereteszeli az ajtót, rögtön a dühösen ugató kutyára lesz figyelmes. A farakások tetejére a fiúk erődöt építettek, a középső citadellán piros-zöld zászló leng. A kis szőke óvatosan az erőd közelébe megy, majd felmászik rá. Közben önmagát biztatva többször is ezt mondja: Ne félj, Nemecsek!

Odafenn megpillantja a rettenetes Áts Ferit, mindnyájuk ellenségét, a füvészkertiek vezetőjét, aki gúnyosan ismétli a kisfiú által mondottakat. A zászlót, amit a Csele nővére varrt, magával viszi a vörösingesek vezére.

Nemecsek – aki pityeregve szóvá teszi, hogy miért csak ő egyedül közlegény – beszámol a többieknek a történtekről, Boka intézkedik, hogy új zászlójuk (bár piros-fehér, mert a Csele nővérének elfogyott a zöld anyaga) legyen. Önmagát is megbünteti János (mert nem zárta be az ajtót), neve bekerül a fekete noteszbe, a fiúknak imponál a szigorúsága, meg az, hogy önmagával sem kivételez. Kolnay és Barabás összevesznek, hogy kinek a kalapjába kerüljenek a szavazatok. Végül elnököt választanak (Csele kalapja az „urna”), mégpedig teljhatalmú elnököt, akinek majd minden parancsát vakon kell teljesíteni. Boka János 11 szavazatot kap, Geréb Dezsőre hárman voksolnak. Boka azt tervezi, hogy meglátogatják a füvészkertieket, mielőtt azok jönnének ismét.

III. fejezet

A haditerv másnap délután, a gyorsírási óra után kész lett. Három fiú (Boka, Csónakos és Nemecsek) elmegy a Füvészkertbe, otthagyják a névjegyüket, egy piros papírra írt szöveget. „Itt voltak a Pál utcai fiúk!” Elindulnak, negyedóra alatt kiérnek a Füvészkerthez. A kőfalon nehéz lett volna bejutni, de hátul egy akácfa segítségével átmásznak a deszkapalánkon. A hídon két vörösinges őrködik, a szigeten lesz a füvészkertiek gyűlése. A (mesterséges) várromig lopakodva jutnak el a sötétben, bár az őrségváltás közbeni füttyök és a Füvészkert őrének esti sétája megijesztik őket. A várromnál 8 (fából és ezüstpapírból készült) tomahawkra bukkannak, Áts Feriék fegyvertára lehet itt. A tavon egy csónakkal eveznek a szigetig. Közben Nemecsek véletlenül a vízbe esik. Csónakos (nevéhez híven) őrzi a csónakot, míg Boka és Nemecsek végrehajtja a küldetést. Itt megpillantják Gerébet, aki árulójukká vált, elmondja a grundot eddig birtokló gyerekek szokásait, titkait. A vörösingeseknek labdaterület kell, ezért nyílt háborúban akarják megszerezni a nagyvárosban ritka, üres telket. Egy időre elhagyják a tisztást a füvészkertiek, ekkor teszi ki Boka a Pál utcai fiúk üzenetét, majd eloltja a lámpát. A vörösingesek üldözni kezdik a három fiút, akik gyorsan áteveznek a túlpartra, majd az üvegházba menekülnek. Nemecsek óvatlanul gyufát lobbant, Boka kiüti a kezéből, de már későn, Áts Feriék észreveszik őket. Nemecsek az aranyhalas medencébe bújik, Csónakos egy polc alá hasal, Boka a nyitott ajtó mögé áll. A három Pál utcai fiú Szebenics tévedéseinek köszönhetően megússza a dolgot. Lóvasúttal küldik haza a kis szőkét, aki aznap este kétszer is „megfürdött”.

IV. fejezet

Másnap délután egykor az iskolában vége a tanításnak, a gyerekek hazafelé készülődnek. Nemecsek titokzatos, Csónakos nagyokat lódít a Füvészkertben átéltekről. Boka közli a Pál utcaiakkal, hogy délután kettőkor lesz megbeszélés erről. Rácz tanár úr hívatja a gittegylet tagjait. Kifaggatja őket a tanári szobában, az egyletalapítással, a gittrágás fortélyaival kapcsolatban. Weisz az alapító elnök, Kolnay a pénztárnok, Barabás a pecsétőr, Nemecsek a titkár, Csele a zászlótartó, Richter és Leszik bevallják „bűneiket”. A sírás meghatja a tanárt, de döbbenete az előkerült egyleti tárgyak (sima és okmánybélyegek, bélyegző, pénz – tagdíj, picike kis drótnyelű piros-fehér-zöld zászló, amin mellesleg ez a felirat ékeskedik,,Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!'') miatt egyre csak nő. A tanár mosolyogva megnézi a pecsétnyomót: „Gittgyűjtő Egyesület, Budapest, 1889”. Feloszlatja a gyerekek szerveződését, büntetésből magaviseletből valamennyi fiú „szabályszerűt” fog kapni. Weisz pedig kevésbé szabályszerűt, mert ő volt az elnök. Nemecsek a kihallgatás közben friss gittre bukkan a tanári szoba egyik ablakában, titokban kikaparja, tehát a kis csapat meg van mentve. Boka nem szívleli az egyletet, gusztustalannak tartja, és már megijed, hogy a grundról volt szó. Délután háromkor, találkoznak a grundon, és újjáalakítják a gittegyletet.

A közgyűlésen éppen Nemecsek akar szólni, amikor meglátja Gerébet, amint az a tót kunyhójához sompolyog. A kisfiú otthagyja a közgyűlést, és Geréb után oson.Miután társai látták hogy Nemecsek elfut árulónak nyilvánitották. Kihallgatja, hogy az áruló szivarral kínálja Janót, meg akarja vesztegetni a férfit, hogy az kergesse el a Pál utcai fiúkat. A gittegylet tagjai félreértik Nemecsek újabb elrohanását, aki Bokához akar menni a rémisztő vesztegetési kísérlet hírével. Gyávának tartják Ernőt, kizárják az egyletből, és csupa kisbetűvel írják be a nevét az egylet jegyzőkönyvébe: „nemecsek ernő áruló!!!

Nemecsek lélekszakadva fut a Kinizsi utca felé, ahol Boka lakik egy kis, szerény földszintes házban. Elmondja az elnöknek a kis közlegény, hogy mit hallott és látott az imént. Boka és Nemecsek Geréb után futnak, de a klinikánál megállnak, mert a kis szőkére köhögőroham tör. Boka Geréb után kiált, de a fiú – bár nevetve visszafordul feléjük – nem áll meg, eltűnik előlük. Nemecsek sírva fakad, mert félti a grundot, Boka szemében is könnycseppek csillognak.

V. fejezet

Nemecsek szobra a Füvészkert pálmaházában

Két nappal később a Füvészkertben azt jelenti az összegyűlt vörösingesek előtt Szebenics Áts Ferinek, hogy eltűnt a fegyvertárukból a Pál utcai fiúk piros-zöld zászlaja. Egy lábnyomot is találtak, amely még a Wendauer lábnyománál is kisebb. Geréb, a kém jelentést tesz arról, hogy harc nélkül is megszerezhetik – megvesztegetéssel – a grundot. Áts Feri rápirít Gerébre, Feri nyílt harcban, nem alattomosan akarja megszerezni a labdaterületet. Gerébet befogadják a füvészkerti srácok maguk közé, a vezér kezet fog vele, Dezső hadnagyi rangot kap. Ezután a támadási tervük részletei következnek. Amikor Geréb gyávának nevezi a Pál utcaiakat, akkor egy hang megszólal egy nagy fa tetejéről:

„ – Még meg kell tőled kérdeznem valamit. Nem gondolod, hogy a Pál utcaiak sejtik, hogy te hozzánk tartozol?
– Nem hinném – felelt az új hadnagy. – Még ha itt is volt valaki közülük a múltkor, mikor a piros cédulát a fára tűzték, nem láthatott a sötétben.
– Tehát nyugodtan mehetsz be közéjük holnap délután?
– Nyugodtan.
– Nem fognak gyanítani semmit?
– Nem. És ha gyanítanának is valamit, nem merne szólni egyik sem, mert mind fél tőlem. Nincs azok közt egy bátor fiú sem!
Egy éles hang vágott egyszerre közbe:
– Dehogy nincs!”

– Részlet a regényből

A nagy fa tetejéről Nemecsek mászik le, s meglepően bátran szól a vörösingesekhez.

Nemecsek monológja – 1.
– Igen, Nemecsek. Én vagyok. És ne kutassák, hogy ki lopta el a Pál utcai zászlót a fegyvertárból, mert azt én loptam el. Itt van, ni! Nekem van az a kis lábam, ami még a Wendauer lábánál is kisebb. És nem szóltam volna, fenn maradhattam volna a fa tetején, amíg maguk mind el nem mentek volna, hiszen ott gubbaszkodtam már fél négy óta. De mikor Geréb azt mondta, hogy köztünk nincs egy se, aki bátor volna, hát akkor gondoltam: „Megállj, majd én megmutatom neked, hogy akad még a Pál utcaiak közt is bátor fiú, ha nem más, hát a Nemecsek, a közlegény!” Itt vagyok, kérem, kihallgattam az egész tanácskozást, visszaloptam a zászlónkat, most tessék, csináljanak velem, amit akarnak, verjenek meg, csavarják ki a kezemből a zászlót, mert magamtól ugyan oda nem adom. Tessék, tessék, csak rajta! Hiszen én egyedül vagyok, maguk meg tízen vannak!

Áts Ferinek megtetszik a kis legény, befogadná maguk közé, de Nemecsek nem áll kötélnek. A Pásztorok kicsavarják a vezér utasítására a kisfiú kezéből a zászlót. Büntetést is kell kapnia a kis szőkének, de nem akarják bántani: csak megfürdetik. Ernő meg volt hűlve, s már napok óta köhögött, de nem szól erről, tűri, hogy a két Pásztor belenyomja a sekély vizű tóba. Hangos röhögés támad a vörösingesek között, még Geréb is nevet rajta. Nemecsek újra szól az őt kigúnyoló fiúkhoz, s a gonosz vidámság helyébe a tisztelet csendje ereszkedik.

Nemecsek monológja – 2.
De akkor elébe állt Geréb, széthúzta vigyorogva a száját, és kevélyes fejbólintással ezt kérdezte tőle: – Jó volt? Nemecsek ráemelte nagy kék szemét, és felelt: – Jó volt – mondta csöndesen, és hozzátette: – Jó volt, sokkal jobb volt, mint a parton állni, és kinevetni engem. Inkább újesztendeig a vízben ülök nyakig, mint hogy összeszűrjem a levet a barátaim ellenségeivel. Én nem bánom, hogy a vízbe nyomtatok. A múltkor magamtól pottyantam a vízbe, akkor is láttalak a szigeten, az idegenek közt. De engem meghívhattok magatok közé, hízeleghettek nekem, adhattok ajándékot, amennyit csak akartok, semmi közöm hozzátok. És ha még egyszer a vízbe nyomtok, és ha még százszor és ezerszer a vízbe nyomtok, akkor is eljövök ide holnap is meg holnapután is! Majd csak megbújok valahol, ahol nem vesztek észre. Nem félek én egyikőtöktől sem. És ha eljöttök hozzánk a Pál utcába, elvenni a földünket, hát majd mi is ott leszünk! És meg fogom nektek mutatni, hogy ahol mi is tízen vagyunk, ott másképpen fognak veletek beszélni, mint ahogy én most itt beszélek. Könnyű volt velem elbánni! Aki erősebb, az győz. A Pásztorok ellopták a golyóimat a Múzeum-kertben, mert ők voltak az erősebbek! Most meg beledobtatok a vízbe, mert ti vagytok az erősebbek! Könnyű tíznek egy ellen! De én nem bánom. Engem meg is verhettek, ha úgy tetszik. Hiszen ha akartam volna, nem kellett volna a vízbe mennem. De én nem csaptam fel közétek. Inkább fojtsatok vízbe, és verjetek agyon, de én ugyan nem leszek áruló, mint valaki, aki ott áll, ni... ott... Kinyújtotta a karját, és Gerébre mutatott, akinek most a torkán akadt a nevetés.

A kis hős – aki a mai este igazi férfivá vált – elindul a híd felé. A két őrnek Áts Feri parancsot ad, hogy tisztelegjenek Nemecsek előtt. Ezután mindannyian feszes vigyázzba kapják magukat, s úgy tisztelegnek a kisfiú előtt. Gerébnek mindenki hátat fordít, el is somfordál a helyszínről. A két Pásztor is büntetést kap az einstand miatt a vezértől: ruhástul – engedelmesen – beleültek a vízbe nyakig. Hogy a többiek ne nevessenek, Feri hátraarcot parancsol nekik, majd elvezeti a csapatot a szigetről.

VI. fejezet

KIÁLTVÁNY!!!

MOST MINDENKINEK TALPON KELL LENNI!
BIRODALMUNKAT NAGY VESZEDELEM FENYEGETI,
ÉS HA NEM LESZÜNK BÁTRAK,
AZ EGÉSZ TERÜLETET ELVESZIK TŐLÜNK!
VESZÉLYBEN A GRUND!
A VÖRÖSINGESEK MEG AKARNAK BENNÜNKET TÁMADNI!
DE MI OTT LESZÜNK, ÉS HA KELL,
ÉLETÜNKKEL IS MEGVÉDELMEZZÜK BIRODALMUNKAT!

MINDENKI TELJESÍTSE KÖTELESSÉGÉT!

AZ ELNÖK

Boka kiáltványt függesztett ki a grundra a közelgő háborúról, és a fiúk lelkesedve várták a parancsnokot. János mindent elmondott, valamennyien felesküdtek a csapatra. Az elnök elmondta a haditervet, és azt is, hogy Nemecsek lett a hadsegédje. Ez ellen a gittegylet tiltakozott, de Bokát nem érdekelte az egylet. A kis Nemecsek azonban – aki már nagyon beteg volt és minduntalan köhögésrohamok törtek rá – nem akarta, hogy Boka is megvesse, hát elmondta, hogy miért is tartják őt gyávának. János megígérte, hogy a háború után tisztázza Nemecseket. Bár a kis közlegény szomorú volt, hogy az ő becsületének ügyét elnapolták, engedelmesen teljesítette a tábornok utasításait. Megérkezett Geréb, és könyörgött Bokának, hogy fogadják vissza, de a Pál utcaiak vezetője nem engedte vissza a fiút, aki sírva elment.

Miután egész délután gyakorlatoztak, kimondták, hogy aki a másnapi háborúból hiányzik, az szószegő. A gyakorlat után a gittegylet sürgős közgyűlést hívott össze, mert az elnök elfelejtette rágni a gittet, ami kiszáradt. Ezt akarták megtárgyalni, de megérkezett Geréb apja, aki tudni akarta, hogy a fia valóban áruló-e vagy sem. A kis Nemecsek, aki a láztól már nem is volt magánál, azt mondta, hogy Geréb nem áruló. Geréb apja boldogan tért haza, Boka pedig hazakísérte Nemecseket, aki már alig állt a lábán, és hallucinált a láztól.

Szereplők

A Pál utcai fiúk: Nemecsek Ernő*, Boka János, Geréb Dezső, Csele*, Csónakos, Kolnay Pál*, Barabás*, Weisz*, Richter*, Leszik* (* a gittegylet tagjai)

A vörösingesek: Áts Feri, a Pásztor testvérek, Szebenics, Wendauer

Felnőttek: Rácz tanár úr, Janó (tót telepőr), Nemecsek szülei, Geréb apja, olasz törökmézárus, Csetneky úr, Mari (a Geréb családnál cseléd)

Egyéb gyerekszereplők: Csengey („első pad első”)

Nemecsek Ernő

Vézna testalkatú, szőke, kis növésű fiú, aki bátrabb a látszatnál. Alázatos, udvarias, érzékeny. Hektor (a Janó kutyája) mellett ő az egyedüli közlegény a Pál utcai fiúknál. A Rákos utcában lakott.

„Se nem osztott, se nem szorzott, mint az `egy` a számtanban. Senki se törődött vele. Jelentéktelen kis sovány fiú volt, gyönge gyerek.”

A saját társai egy gittegyleti közgyűlésen igaztalanul gyávának és árulónak tartják, nevét pedig megszégyenítésül csupa kisbetűvel írják le a közgyűlési jegyzőkönyvbe. A grundért vívott „csatát” Nemecsek Ernő – a legkisebb és leggyengébb a fiúk közt – dönti el. Nemecsek a hazájáért felelősséget vállaló kisember önfeláldozó, hősies bátorságának a jelképe, akit társai nem értettek meg, félreszorították és megszégyenítették, a regény végén a grund hőseként hal meg.

Boka János

Geréb megállott és visszafordult. Mikor Bokát meglátta, nagyot nevetett. És nevetve szaladt el előlük, ki a Körútra. A Pál utca házai közt élesen hangzott ez a gúnyos nevetés. Geréb kinevette őket. – Illusztráció a könyv első-kiadásában, 1907

A Pál utcai fiúk elnöke a Kinizsi utcában lakott egy kis, szerény házban. Magabiztos fellépésű, határozott jellem. Mindig kiáll az igazság mellett. Képes arra, hogy felismerje a hibáit és kijavítsa azokat. A Pál utcai vezérként hamar bebizonyítja alkalmasságát a feladat elvégzésére. Nem találunk benne a felnőttekre jellemző negatív tulajdonságokat. Becsvágy, hatalomvágy még nyomokban sem fordul elő benne. A Füvészkertben történtek után nem árulta el a társainak, hogy Geréb a vörösingesek között az elárulásukon mesterkedik.

Áts Feri

Egyike a legkarakteresebb szereplőknek. Bátor, erőteljes, következetes. A vörösingesek vezéreként korához képest nagy érettséggel követeli meg az általa hozott döntések betartását (a Pásztorok megbüntetése a gyerekek meglopásáért). Egyedül behatol az ellenség főhadiszállására. Áts Feri több, mint egy hadvezér vagy egy utcagyerek,vagy egy lusta diák, akit még a reál gimnáziumból is kirúgtak, érettségét mutatja az, hogy a háború elvesztése után félretéve az esetleges haragot, keserűséget, lelkifurdalásától hajtva elmegy Nemecsekék házához, hogy érdeklődjék a kisfiú állapotáról.

Geréb Dezső

Árulóvá válik és elárulja a Pál utcaiakat a vörösingeseknek, de aztán megbánja tettét, és hősiesen harcol a Pál utcaiak oldalán a végső ütközetben.

A vörösingesek tagjai

A vörösingesek nyolcan voltak. A csapat vezérének Áts Ferit választották. Utána a legerősebbek a Pásztor fiúk voltak, akik einstandot hajtottak végre a golyózó Pál utcaiakkal szemben. Elvették Nemecsektől az üveggolyóit. Az 5. fejezetben, mivel Nemecsek nem adta oda a piros-zöld zászlót, kicsavarták a kezéből. Később Áts Feri megfürdetteti őket a Füvészkert tavában, mert kisebb és gyengébb gyerekeket bántottak. Szebenics volt a vörösingesek fegyvertárosa, helyettese Wendauer volt.

Helyszínek

A regényben szereplő grund – a regény szövegéből kideríthetően – a mai Pál és Mária utca sarkán volt, Nemecsekék lakása pedig a Rákos (ma Hőgyes Endre) utcában, az akkoriban a környéket meghatározó alacsony, egészségtelen házak egyikében. A tó helyszínét Fogarassy Miklós irodalomtörténész azonosította: „Az Üllői úti klinikák közül utolsó, a mai Természettudományi Múzeum felé eső tömböket csak később, a Millennium (1896) után építették meg – ezeknek az épületeknek a »telkén« lehetett az a tó, ahol a regény szereplői a Füvészkertben a vörösingeseket kihallgatták.” Továbbá a Nemzeti Múzeum kertje, az einstand helyszíne.

Vélemények a regényről

„	A Pál utcai fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem, 1906-ban írtam folytatásokban egy ifjúsági lap számára, amelyet volt tanárom, Dr. Rupp Kornél szerkesztett. Abban az időben természetesen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat. Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Egyébként is szerettem a karzaton dolgozni a nagy csend miatt, mert a szokásos kávéházi zsibongáson és a szünet nélküli katonazenekaron kívül semmi sem zavart meg a munkában. Szóval ezen a nyugodt helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek. Ezek Feiks Jenő rajzolóművész és Pásztor Árpád írótársam.	”
– Molnár Ferenc saját művéről (PIM) Voit Krisztina: Molnár Ferenc és a Franklin Társulat. Magyar Könyvszemle, 1982/3.

„	A kérdés mindig az, hogy az ember nemecsek legyen, kis kezdőbetűvel, és haljon meg az igaz ügyért, vagy kövesse el az élet szokásos árulásait, s élhessen tovább, igaz, behúzott vállal és lesunyt tekintettel. Határozottan csak az nyilatkozzék, akit már hozott ilyen döntési helyzetbe az élet. Mindettől függetlenül is: főhajtás Molnár Ferencnek.	”
– Vámos Miklós (Petőfi Irodalmi Múzeum)

„	A gyerekkor halhatatlan regénye A Pál utcai fiúk! Elég, ha rágondolok, és újra gyerek leszek és halhatatlan.	”
– Csukás István (PIM)

„	Néhány évvel ezelőtt, egy fogadáson találkoztam a japán császárnéval, aki azt mondta, gyerekkorának kedvenc olvasmánya A Pál utcai fiúk volt, és biztos benne, hogy a magyarok mind olyanok, mint ők. Én meg azt gondoltam, hogy mi itthon tévedünk, nem a Nobel-díjas nagyságok, nem a művészóriások a legismertebb magyarok a nagyvilágban, hanem Boka és Nemecsek [...]	”
– Békés Pál (PIM)

Nemzetközi fordítások

Djemtë e rrugës Pal és Çunat e rruges Pal (albán) The Paul Street Boys és No Greater Glory (angol) Момчетата от Павловата улица [Momcsetata ot Pavlovata ulica] és Момчетата от улица Пал [Momcsetata ot ulica Pal] (bolgár) Chlapci z Pavelské ulice vagy Hoši z Pavelské ulice (cseh) La knaboj de Paŭlo-strato (eszperantó) Pál-tänava poisid (észt) Koulupoikia (kirja Pál-kadun pojista) (finn) Les garçons de la rue Pál és Les gars de la rue Paul (francia) Paliskuzeli bizebi (grúz) מחנים Máhánájim (héber) De jongens van de Pálstraat (holland) Junaci Pavlove Ulice és Dječaci Pavlove ulice (horvát) パール街の少年たち Pārugai no shōnentachi (japán) 팔 거리의 아이들 Phal korii aidul (koreai) Chłopcy z Placu Broni (lengyel) Palo gatvės berniūkščiai (litván)

Decata od Pavlovata ulica (macedón) Die Jungen der Paulstraße (német) Kampen om løkka (norvég) I ragazzi della via Pal és I ragazzi della via Paal (olasz) Мальчишки с улицы Пала [Malcsiski sz ulici Pala] (orosz) Pal csampu teghake (örmény) Os meninos da rua Paulo (portugál) Băieţii din strada Pal (román) Los chicos de la calle Paul (spanyol) På liv och död (svéd) Junaci Pavlove Ulice és Дечаци Павлове улице / Dečaci Pavlove ulice (szerbhorvát) Chlapci z Pavlovskej ulice (szlovák; Pataki Maurus) Dečki Pavlove ulice (szlovén) Pal Sokağı Çocukları és Pal Sokağının Çocukları (török) Хлопці з вулиці Пала [Hlopci z vulüci Pala] (ukrán) Những cậu con trai phố Pál és Những cậu con trai phố Pan (vietnámi)

Filmfeldolgozások

Háború a grundon – Illusztráció a könyv első kiadásában, 1907

Nemecsek betegágya – Illusztráció a könyv első kiadásában, 1907

• Pál utcai fiúk (1917), Balogh Béla filmje (Nem maradt fenn)
• Pál utcai fiúk (1924) Balogh Béla filmje
• No Greater Glory (1934), Frank Borzage amerikai filmje
• I ragazzi della via Paal (1935), Alberto Mondadori és Mario Monicelli filmje,
• A Pál utcai fiúk (1969), Fábri Zoltán filmje,
• A Pál utcai fiúk (2003), Maurizio Zaccaro filmje

Színházi adaptációk

A Pál utcai fiúkat, bár már több nyelven és országban is vetítették addigra a mozik, csak az 1930-as években dramatizálta először Hevesi Sándor – 1929-ben Lehár Ferenc is készült operettet írni belőle, de végül – ígérete ellenére – nem kapott Molnár Ferenctől szövegkönyvet. A színpadi átirat Nemecsek alakját helyezte előtérbe. Hevesi már a bemutatót megelőzően két évvel kinézte a főszerepre Dán Etelkát, aki ez idő alatt annyira elsajátította a szöveget, hogy egy francia fordítást is készített belőle. A többi fiú szerepet gyerekek játszották. A darabot az alapmű első közlésének harmincadik évfordulója alkalmából mutatták be, mint nyitóelőadás, a Vígszínházhoz három al­kalmi produkcióra kibérelt harmadik színházában, a felújítását követő megnyitásán, a Royal Színház (sárga épülete a későbbi Madách Színház helyén állt) a szerződés szerint 1936 őszétől 1937 februárjáig játszotta. Bár Hevesi dramaturgiai és rendezői képességét és a színészi játékot is több helyen elismeréssel illették, az előadás sikeres volta ellenére vegyes fogadtatásban részesült, mivel a kritikusok szerint a regény teljességét színházi adaptáció nem képes visszaadni. Külföldön először Milánóban mutatták be, a budapesti bemutató után, decemberben. Magyarországon tíz évvel később a Fővárosi Operettszínházban újították fel és készítettek átiratot belőle, Nemecseket ekkor Pápai Erzsi játszotta – több szereplőt is ebből az előadásból válogattak, többek között a Valahol Európában című filmbe. Számos további színpadi kísérlet született, mire 1954-ben Török Sándor dramatizálta és alkalmazta újra sikerrel színpadra az alapművet, a hőslelkű kisfiú szerepében Békés Italát láthatta a közönség.

A történetet számos módon és formában fel- és átdolgozták színházi írók és társulatok. Volt, ahol csupa felnőtt férfi, vagy épp hogy csak nők játszották a gyerekeket, készült belőle szabadtéri egy helyszínes, és „jelenet előadás”, illetve musical is.

színjáték

• Royal Színház, bemutató: 1936. október 22., átdolgozta és rendezte: Hevesi Sándor
• Petőfi Színház, bemutató: 1954. november 12., átdolgozta: Török Sándor, rendezte Apáthy Imre
• Pannon Várszínház, bemutató: 2002. július 20., átdolgozta: Vándorfi László, rendezte: Krámer György
• Bárka Színház, bemutató: 2002. augusztus 16., átdolgozta: Deres Péter és Vidovszky György, rendezte Vidovszky György
• Szabadkai Tanyaszínház-Várszínház, bemutató: 2007. július 28., átdolgozta: Góli Kornélia, rendezte: László Sándor
• Seregélyes, bemutató: 2015. június 27., átdolgozta és rendezte: Kalányos Tamás
• Győri Nemzeti Színház, bemutató: 2017. január 14., átdolgozta és rendezte: Kszel Attila

más nyelven

lengyel és magyar nyelven (Chłopcy z Placu Broni)

• Nemzeti Színház (Budapest)/Nemzeti Színház (Varsó), magyar bemutató: 2007. április, lengyel bemutató: 2007. június 9., fordította: Tadeusz Olszański, átdolgozta és rendezte: Michał Zadara

zenés játék

• Fővárosi Operettszínház, bemutató: 1946. április 14., átdolgozta: Hevesi Sándor alapján Palotay István, rendezte: F. Lakner Lívia
• József Attila Színház, bemutató: 1992. október 24., színpadra írta: Török Tamás és Ungvári Tamás, dalok: Silló István, rendezte: Tasnádi Csaba
• Pécsi Sándor Guruló Színház, bemutató: 2008., átdolgozta, rendezte: Ludvig Krisztián Ádám, zene: Szakszon Csaba, dalszöveg: Kriston Ákos
• Szép Ernő Színház, bemutató: 2013. március 22., átdolgozta, rendezte: Szinovál Gyula, zene: Baka Gábor.
• Vígszínház, bemutató: 2016. november 5., átdolgozta: Grecsó Krisztián, zene: Dés László, dalszöveg: Geszti Péter, rendezte: Marton László (bővebben: A Pál utcai fiúk (musical))

más nyelven

török nyelven

• Ankarai Állami Színház, bemutató: 2012. március, fordította: Tarik Demirkan, átdolgozta: Serra Canbay, rendezte: Ebru Kara

Egyéb

A VIII. kerületben két helyen is szobor állít emléket a regénynek. A Práter utcai ötalakos szoborcsoportot, Szanyi Péter alkotását 2007-ben adták át a jelenlegi Szent Benedek Gimnázium és Örömhír Általános Iskola épülete előtt, és az einstandot ábrázolja; Nemecsek, Kolnay, Weisz és a két Pásztor testvér a szereplők. A Füvészkertben a pálmaház medencéjében lévő Nemecsek-szobrot, Zsigó András alkotását 2019. augusztus 15-én adták át.

2018-ban a regény a POKET Zsebkönyvek projekt első öt kiadványa közé tartozott.

Források

• Hangoskönyv változat Németh Kristóf előadásában
• A mű hangoskönyv változata Felolvasó szoftver „előadásában”
• A könyv fülszövege a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) oldalán: Legeza Ilona könyvismertetője
• Összefoglaló ismertetés és rövid idézetek kritikákból a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján
• A regény adatlapja a Molyon
• Üzenetek A Pál utcai fiúkkal kapcsolatban
• A magyar mítosz
• Áts Feri és Boka János jellemzése

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak A Pál utcai fiúk témában.

A Wikimédia Commons tartalmaz A Pál utcai fiúk témájú médiaállományokat.

• A Pál utcai fiúk - virtuális kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján
• Házi olvasmányok elemzése. Debrecen: BLACK & WHITE Kiadó (1997) 
• Erdődy Edit. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Műelemzés), Talentum Műelemzések. Akkord Kiadó (2005). ISBN 963 9429 43 0 ;
• Borbély Sándor. Az örök kiskamasz: Molnár Ferenc. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 
• Fogarassy Miklós. A Pál utcai fiúk. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 
• N. Kósa Judit. Az ál-Nemecsek pere. Népszabadság. Hozzáférés ideje: 2009. november 25.  Archiválva 2004. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Galuska László Pál. A Pál utcai fiúk értelmezésének kérdései a magyar gyermekirodalmi kutatásban. Elektronikus Könyv és Nevelés  Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Pál utcai fiúk szobra a budapesti Práter utcában
• Grund, Budapest VIII. - Épülettár
• A Pál utcai fiúk műfordításokban Bábel Web Antológia