1990-es magyarországi országgyűlési választás
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
386 fős országgyűlés (többség: 194 fő) 176 fő egyéni választókerületből, 12 fő országos listáról | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 4%-os küszöb: 196 449 szavazat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon. A választás feltételeit, a későbbi 1989. évi XXXIV. törvényt, a nemzeti kerekasztal tárgyalások során dolgozták ki. 1989. október 20-án fogadta el az Országgyűlés a választási feltételeket, Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök pedig végül március 25 és április 8-ára tűzte ki a választásokat. A parlamentbe jutásért e két fordulóban 58 párt és 1623 jelölt mérkőzött, melyből 19 tudott területi, 12 pedig országos listát állítani.[1]
Választási rendszer
A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.
A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.
Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.
Előzmények
Az utolsó régi országgyűlés 1990. március 16-i hatállyal kimondta saját feloszlását. 1989. december 22-én Szűrös Mátyás ideiglenes államfő 1990. március 25-re és április 8-ra tűzte ki az országgyűlési választásokat.
Kampány
A kampány már lényegében akkor elkezdődött amikor a szabad választások lehetősége először felmerült. A pártok különböző programokkal álltak elő az átalakulás fontosságát hangsúlyozva, még az MSZMP-ből átalakult MSZP sem igényelte a korábbi, állami tulajdonra alapozott berendezkedés fenntartását. Országos listát 12 pártnak sikerült állítania. A kampányban megjelentek különböző szellemesnek szánt rigmusok, mint például a „tudjuk, merjük, tesszük" (SZDSZ), „Bort, búzát, békességet" (FKGP), „Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre" (Fidesz), „Hit, remény, szeretet" (KDNP), vagy a nyugodt erő, biztos kéz jelszavának hangoztatása az MDF-nél.
Jelöltek és listák
Országos listák
Országos listát állított pártok:[2]
(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)
Eredmények
| Szervezet | Szavazatok (1. forduló) |
Szavazatok (2. forduló) |
Mandátumok | Parlamenti szerepe | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| száma | aránya | száma | aránya | száma | aránya | ||
| Magyar Demokrata Fórum (MDF) | 1 213 825 | 24,72% | 1 406 269 | 41,24% | 164 | 42,49% | kormánypárt |
| Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | 1 050 452 | 21,40% | 1 045 920 | 30,68% | 93 | 24,09% | ellenzék |
| Független Kisgazdapárt (FKGP) | 576 256 | 11,74% | 355 112 | 10,42% | 44 | 11,40% | kormánypárt, majd ellenzék |
|
Magyar Szocialista Párt (MSZP) |
534 898 | 10,89% | 216 496 | 6,35% | 33 | 8,55% | ellenzék |
| Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) | 439 481 | 8,95% | 63 064 | 1,85% | 21 | 5,44% | ellenzék |
| Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) | 317 183 | 6,46% | 126 636 | 3,71% | 21 | 5,44% | kormánypárt |
| Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) | 180 899 | 3,68% | 8 640 | 0,25% | — | — | — |
| Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) | 174 410 | 3,55% | 922 | 0,03% | — | — | — |
| Agrárszövetség – Nemzeti Agrár Párt (ASZ) | 154 004 | 3,14% | 21 923 | 0,64% | 1[3] | 0,26% | ellenzék |
| Vállalkozók Pártja (VP) | 92 689 | 1,89% | 5 292 | 0,16% | — | — | — |
| Hazafias Választási Koalíció (HVK) | 91 910 | 1,87% | 31 526 | 0,92% | — | — | — |
| Más pártok | 83 764 [4] | 1,70% | 28 190 | 0,83% | 9[5] | 2,33% | — |
| Összesen | 4 909 771 | 100% | 3 424 800 | 100% | 386 | 100% | — |
A szavazatok és a mandátumok megoszlása
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Húsz éve voltak az első szabad parlamenti választások Magyarországon. mult-kor.hu. (magyarul) Múlt-kor Kulturális Alapítvány (2010. március) (Hozzáférés: 2019. február 3.)
- ↑ Pártok országos választási listája. Magyar Nemzet, LIII. évf. 52. sz. (1990. március 2.) 6–7. o.
- ↑ Egyéni választókerületben szerzett mandátum. A párt nem érte el a listás mandátum szerzéséhez szükséges 4%-os küszöböt.
- ↑ A következő pártok, zárójelben a szavazatok száma Magyar Néppárt (37047), Magyarországi Zöld Párt (17951), Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt (9944), Somogyi Keresztény Koalíció (5966), Magyarországi Szövetkezeti Agrárpárt (4945), Független Magyar Demokrata Párt (2954), Szabadságpárt (2814), Magyar Függetlenségi Párt (2143),
- ↑ Függetlenként (5) és többpárti támogatással (4) mandátumot szerzett egyéni jelöltek
Külső hivatkozások
- Az MTV egykori választási műsora
- Az RTL Klub dokumentum-műsora
- Választás.hu
- Választástörténet - 1990
