Rózsa Edit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rózsa Edit
Született1961. június 1. (62 éves)[1]
Szeged[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1985. június 28. – 1990. május 1.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1998. június 17.)

SablonWikidataSegítség

Rózsa Edit (Bödőné Rózsa Edit, Szeged, 1961. június 1. –) magyar energetikus, politikus, 1985 és 1998 között országgyűlési képviselő (független, majd SZDSZ).

Élete[szerkesztés]

Rózsa Edit 1961-ben született Szegeden, Rózsa Tibor gépésztechnikus tervező és Árva Erzsébet általános iskolai tanár gyermekeként. Általános iskolai tanulmányait a szegedi Rókusi Általános Iskola ének-zene tagozatán, középiskolai tanulmányait a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumában végezte. Érettségi után rövid ideig a Szegedi Rendelőintézet szemészeti asszisztenseként dolgozott, majd 1979-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem Nőgyógyászati Klinikájának segédápolónője lett. 1980-ban a városi KISZ-bizottságnál volt irodaszolga, majd a Városgazdálkodási Vállalat adminisztrátora, illetve energetikusa lett. 1982-től a Taurus Gumiipari Vállalat szegedi gyárának energetikusa volt, 1983-ban felsőfokú energetikai tanfolyamot végzett, majd 1985-ben munkaverseny-előadó lett.[2][3]

Az 1985-ös országgyűlési választáson Csongrád megye 3. számú, Szeged központú választókerületében pártonkívüliként, 24 évesen választották képviselővé, MSZMP-tag ellenfelét legyőzve. Az Országgyűlésben a kulturális és ifjúsági bizottság, illetve az ifjúsági és sportbizottság tagja lett. 1987-től 1988-ig a Taurus Gumigyár üzemi KISZ-titkáraként dolgozott, majd első képviselőként kérte, hogy függetlenítsék, ekkor fizetés nélküli szabadságot kapott, és ezentúl főállásban látta el képviselői munkáját. [2]

1988-ban a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése ellen szavazott. Az év decemberétől Balla Éva képviselővel közösen szervezett független szakértők részvételével folytatott alternatív képviselői döntés-előkészítő konzultációkat. 1988-ban a reformköri mozgalmak hatására belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, de 1989 elején kilépett a pártból, így tiltakozva a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a pártvagyon kérdésében képviselt MSZMP-vélemény ellen, ekkor ismét független képviselő lett. A házszabály módosításakor javaslatára született meg a tényleges vitákat lehetővé tevő kétperces viszontválasz intézménye, majd törvényjavaslatban indítványozta, hogy a képviselőjelöltség feltételei közül töröljék a Hazafias Népfront programjának kötelező elfogadását, emellett közreműködött a gyermekek jogairól szóló ENSZ-határozatok ratifikálásában is.[2]

1990 januárjában alapítója volt az SZDSZ-frakciónak, majd februárban tagja lett a Szabad Demokraták Szövetségének is. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja országos listájának 18. helyéről szerzett mandátumot, az Országgyűlésben az oktatási, ifjúsági és sport bizottság tagja, a választási és mandátumvizsgáló bizottság titkára és a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság alelnöke lett, valamint tagja volt a Gyermeki Jogok Magyarországi Bizottságának is. Az SZDSZ-frakció gyermek- és ifjúságügyi szóvivője, illetve a frakció titkára volt. 1991-től 1993-ig a Századvég Politikai Iskola hallgatója volt.[2] 1993-ban részt vett a nők önrendelkezési jogát biztosító törvény megalkotásában.[4]

Az 1994-es országgyűlési választáson az SZDSZ Csongrád megyei területi listájáról jutott a parlamentbe, az Országgyűlésben a kulturális és sajtó bizottság tagja, a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő bizottság alelnöke és az ifjúsági és gyermekérdekvédő társadalmi szervezeteket támogató albizottság elnöke lett. 1995-től 1997-ig elnökségi tagja volt az SZDSZ Országos Tanácsának.[2] Egyik kidolgozója volt 1996-ban az SZJA 1 %-ról szóló és 1997-ben a közhasznú szervezetekről szóló törvényeknek, illetve kezdeményezője az 1998-ban elfogadott, a fogyatékosok esélyegyenlőségét biztosító törvénynek.[4] Az 1998-as országgyűlési választáson nem szerzett mandátumot.[5]

Elvált, lánya Bödő Edit (1978).[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Magyar Nemzeti Névtér, 2019. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  2. a b c d e Rózsa Edit. www.parlament.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  3. Bödőné Rózsa Edit. www.tortenelmitar.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  4. a b c Rózsa Edit. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  5. Rózsa Edit (hu-HU nyelven). Országgyűlés. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)

Források[szerkesztés]