Vasas-szakadék IV. sz. barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vasas-szakadék IV. sz. barlangja
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz25 m
Mélység15 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés15 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Szentendre
Típus tektonikus
Barlangkataszteri szám 4900-28

A Vasas-szakadék IV. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található barlang. A Visegrádi-hegység hatodik leghosszabb barlangja.

Leírás[szerkesztés]

A barlang a Visegrádi-hegységben, Szentendrén, mintegy 200 méterre van a hasadékrendszer I. sz. barlangjától kelet felé, közvetlenül a turistaút mellett. A megközelítését lásd a Vasas-szakadék megközelítésénél. Andezittufában és andezittufa agglomerátumban alakult ki a hasadékbarlang. Telente a mélyedés, amelyben található erősen gőzölög. A barlangot jelenleg nem lehet bejárni, mert a bejárati aknájában a gerendák és a törmelék egy dugót alkotnak. A hossza körülbelül 25 méter volt, a legmélyebb pontja pedig 15 méter mélyen helyezkedett el. A jellege hasonlított a főhasadék barlangjaihoz.

Előfordul az irodalmában Kőhegyi-barlang (Balogh, Tímár 1956), Vasas-hasadék barlangja, Vasas-hasadék melletti beszakadás, Vasas-szakadék barlangja, Vasas-szakadék előtti-barlang, Vasas-szakadéki 4. sz. barlang, Vasas-szakadék melletti barlang és Vasas-szakadék üregei néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Lehet, hogy erről a barlangról írt és közölt barlangtérképet Balogh – Tímár 1956-ban, bár ők úgy írták, hogy a Vasas-szakadéktól dél–délnyugati irányban helyezkedik el az általuk ismertetett barlang. 1989 tavaszán a MÁFI Barlangkutató Csoportja tárta fel, kutatta át és írta le a barlangot. A barlangot és a környezetét felmérték. A felfedezés tényét a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak közölték. További feltáró munkát viszont nem végeztek, mivel még jelentős befektetett munkával sem lehetett eredményt elérni. Dénes György 1991-ben írt a Vasas-szakadék három barlangjáról, de a beazonosításuk lehetetlen, hogy pontosan mely barlangokról volt szó. Lehet hogy ez is köztük volt. 1996-ban Eszterhás Istvánék írtak a barlangról. A FIR feldolgozása Szentes György nevéhez fűződik.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]