Vasas-szakadék IV. sz. barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vasas-szakadék IV. sz. barlangja
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz25 m
Mélység15 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés15 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Szentendre
Típus tektonikus
Barlangkataszteri szám 4900-28
Elhelyezkedése
Vasas-szakadék IV. sz. barlangja (Magyarország)
Vasas-szakadék IV. sz. barlangja
Vasas-szakadék IV. sz. barlangja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 00″, k. h. 19° 00′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 00″, k. h. 19° 00′ 34″

A Vasas-szakadék IV. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található barlang. A Visegrádi-hegység hatodik leghosszabb barlangja.

Leírás[szerkesztés]

A barlang a Visegrádi-hegységben, Szentendrén, mintegy 200 méterre van a hasadékrendszer I. sz. barlangjától kelet felé, közvetlenül a turistaút mellett. A megközelítését lásd a Vasas-szakadék megközelítésénél. Andezittufában és andezittufa agglomerátumban alakult ki a hasadékbarlang. Telente a mélyedés, amelyben található erősen gőzölög. A barlangot jelenleg nem lehet bejárni, mert a bejárati aknájában a gerendák és a törmelék egy dugót alkotnak. A hossza körülbelül 25 méter volt, a legmélyebb pontja pedig 15 méter mélyen helyezkedett el. A jellege hasonlított a főhasadék barlangjaihoz.

Előfordul irodalmában Kőhegyi-barlang (Balogh, Tímár 1956), Kő-hegyi-barlang (Eszterhás 1989), Kőhegyi barlang (Bertalan 1976), Vasas hasadék barlangja (Bertalan 1976), Vasas-hasadék melletti beszakadás, Vasas-szakadék IV.sz. barlang (Eszterhás 1993), Vasas-szakadék barlangja, Vasas-szakadék előtti-barlang, Vasas-szakadéki 4. sz. barlang, Vasas-szakadék melletti barlang (Eszterhás 1989) és Vasas-szakadék üregei neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1956. évi Természetjárásban az olvasható, hogy a Vasas-szakadéktól dél–délnyugati irányban helyezkedik el a barlang. Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauz szerint a Vasas-szakadék barlangja a Vasas-szakadék Ny-i, meredeken lejtő végében található és 15 m hosszú a mindkét végén nyitott hasadékbarlang, amely eredetileg felül nyitott sziklahasadék volt, de a behullott és összetorlódott sziklatörmelék mennyezetet alakított ki.

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy a Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Szentendrén helyezkedik el a Kőhegyi barlang. A Kő-hegy É-i oldalában, a Vasas-szakadék Ny-i (Csepel-forrás felőli) végében, a kocsiúttól néhány m-rel magasabban van szűk bejárati lyuka. A barlang kb. 20 m hosszú és 6–8 m mély. Csúszásos hasadéküreg, amely egy folyosóból áll. A folyosóhoz 4 mellékág csatlakozik. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.

A Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Szentendrén helyezkedik el a Vasas hasadék barlangja. A Kő-hegy sziklás Ny-i oldalában, a Sándor-forrás felé vezető turistaút felett van bejárata. K-nek néző, 33 m hosszú nyitott szakadék Ny-i végében található a bejárat. A barlang 23 m hosszú és 1 m széles. Andezitagglomerátumban jött létre a csúszási hasadékbarlang. Veszélyes barlang, ezért bejáratához figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A kézirat barlangra vonatkozó része 4 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Szentendre–Visegrádi-hegység barlangjai között két barlang. Az egyik barlangnak Kőhegyi-barlang, a másik barlangnak Vasas-szakadéki-barlang a neve. Térképen van feltüntetve helyük.

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék melletti barlang andezitbreccsában alakult ki és 15 méter hosszú, 10 méter mély. A 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Kő-hegyi-barlang andezittufában alakult ki és ismeretlen méretű. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

1989 tavaszán a MÁFI Barlangkutató Csoportja tárta fel, kutatta át és írta le a barlangot. A barlangot és környezetét felmérték. A felfedezést a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak közölték. További feltárómunkát viszont nem végeztek, mivel még jelentős befektetett munkával sem lehetett volna eredményt elérni. Dénes György 1991-ben írt a Vasas-szakadék három barlangjáról.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című kézirat szerint a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék IV.sz. barlang andezitbreccsában jött létre, 15 méter hosszú és 15 méter mély. A Vasas-szakadék melletti barlang andezitbreccsában jött létre, 15 méter hosszú és 10 méter mély. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. 1996-ban Eszterhás Istvánék írtak a barlangról. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlang a barlanggal foglalkozó 13 írás megjelölésével. A 364. tétel nem említi, a 363. tétel említi.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 7. leghosszabb barlangja a 25 méter hosszú és 15 méter mély barlang. Atektonikus csuszamlás hozta létre. A szentendrei Cseresznye-hegyen hasonlóak a barlangképződés feltételei, mint a Disznós-árok északi oldalában. A felszínen lévő durva andezitagglomerátum itt agyagos andezittufára települt, majd a rétegek észak felé megdőltek és az alkalmasint átázó andezittufán a fedő rétegek meg-megcsúsznak. A lejtőn csúszó agglomerátumban 70–100 méteres, egymással párhuzamos, illetve ezeket kisebb-nagyobb szögben keresztező hasadékok jöttek létre.

Ezek a hasadékok több helyen felül összezáródtak, így bennük egymás közelében három atektonikus hasadékbarlang, a Vasas-szakadék I. sz. barlangja, a Vasas-szakadék II. sz. barlangja és a Vasas-szakadék III. sz. barlangja található. A Vasas-szakadék IV. sz. barlangja körülbelül 200 méterre keletre van a Vasas-szakadék I. sz. barlangjától. Légmozgás kevés barlangban, leginkább a nagy barlangokban, például a Vasas-szakadék barlangjaiban tapasztalható. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a szentendrei barlang. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható helye.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]