Vasas-szakadék III. sz. barlangja
| Vasas-szakadék III. sz. barlangja | |
 | |
| A bejárati akna nyílása | |
| Hossz | 29 m |
| Mélység | ? m |
| Magasság | ? m |
| Függőleges kiterjedés | ? m |
| Tengerszint feletti magasság | ? m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Szentendre |
| Földrajzi táj | Visegrádi-hegység |
| Típus | tektonikus |
| Barlangkataszteri szám | 4900-27 |
| Elhelyezkedése | |
 Vasas-szakadék III. sz. barlangja
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 19° 00′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 19° 00′ 24″ | |
A Vasas-szakadék III. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található barlang. A Visegrádi-hegység ötödik leghosszabb barlangja.
Leírás[szerkesztés]
A Visegrádi-hegységben, Szentendrén található. A Vasas-szakadék látható hasadékrendszerének legnyugatabbra nyíló barlangja. A megközelítését lásd a Vasas-szakadék megközelítésénél. A hossza 29,17 méter, a mélysége 5,82 méter. A bejárata függőleges, ezért az ereszkedéshez a kötél biztonsági okokból szükséges. A bejárati akna mélysége 4,73 méter. Az aknán leereszkedve avar- és törmelékkúpra érkezünk. Innen nyugati irányba egy erősen eltömődött repedés vezet. Kibontása további szakaszok feltárását eredményezheti.
Kelet, vagyis a Vasas-szakadék felé indulva tágasabb hasadékjáratban haladhatunk. Először egy felszínre vezető, a bejárat fölé nyíló kürtőt láthatunk . Ez után egy kereszttörés által létrehozott terembe érünk, amelyből pár méteres mellékág indul. A terem teteje álmennyezet, itt a Vasas-szakadék II. sz. barlangjából át lehet mászni. A főhasadék ezután szűkül, álfenekek tagolják. Végül egy szűk, omlásveszélyes kürtővel zárul a járat.
Előfordul az irodalmában Vasas-hasadék barlangja, Vasas-szakadék barlangja (Dénes 1967), Vasas-szakadéki 3. sz. barlang, Vasas-szakadéki-barlang és Vasas-szakadék üregei néven is.
Kutatástörténet[szerkesztés]
Az 1967-ben kiadott, „Pilis útikalauz” szerint a Vasas-szakadék barlangja a Vasas-szakadék nyugati, meredeken lejtő végében található és 15 méter hosszú, mindkét végén nyitott hasadékbarlang, amely eredetileg felül nyitott sziklahasadék volt, de a behullott és összetorlódott sziklatörmelék mennyezetet alakított ki. Az 1991-ben megjelent, „A Pilis és a Visegrádi-hegység” című útikalauz barlangnév nélkül említi a Vasas-szakadék három barlangját. A rövid ismertetés szerint a három barlang régen nyílt sziklahasadék volt és később alakította ki a behullott és összetorlódott sziklatörmelék a mennyezetüket. Közülük a leghosszabb egy 15 méter hosszú hasadékbarlang, amelynek mind a két vége nyitott. Korábban Bertalan Károly (1976) írt a Vasas-szakadék barlangjáról, de a beazonosítás nagyon nehéz, hogy pontosan melyik barlangról volt szó. 1996-ban Tinn József kutatta át és írta le a barlangot. A barlangtérképét Nagy Eszter, Sárközi Szilárd és Tinn József készítette. A FIR feldolgozását Szentes György készítette.
Irodalom[szerkesztés]
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Dénes György: A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai. In: Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 34. old.
- Eszterhás István – Szabó Géza – Szilvay Péter – Tinn József: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 66., 119–120., 123–125., 130., 152/b. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Mezei Iván – Páli Tivadar: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1955. (Második, bővített kiadás.) 27., 95., 99. old.
- Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, 1991. 45., 204. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.) (Barlangnév nélkül említi a Vasas-szakadék három barlangját.)
