Vasas-szakadék II. sz. barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vasas-szakadék II. sz. barlangja
A bejárati akna nyílása
A bejárati akna nyílása
Hossz27,3 m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Szentendre
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus atektonikus hasadékbarlang
Barlangkataszteri szám 4900-26
Elhelyezkedése
Vasas-szakadék II. sz. barlangja (Magyarország)
Vasas-szakadék II. sz. barlangja
Vasas-szakadék II. sz. barlangja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 19° 00′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 19° 00′ 24″

A Vasas-szakadék II. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található barlang. A Visegrádi-hegység hetedik leghosszabb barlangja.

Leírás[szerkesztés]

A Visegrádi-hegységben, Szentendrén található. A Vasas-szakadék látható hasadékrendszerének középső barlangja. A megközelítését lásd a Vasas-szakadék megközelítésénél. Egy 2,5 méter hosszú, 80 centiméter széles aknanyílással indul. Ebből közel függőlegesen lehet leereszkedni a keleti végén lévő mélypontra, 12,5 méter mélységbe. A nagyjából kelet-nyugat irányú függőleges hasadékbarlangot középen beszorult sziklatömbök osztják meg. E tömbök alatt és felett is el lehet még nyugat felé menni, így a barlang teljes hossza 27,3 méternek adódik (az Országos Barlangnyilvántartás szerint 25 méter). A keleti rész talppontjánál, lefelé át lehet mászni a Vasas-szakadék III. sz. barlangjába.

Előfordul az irodalmában Vasas-szakadék II.sz. barlang (Eszterhás 1993), Vasas-szakadék II.sz. barlangja (Eszterhás 1989), Vasas-szakadék barlangja (Dénes 1967), Vasas-szakadéki 2. sz. barlang és Vasas-szakadék üregei néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában szó van a Vasas-szakadék barlangjáról, de a beazonosítás nehéz, hogy pontosan melyik barlangról volt szó. Az 1967-ben kiadott, Pilis útikalauz szerint a Vasas-szakadék barlangja a Vasas-szakadék nyugati, meredeken lejtő végében található és 15 méter hosszú, mindkét végén nyitott hasadékbarlang, amely eredetileg felül nyitott sziklahasadék volt, de a behullott és összetorlódott sziklatörmelék mennyezetet alakított ki.

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék II.sz. barlangja andezitbreccsában alakult ki és 20 méter hosszú, ismeretlen magasságú és mélységű. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 darab nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az 1991-ben megjelent, A Pilis és a Visegrádi-hegység című útikalauz barlangnév nélkül említi a Vasas-szakadék három barlangját. A rövid ismertetés szerint a három barlang régen nyílt sziklahasadék volt és később alakította ki a behullott és összetorlódott sziklatörmelék a mennyezetüket. Közülük a leghosszabb egy 15 méter hosszú hasadékbarlang, amelynek mind a két vége nyitott.

Az Eszterhás István által írt, Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című kézirat szerint a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék II.sz. barlang andezitbreccsában jött létre, 20 méter hosszú és 15 méter mély. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. 1996-ban Szabó Géza kutatta át és írta le a barlangot. A barlangtérképét is ő készítette el. A 2001. november 12-én elkészült, Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlanggal foglalkozó 10 darab írás megjelölésével. A 364. tétel nem említi, a 363. tétel említi.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 8. leghosszabb barlangja a 25 méter hosszú és 12,5 méter mély barlang. Atektonikus csuszamlás hozta létre. A szentendrei Cseresznye-hegyen hasonlóak a barlangképződés feltételei, mint a Disznós-árok északi oldalában. A felszínen lévő durva andezitagglomerátum itt agyagos andezittufára települt, majd a rétegek észak felé megdőltek és az alkalmasint átázó andezittufán a fedő rétegek meg-megcsúsznak. A lejtőn csúszó agglomerátumban 70–100 méteres, egymással párhuzamos, illetve ezeket kisebb-nagyobb szögben keresztező hasadékok jöttek létre.

Ezek a hasadékok több helyen felül összezáródtak, így bennük egymás közelében három atektonikus hasadékbarlang, a Vasas-szakadék I. sz. barlangja, a Vasas-szakadék II. sz. barlangja és a Vasas-szakadék III. sz. barlangja található. Légmozgás kevés barlangban, leginkább a nagy barlangokban, például a Vasas-szakadék barlangjaiban tapasztalható. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a szentendrei barlang. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható a helye.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]