Törcsvár

	Törcsvár (Bran)
	Törcsvár
	; Törcsvár címere
	; Törcsvár címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Törcsvár
Rang	községközpont
Irányítószám	507025
Körzethívószám	+40 x68
SIRUTA-kód	40642
	Népesség
Népesség	1596 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	5 (2011)
Népsűrűség	23,52 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	763 m
Terület	67,85 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 30′ 59″, k. h. 25° 22′ 17″45.516360°N 25.371402°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 59″, k. h. 25° 22′ 17″45.516360°N 25.371402°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Törcsvár témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Törcsvár (románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg) falu Romániában, Brassó megyében.

Nevének eredete

Neve a szláv Trk személynévből származik. A román Bran szláv eredetű román személynévből származik.

Fekvése

Brassótól 27 km-re délnyugatra, a Törcsvári-szorosban fekszik.

Története

A vár a Törcsvári-szorost, a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. 1211 és 1215 között a német lovagok építették, melyet kiűzésük után a király, II. András leromboltatott. 1377-ben a várat újjáépítették. Zsigmond 1395-ben I. Mircea havasalföldi fejedelemnek adta, de 1419-ben annak halála után visszavette. Ezután a székely ispánsághoz tartozott. 1530-ban Mózes vajda csapatai ostromolták, de a székelyek Dénes várnagy vezetésével megvédték. 1568-tól Brassó városának birtoka lett. 1660-ban II. Rákóczi György fejedelem katonái az éj leple alatt foglalták el. 1690-ben Thököly ostromolta, de a császáriak felmentették.

1910-ben 1136, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Fogaras vármegye Törcsvári járásának székhelye volt. 1916-ban IV. Károly király Zita királynénak adta, majd 1918-ban Mária román királyné birtoka lett. Királyi nyaralóhely volt, ma a királyi műgyűjtemény látható benne.

1992-ben társközségeivel együtt 5692 lakosából 5678 fő román, 9 magyar, 4 német volt.

Látnivalók

Bővebben: Törcsvári kastély

A Törcsvári-szoros előtt áll egy 100 m magas hegyen a Törcsvári kastély, Erdély egyik legépebb, középkori jellegét is megőrző vára. Dongaboltozatos szobáiban ma múzeum működik, ahol a vár eredeti felszerelése mellett a román királyi család műgyűjteményének darabjait mutatják be. A popkultúra Drakula gróf lakhelyeként tartja számon.

Törcsvárnak egy elővára is volt a völgyben, mely a szorost zárta le. A hágó útja keresztülhaladt rajta, így itt ellenőrizték, vámolták az országba érkezőket. Gazdasági-, és lakóépületek is álltak benne, mivel a felsővár túl kicsi volt ezek elhelyezésére. Az elővár lőréses falaiból még napjainkban is jelentős részek állnak, melyek jól érzékeltetik egykori kiterjedését.

Képgaléria

Képek Törcsvárról a www.erdely-szep.hu honlapon
Képek Törcsvárról az Erdélyi képek honlapon: https://web.archive.org/web/20170302194551/http://erdelyikepek.hu/site/torcsvar-bran-kastely-drakula-katelya/

Lásd még

Törcsvári kastély

Jegyzetek

↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

Források

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp. 1987. 136-144.
Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 682. o. ISBN 963 05 6722 9
Kőváry László: Erdély régiségei és történelmi emlékei. Kolozsvár. 1892. 137-140.
Csorba Csaba – Marosi Endre – Firon András: Vártúrák Kalauza III. Bp. 1983. 538-540.
Treiber, Von G. : Die Törzburg
Csorba Csaba: Legendák nyomában - Törcsvár: a vámpír-Drakula kastélya. Várak, kastélyok, templomok, történelmi és örökségturisztikai folyóirat, 2008. október, 42-45. oldal.

Erdély-portál
Földrajzportál

[1] Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.

[2] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

[1]

[2]