Drakula gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Drakula gróf
Stoker - Dracula, Sonzogno, Milano, 1922 (cropped).jpg
Elhunyt 1890-es évek[1]
Románia
Gyermekei
  • Count Alucard
  • Eva
Foglalkozása
Halál okalefejezés
A Wikimédia Commons tartalmaz Drakula gróf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Gianni Lunadei színész Drakula szerepében

Drakula gróf (Count Dracula) Bram Stoker 1897-ben megjelent Drakula című regényének címszereplője. A modern irodalom és filmművészet egyik legismertebb figurája, a vérszívó vámpír karakterének megteremtője és archetípusa.[2]

A népszerűség növekedésével maga a karakter is módosult. Stoker regényében Drakula egy székely származású gróf, kastélya a Borgói-hágóban van; a mai tömegkultúra viszont Vlad Țepeș román fejedelemmel azonosítja, otthonaként pedig a törcsvári kastélyt nevezi meg.

Figurája[szerkesztés]

Megalkotása[szerkesztés]

A népi hiedelmek vámpírjai legelőször a 18. század közepén jelentek meg a szórakoztató irodalomban, a 19. század második felében pedig a vámpíros regények igen népszerűek voltak a nyugati világban.[3] Bram Stoker 1897-es Drakulája tehát messze nem az első ilyen alkotás, viszont az általa megalkotott Drakula gróf karaktere a legismertebb vámpírfigura, és az első, mely a tömegkultúra része lett.[2][4]

Stoker regényének korai változata állítólag túlságosan hasonlított egy korábban megjelent kísértettörténetre, így elhatározta, hogy cselekményét Erdélybe helyezi át.[5] Drakula nevét és jellemét egyesek szerint Vámbéry Ármin orientalista ajánlotta Stokernek, mesélve a kelet-európai hiedelmekről és Vlad Drǎculea (Vlad Țepeș) fejedelem tetteiről.[4][6] Mások azonban cáfolják ezt, a szereplő pedig – nevén kívül – amúgy sem mutat semmilyen hasonlóságot Vlad Țepeșsel.[7]

Egyes vámpír-tulajdonságokat Stoker a kelet-európai folklórból merített (például alakváltás, vérszívás, szemfogak, félelem fokhagymától és feszületektől), másokat ő maga talált ki, és idővel a „vámpír-kultúra” részévé váltak (például árnyék és tükörkép hiánya).[2]

A könyvbeli Drakula gróf[szerkesztés]

Drakula gróf egy élőhalott vámpír, aki székely nemesként mutatkozik be; egyrészt Attila hun király, másrészt bojárok leszármazottjának tartja magát. Életében vitéz katona és államférfi volt, csapatokat vezérelt a törökök elleni harcban. Emellett nagy tudásra tett szert, többek között a legendás erdélyi Scholomance garabonciásképzőben ismereteket szerzett a fekete mágiáról. Miután halála után eltemették a kastély kápolnájában, vámpírként folytatta létezését.[8]

Míg a folklórban és a korábbi kísértettörténetekben a vámpírok oszladozó, ostoba szörnyek, Drakula gróf erős, intelligens, határozott vonású, választékosan öltözködő férfi. A regény elején magas, idősödő, fehér harcsabajuszt viselő arisztokrata, de az idő előrehaladtával folyamatosan fiatalodik: egy ponton fekete hajú, kecskeszakállas, tagbaszakadt emberként jelenik meg. Szeme kék, bőre természetellenesen sápadt.[9]

Drakula gróf egyesíti a folklór és az irodalom vámpírjainak jellemző tulajdonságait. Örök életű lény aki a vérivástól fiatalodik, koporsóban alszik, képes az alakváltásra és teleportációra, nincs árnyéka és tükörképe, harapásával másokat is vámpírrá változtat. Ugyanakkor irtózik a fokhagymától, a napfénytől, és a szent dolgoktól.[8]

Azonosítása Vlad Țepeșsel[szerkesztés]

Legelőször 1958-ban vontak párhuzamot Drakula gróf és az állítólagos kegyetlenségeiről ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem között. Florescu és McNally 1972-es In Search of Dracula könyve a nagyközönség elé tárta ezt az elméletet, bár ennek nagy része spekuláció, és később több állítását meg is cáfolták. Ennek ellenére a következő évtizedekben számos adaptáció – élükön az 1992-es Drakula horrorfilmmel – készpénzként kezelte az elméletet, így mára összemosódott Drakula gróf és Vlad Țepeș fejedelem alakja.[7]

A popkultúrában[szerkesztés]

Szuvenírek

Napjainkban sok külföldi Erdélyt Drakula gróffal és vámpírokkal azonosítja, magát Drakulát pedig Vlad Țepeșsel.[10] Számos nyugati turista látogat Erdélybe Drakula nyomait keresve, és a román vállalkozók és vendéglátók ki is elégítik az igényeket: giccses vámpíros szuveníreket forgalmaznak, vámpíros rendezvényeket szerveznek, a Borgói-hágóban pedig felépítették Drakula kastélyát.[5][11] Megjegyzendő, hogy egyes románok ellenzik az ilyesfajta üzletet, ugyanis meg akarják őrizni Románia múltjának méltóságát és Vlad Țepeș történelmi identitását.[12]

A törcsvári kastély[szerkesztés]

A 20. század végén külföldi turisták – és ennek hatására a román vállalkozók is – kinevezték a törcsvári kastélyt Drakula-kastélynak, bár sem a könyvbeli Drakula gróf, sem Vlad Țepeș nem köthető ehhez a helyhez (a gróf kastélya a Borgói-hágóban volt, Vlad Țepeșnek pedig nem voltak erdélyi birtokai). Ennek valószínű oka a vár misztikus, középkori kinézete, melyet a nyugatiak vámpírokkal, kísértethistóriákkal hoztak kapcsolatba.[13] Egy tanulmány szerint maga a Román Kulturális Minisztérium nevezte ki a törcsvári kastélyt Drakula otthonának, miután az 1970-es években tudomást szerzett a nyugati világ Drakula-kultuszáról.[12]

A Drakula-mítosz nemzetközileg ismert látványossággá változtatta a kastélyt; a 2010-es években Románia leglátogatottabb turisztikai látnivalója volt.[13] Az épület feltűnik az 1994-es Interjú a vámpírral filmben;[14] a kastély egyik termében vámpíros kiállítás tekinthető meg,[15] a bejárat előtt pedig hatalmas Drakula-bazár van.[5]

Könyvek és filmek[szerkesztés]

Filmplakát (részlet) az 1931-es Drakula című filmhez

Drakula gróf számos film és színdarab szereplője (az egyik leghíresebb ilyen alkotás az 1931-es Drakula, melyben a címszereplőt Lugosi Béla alakítja), emellett feltűnik rajzfilmekben, animékben, tévésorozatokban, novellákban, regényekben, képregényekben, táblás- és videojátékokban is.[2][6] A 2012-es Guinness Rekordok Könyve szerint a filmen legtöbbször ábrázolt irodalmi szereplő; összesen 272 filmben jelent meg.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bram Stoker: Dracula (angol nyelven), 1897. május 26.
  2. a b c d Dracula. TV Tropes. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  3. The First: Der Vampire. vampires.com. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  4. a b Top 10 Famous Mysterious Monsters. Time. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  5. a b c Farkas–Sós 364–366. o.
  6. a b Stoian 193–199. o.
  7. a b Cojocaru, Dragoș: Cât de Țepeș este vampirul Dracula?. Ziarul de Iași, 2014. november 10. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  8. a b Stoker 18. fejezet
  9. Stoker 2. és 13. fejezet
  10. Brunt, Lara: Ten things you need to know before visiting Transylvania. Lonely Planet, 2015. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  11. Pascaru, Mariana. Vlad Țepeș – Dracula. Bukarest: Ad Libri, 54–61. o. (2017). ISBN 9786068050850 
  12. a b Boissel, Françoise: The Dracula-myth in Transylvania. East-West Working Group, 2002. július 11. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  13. a b Suciu, Simona: Secretele castelului Bran. Adevărul, 2015. február 27. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  14. The Fascinating History of Bran. Romania Tour Store, 2017. február 15. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  15. Schroeder, Kathryn: A Visit To Bran Castle. Film Fracture, 2013. október 8. [2018. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  16. Sherlock Holmes awarded title for most portrayed literary human character in film & TV. Guinness World Records, 2012. május 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)

Források[szerkesztés]