Tusa
| Tusa (Tušice) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Turisztikai régió | Alsó-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1221 |
| Polgármester | Dr. Ján Záhorský |
| Irányítószám | 072 02 |
| Körzethívószám | 056 |
| Forgalmi rendszám | MI |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 705 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 113 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 108 m |
| Terület | 6,23 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tusa
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 45′ 00″ | |
| Tusa weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tusa (szlovákul: Tušice) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 705 lakosából 697 szlovák volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nagymihálytól 15 km-re nyugatra a Kelet-Szlovákai síkság északnyugati részén az Ondava jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1221-ben "Tuka" néven a Váradi Regestrumban említik először. A 14. századig kisnemesi birtok, majd az Andrássy család tulajdona. 1335-ben már volt temploma és Tamás nevű papját is név szerint említi a pápai tizedjegyzék. A templom Szent András apostol tiszteletére volt szentelve. A templomot 1560-ban a reformáció hatására az evangélikusok vették birtokba. 1567-ben a község 7 portáig, 1582-ben már csak 3 portáig adózott. 1600-ban 14 háztartás volt a faluban, rajtuk kívül templom, plébánia, iskola és nemesi kúria is állt itt. A 17. században a harcok és járványok hatására lakói elszegényedtek, 1610-ben csak 1,25 portával, 1635-ben negyed portával adóztak. 1715-ben 5 lakatlan és 9 lakott háza volt. 1787-ben 51 háza és 45 háztartása volt. 1828-ban 70 házában 524 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Lakói már a 14. század óta vágtak fát és égettek szenet a határában. A községben téglagyár is működött.
Határában két elpusztult falu is állt egykor. Felsőfalut 1417-ben "Felseufalu" alakban említik, a Tussay család birtoka volt. "Sztrythe" 1450-ben szerepel írott forrásban először, utolsó említése 1520-ban történt.
Vályi András szerint " TUSA. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Urak, 542lakosai külömbfélék, határja 2 nyomásbéli, terem gabonát, árpát, földgye térséges, erdeje kitsiny, szőleje nints, jó vízi malma van." [2]
Fényes Elek szerint " Tussa, tót falu, Zemplén vmegyében, a Tapoly mellett: 143 romai, 38 görög kath., 20 evang., 244 ref., 9 zsidó lak., 371 hold szántóföld. Erdő. Kastély. F. u. gr. Vandernathné, Bernát s m. Ut. p. Vecse." [3]
Zemplén vármegye monográfiája szerint "Tussa, a Tapoly völgyében fekszik. Tót kisközség 132 házzal és 677, nagyobb részben ev. ref. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Parnó. A Tussayak ősi birtoka, melyre már 1264-ben királyi adományt kaptak. Ők és osztályos atyafiaik voltak, részben még az újabb korban is, földesurai. 1367-ben a Tussai Bódfiak birtoka. 1410-ben Pap Simont iktatják némely részeibe s e század közepe táján a Fekete család is részes benne. 1301520-ban Hosszumezei Györgyöt, 1570-ben Gercselyi Miklóst és Thury Jánost, 1575-ben Zentivány Györgyöt és Jezerniczky Györgyöt, 1577-ben Kökényesdy Mátyást és Lucskay Györgyöt, 1578-ban Soklyósy Istvánt és Széchenyi Ferenczet s 1587-ben Malikóczy Miklóst és Gábort iktatják egyes részekbe. Az 1598-iki összeíráskor Tussay Alberten, Ferenczen, Istvánon és Miklóson kívül csak Hosszumezei Annának, Lucskay Jánosnak és Duka Péternek van itt birtokuk. 1750-ben Péchy Éva is szerez itt részt. Később a Péchy, Bánó, Tussay, Pekáry, Füzesséry, Both, Kéry, Szomoroky, Szirmay és gróf Andrássy családok a földesurai. Most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Református temploma a mult század elején épült. Ide tartozik a Tussay-major. A XV. században itt e tájon fekhetett valahol Felsőfalu, mely szintén a Tussayak birtoka volt s 1520-ban még Sztrithey Zsigmond birtokaként említtetik." [4]
1910-ben 624, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.
2001-ben 712 lakosából 666 szlovák és 39 cigány volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus templom.
- Református templom.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914. Zemplén vármegye.
