Szerkesztő:Freewales/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szerkesztő:Freewales/Területi tervezés melyik cikkekbe kell tenni hivatkozást: várostervezés, urbanisztika, Magyar Urbanisztikai Társaság, posztmodern tervezés {{Gépi fordítás|...} Cee tavasz 2023: bahmuti csata, striga, jakut nyelv, romániai cigányok, halicsi fejedelemség, 1848-as havasalföldi forradalom, 1848-as moldvai forradalom

nato:[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13]

Szerkesztő:Freewales/Wales történelme

Szerkesztő:Freewales/Észt népzene

Szerkesztő:Freewales/2012-es Erta Ale-i támadás

Szerkesztő:Freewales/Salamin Ferenc

Szerkesztő:Freewales/Benguela-áramlat

Szerkesztő:Freewales/2022 orosz invázió menete

Szerkesztő:Freewales/Öntés- és lejtőhordalék talajok

Szerkesztő:Freewales/ENSZ békefenntartó erők

Szerkesztő:Freewales/Elsivatagosodás

Szerkesztő:Freewales/Bélatelep (Fonyód)

Szerkesztő:Freewales/Rohingya népirtás

Orosz deszantosok landolnak az Antonov repülőtéren február 24-én

Szerkesztő:Freewales/Ngalopok

Szerkesztő:Freewales/Sarkopszok

Szerkesztő:Freewales/Lhotshampák

Szerkesztő:Freewales/Wagner-csoport

Szerkesztő:Freewales/Ii. kerület # történelem

Szerkesztő:Freewales/Szankciók az Ukrajna elleni 2022–2023-as orosz invázió során

Szerkesztő:Freewales/Striga

Szerkesztő:Freewales/Hawaii őslakosok

Szerkesztő:Freewales/Ukrán Területvédelmi Egységek Nemzetközi Légiója

Szerkesztő:Freewales/Az orosz-ukrán háború áldozatai

Szerkesztő:Freewales/Bahmuti csata

Szerkesztő:Freewales/Romániai cigányok

Szerkesztő:Freewales/Halicsi Fejedelemség

Szerkesztő:Freewales/Galícia–Volhíniai Királyság

Szerkesztő:Freewales/Magyarországi kínaiak

Szerkesztő:Freewales/Magyarország viszonyulása

Szerkesztő:Freewales/Orosz háborús bűncselekmények a 2022-2023-as Ukrajna elleni invázió során

Szerkesztő:Freewales/Ukrán háborús bűncselekmények a 2022-2023-as orosz invázió során

Szerkesztő:Freewales/Colli Albani

Szerkesztő:Freewales/Medvetáncoltatás

Szerkesztő:Freewales/A Wagner-csoport lázadása

Szerkesztő:Freewales/Z generáció

Szerkesztő:Freewales/Retrofuturizmus

zelenszki feb 26 beszéd:3:18[14] nem veszíthejük el a fővárost

Magyarország hozzáállása a háborúhoz[szerkesztés]

Magyarország megszavazta az ENSZ Közgyűlésének 2022. március 2-i ES-11/1. számú határozatát,[15] amely elítélte az orosz agressziót Ukrajna ellen, és követelte az orosz csapatok azonnali hatályú visszavonását a nemzetközileg elismert határok mögé.[16] Az ország nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és nem engedélyezi más országok fegyverszállítmányainak áthaladását sem a területén.[17] A háború kitörése után Magyarország megnyitotta határait a menekülők előtt, és egy március 8-i kormányrendelettel menedékes jogállás néven átmeneti védelmet biztosított minden ide érkező ukrán állampolgár számára.[18] Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának január 31-i adatai szerint 2 151 419 fő érkezett Ukrajnából Magyarországra, többségük tovább utazott egy harmadik országba és csak 33 603-an folyamodtak itt menekült státuszhoz.[19] A magyar kormány 2022 során mintegy 31 milliárd forinttal támogatta a megtámadott országot,[20] és kötelezettséget vállalt arra, hogy újabb 187 millió eurós (nagyjából 75 milliárd forint értékű) hitelt nyújt Ukrajnának.[21] A humanitárius katasztrófa kezelésében nagyon fontos szerepet játszottak a magyarországi civil szervezetek, többek között az Ökumenikus Segélyszervezet,[22] a Máltai Szeretetszolgálat,[23] a Katolikus Karitász[24] és a Baptista Szeretetszolgálat.[25] Ezek a szervezetek segítenek a tovább utazó és a Magyarországon maradó menekülteknek szállást találni és segélycsomagokat küldenek Kárpátaljára, valamint Ukrajna többi megyéjébe is. Az ukrajnai háborúhoz való viszonyulás kérdése mélyen megosztotta a magyar belpolitikát és erősen tematizálta a 2022-es országgyűlési választásokat is.[26]

kárpátaljai közvélemény[27]

Donyeck és Luhanszk[szerkesztés]

Belpolitika[szerkesztés]

Kedves Vander!

Az a helyzet hogy én úgy látom, hogy a Magyarország viszonyulása az Ukrajna elleni 2022–2023-as orosz invázióhoz cikkben minden egyes mondatodból süt a harcos kormányellenesség és minden történésből igyekszel egy saját narratívádba illeszkedő leírást kihozni. Kérlek lépj egyet hátrébb és próbáld meg objektívebben szemlélni a dolgokat, illetve azt javaslom akár egy időre jegeld a belpolitikai szerkesztéseid. Azt hiszem egyébként ráadásul a személyes politikai meggyőződést tekintve egy oldalon állunk, (én se kedvelem a kormányt, EU, NATO és Ukrajna párti vagyok), de tényleg borzasztóan zavar amikor a wikipédia cikkeket egy ágenda erőltetésére használják.– ~~~~


Bevezetés

Ukrajnától 2014-ben elszakadt de facto független ország, az Ensz tagállamai közül egyedül Oroszország ismeri el, mindenki más Ukrajna részének tekinti. A másik apró állam, Luhanszk

Történelem

orosz szeparatizmus története, az ukrajnai események kronológiája, a háború

Politika

államforma, halálbüntetés

politikai vezetés története

csatlakozási szándék az oroszokhoz

Emberi jogi és humanitárius helyzet

[28]

Haderő

méret, felszerelés, jellemzők,

orosz hadsereg jelenléte

Rendfenntartás

Nemzetközi elismertsége

oroszország+ csatlósok

Földrajz

területi kontroll, követelt területek, legnagyobb kiterjedés, domborzat, vízrajz, felszínborítás, környezeti problémák

Népesség

hányan laknak ott, népesség eloszlása, népességszám változása, társadalom, etnikai és nyelvi viszonyok és ezek változása, vallási megoszlás

Közigazgatás

Települések

város táblázat

Gazdaság

Oktatás

gyerekek ,,hazafias" nvelése[29]



Marosszög: [30] Észak és Dél Jemen

társaságok: Moszkvai Társaság. Hudson-öböl társaság

áramlatok: Benguela-áramlat, Kuro-shio, Oya-shio

Hawaii őslakos táncosok 2017-ben

Magyarországi vietnámiak, vietnámiak,

Hawaii: hawaii őslakosok, Honolulu,

Ausztrália: kiegészíteni: nagy vízválasztó hegység, lands end blarney stone

Szerkesztő:Freewales/Tigréi háború

Szerkesztő:Freewales/A történelem legnépesebb városainak listája

Szerkesztő:Freewales/Vietnámiak

Usztyurt-fennsík[szerkesztés]

Usztyurt
A fennsíkot határoló sziklafalak
A fennsíkot határoló sziklafalak
Ország Üzbegisztán
Terület200 000 m2
Az Usztyurt-fennsík domborzati térképe
Az Usztyurt-fennsík domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Usztyurt témájú médiaállományokat.

Az Usztyurt (oroszul: Устюрт; kazakul: Үстірт; üzbégül: Ustyurt; türkménül: Üstyurt) egy két magyarországnyi, mintegy 200 000 km²[31] területen elhelyezkedő sivatagos fennsík a Kaszpi-tenger és az Aral-tó között Közép-Ázsiában. A területen három ország osztozik, Kazahsztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán Karakalpakasztán elnevezésű autonóm területe. A felföld neve az őslakos türk népektől származik, a ,,fennsík" jelentésű Üsztürt szavuk oroszosított változata az Usztyurt kifejezés.[32]

Domborzat és vízrajz[szerkesztés]

A Kaszpi-tengertől nyugatra elterülő hatalmas kiterjedésű Turáni-alföld és a Kaszpi-alföld tengerszinten fekvő síksága között meredeken, tömb szerűen emelkedik ki a 200-250 m magas Usztyurt platója. Az észak-déli irányban 550 km hosszú, 400 km széles fennsík látványos, sziklás peremvidékkel kapcsolódik a környező sivatagos alföldekhez, ennek a formakincsnek az elnevezése csinkvidék. A fennsík nyugati szélén a Nyugati-csinkek több 300 méteres mered sziklafallal emelkednek a Kendirlisor-medence -52 m mély mocsaras mélyföldje fölé. Itt található az Usztyurt legmagasabb pontja is, amely 340 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A meredélytől déli irányban emelkednek az Unyere és a Három Gazdag tanúhegyei, míg nyugatra a Fekete-Teve-hegység magaslatai húzódnak. Délnyugaton a Kara-Bogaz-öböl terül el, míg a plató déli oldalán a Kaplankír földnyúlvány emelkedik ki a környező Karasor-árok ingoványából. A Keleti-csinkek a Déli-Aral-tó medencéjétől valamint a Kara-kum sivatagától választják el a felföldet. Északon a térszín lankásabban ereszkedik le a Kaszpi-alföld felé, csak az Északi-csinkek sziklái törik meg egy rövid szakaszon az egyhangúságot.

A rendkívül alacsony csapadékmennyiség miatt (alig 100 mm évente) nincsenek állandó vízfolyások. A plató legnagyobb állóvize a fennsík mélyedésében kialakult Barsza-kelmesz elnevezésű sós mocsár, amely csaknem 3000 km² kiterjedésű.

Geológia[szerkesztés]

Az Usztyurtot alkotó puha üledékes kőzet az újidő harmadidőszakában keletkezett.

Élővilág[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Az Usztyurt leglátványosabb része a fennsík meredeken leszakadó pereme, ahol a sivatagi erózió formakincse tekinthető meg. A mély szurdokok, sziklatornyok és magas tanúhegyek egyedülálló látványt nyújtanak.

Történelem[szerkesztés]

türk népek 7.sz,




  római katolikus (34,2%)
  református (8,6%)
  evangélikus (2,5%)
  izrealita (1,1%)
  görög katolikus (0,7%)
  egyéb vallási közösség (2,3%)
  nem vallásos (18,9%)
  nem válaszolt (31,7%)

Lakosság[szerkesztés]

nincs turizmus, rossz infrastruktúra

Fő források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Külügyminisztérium: Magyarország a NATO-ban. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  2. ↑ Az Egyesült Államok és Magyarország a légi bázisok használatára vonatkozó végrehajtási megállapodásokat ír alá (hu-HU nyelven). Az USA Nagykövetsége Magyarországon, 2021. július 21. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  3. ↑ Balázs, Wéber: Tartósan Magyarországon maradhatnak a NATO-csapatok (magyar nyelven). Privátbankár.hu, 2022. március 24. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  4. ↑ Magyar Közlöny: Magyar Közlöny 2022. évi 43. szám. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  5. ↑ Eldőlt: még több NATO-katona jön Magyarországra (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  6. ↑ Magyarország és a NATO | Beszélő (magyar nyelven). beszelo.c3.hu. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  7. ↑ Magyarország húsz éve a NATO-ban – előnyök és kötelezettségek. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  8. ↑ Az IFOR/SFOR-erők Magyarországon és szerepük a magyar NATO-csatlakozásban | Tények Könyve | Reference Library. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  9. ↑ Vélemények Magyarország 15 éves NATO‑tagságának eredményeiről. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  10. ↑ Még soha nem volt ilyen fontos Magyarország NATO-tagsága – 23 éve csatlakoztunk az észak-atlanti szövetséghez (magyar nyelven). rtl.hu, 2022. március 12. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  11. ↑ András, Sánta: NATO-hadgyakorlat zajlik Magyarország felett (magyar nyelven). index.hu, 2022. február 3. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  12. ↑ Super Hornetek a magyar légtérben (magyar nyelven). honvedelem.hu, 2022. február 3. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  13. ↑ Péter, Dunai: Magyarország erőteljes haderőfejlesztésbe kezd – a NATO ezt értékeli (angol nyelven). Növekedés.hu, 2019. szeptember 10. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  14. ↑ „Address by Volodymyr Zelensky to Ukraine Early Morning 26 February 2022 - English Subtitles” (hu-HU nyelven).  
  15. ↑ (2022. március 2.) „Aggression against Ukraine : resolution / adopted by the General Assembly” (angol nyelven).  
  16. ↑ Team, ODS: Resolution adopted by the General Assembly on 2 March 2022 - ES-11/1. Aggression against Ukraine. documents-dds-ny.un.org. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  17. ↑ MTI: Szijjártó Péter: Magyarország nem szállít fegyvereket (angol nyelven). https://kormany.hu, 2022. március 8. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  18. ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  19. ↑ Situation Ukraine Refugee Situation. data.unhcr.org. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  20. ↑ Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete Brüsszel (angol nyelven). eu-brusszel.mfa.gov.hu. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  21. ↑ MTI: Sikerült elérni, hogy a kilencedik szankciós csomag ne veszélyeztesse Magyarország érdekeit (angol nyelven). https://kormany.hu, 2022. december 12. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  22. ↑ Kezdőlap (hu-HU nyelven). Az Ökumenikus Segélyszervezet Ukrajnában. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  23. ↑ Gajdos, Bence: Jelentés 19: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat részvétele és érintettsége az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus humanitárius következményeiben (hu-HU nyelven). Hungarian Charity Service of the Order of Malta. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  24. ↑ Ukrán fiatalok indították útnak a Karitász segélyszállítmányát Ukrajnába. Katolikus Karitász. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  25. ↑ SWGY, Papp Gábor-: Ukrajna - Baptista Szeretetszolgálat. Baptista Szeretetszolgálat Portál. (Hozzáférés: 2023. február 8.)
  26. ↑ Kampány a háború árnyékában: Orbánnak a saját szavazóira is gondolnia kell (magyar nyelven). telex, 2022. február 24. (Hozzáférés: 2023. február 8.)
  27. ↑ Кафедра соціології та соціальної роботи УжНУ взяла участь в соцопитуванні угорської спільноти Закарпаття ‣ Медіацентр (ukrán nyelven), 2023. július 14. (Hozzáférés: 2023. július 15.)
  28. ↑ Human rights in the territory controlled by the Government of Ukraine along the delimitation line and in so-called Luhansk People’s Republic and Donetsk People’s Republic (2017). Kharkiv Human Rights Protection Group. (Hozzáférés: 2022. február 23.)
  29. ↑ Children as a tool: how Russia militarizes kids in the Donbas and Crimea (amerikai angol nyelven). Atlantic Council, 2019. május 3. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
  30. ↑ A Marosszög történeti földrajza (1718-1918). (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  31. ↑ Ustyurt Plateau | plateau, Central Asia (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
  32. ↑ Péczely Lajos (2021. március-április). „Usztyurt - Rejtőzködő múlt”. Földgömb, 27-45. o.  
  33. ↑ United States Agency for International Development


bÉLATELEP: [1][2][3][4][5][6]Politika: [7] Mezőgazdaság:[8] Történelem:[9][10][11][12][13]

Szamoa-szigetek[szerkesztés]

A Szamoa-szigetek egy 3 030 km2 kiterjedésű szigetcsoport Polinéziában, a Csendes-óceán déli részén. A terület politikailag két részre oszlik, a nyugati szigetek független államot alkotnak Szamoa néven, míg a szigetlánc keleti része Amerikai Szamoa, amely az Egyesült Államok külbirtoka. A szigetlánc lakossága 249 800 fő, a népesség legnagyobb része szamoai és a szamoai nyelvet beszéli.

Szigetei

táblázat

Történelem

Skót függetlenségi mozgalom[szerkesztés]

Skócia zászlaja

A skót függetlenségi mozgalom egy politikai törekvés, amelynek célja Skócia elszakadása az Egyesült Királyságtól. A Brit-sziget északi részét magába foglaló, a kelták csoportjához tartozó skótok által lakott terület a középkor és a kora újkor folyamán önálló királyság volt, majd perszonálunióba lépett a szomszédos Angliával. A két ország végül 1707-ben egyesült. Skócia jelenleg széleskörű autonómiával és önálló parlamenttel (Hollyrood) rendelkezik. 2014-ben népszavazást tartottak az ország függetlenné válásáról, amelyen a lakosság 55,3%-a az unió fenntartása mellett tette le a voksát. A skót függetlenség legfontosabb támogatója az EU-párti Skót Nemzeti Párt, amely jelenleg is kormányon van az országrészben.

Történelem[szerkesztés]

A független Skócia[szerkesztés]

Skót függetlenségi háborúk[szerkesztés]

Perszonálunió és egyesülés Angliával[szerkesztés]

Modernkori függetlenségi mozgalom[szerkesztés]

Támogatottsága[szerkesztés]

Politikai pártok[szerkesztés]

Támogatói[szerkesztés]

Ellenzői[szerkesztés]

Közvélemény-kutatások[szerkesztés]

A skót függetlenség demográfiája[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Rejtőzködő szépség a Balatonnál (magyar nyelven). MTSZ, 2021. március 23. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  2. ↑ A FONYÓDI GRÓF ZICHY BÉLA-TELEP. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  3. ↑ Dávid, Zubreczki: Elkezdték lerombolni a Balaton legszebb történelmi villanegyedét (magyar nyelven). index.hu, 2018. március 14. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  4. ↑ Balaton Bélatelep - Bélatelep története - Bélatelep története. balatonbelatelep.eoldal.hu. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  5. ↑ Ahol híres emberek villái mesélnek a múltról – Idén 125 éves Bélatelep (magyar nyelven). welovebalaton.hu. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  6. ↑ Ahol a Badacsony látványa és bazaltja is meghatározó volt – Fonyód története régi képeken (magyar nyelven). welovebalaton.hu. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  7. ↑ https://www.files.ethz.ch/isn/325/doc_327_290_en.pdf. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
  8. ↑ Naumov, Alexey, Daria (2020. január 1.). „Agriculture and land use in the North of Russia: Case study of Karelia and Yakutia” (angol nyelven). Open Geosciences 12 (1), 1497–1511. o. DOI:10.1515/geo-2020-0210. ISSN 2391-5447.  
  9. ↑ Prehistoric South Karelia (amerikai angol nyelven). Alternative Finland, 2013. május 1. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  10. ↑ Petri J. Raivo: Karelia lost or won – materialization of a landscape of contested and commemorated memory. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  11. ↑ Kerkko Nordqvist és Oula Seitsonen: FINNISH ARCHAEOLOGICAL ACTIVITIES IN THE PRESENT-DAY KARELIAN REPUBLIC UNTIL 1944. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  12. ↑ MILESTONES OF SPRITUAL EVOLUTION IN PREHISTORIC KARELIA. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  13. ↑ John H. Lind: The politico-religious landscape of medieval Karelia. (Hozzáférés: 2021. április 21.)

Waitomo-barlangrendszer[szerkesztés]

Waitomo-barlangrendszer
Világító izzóférgek a barlang plafonján
Világító izzóférgek a barlang plafonján
Ország Új-Zéland

A Waitomo-barlangrendszer Új-Zéland egyik legismertebb barlangja. A mészkőbarlang elsősorban a járatrendszert benépesítő, lumineszcenciával világító látványos izzóférgekről (Arachnocampa luminosa) nevezetes.

Történet[szerkesztés]

Geológia[szerkesztés]

Élővilág[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Négerek[szerkesztés]

Név eredete

[1][2][3]

A fekete bőr genetikai háttere

[4][5][6]

Antropológiai sajátosságok

[7][8]

Néger közösségek története kontinensenként

Afrika

Amerika

Európa

[9][10][11]

Ausztrália és Óceánia

Kultúra

Zene, Építészet, Irodalom, Tánc, Szobrászat

Sport

Politika

Demográfia

Nyelv

Gazdaság

Migráció

Albínók

Feketék Magyarországon

[12][13]

Híres feketék

Louis Armstrong, Barack Obama, Tedrosz Adhanom, Nelson Mandela, Usain Bolt,

  1. ↑ Fekete és szép (magyar nyelven). Nyelv és Tudomány, 2011. augusztus 2. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  2. ↑ A néger nem fekete! (magyar nyelven). Nyelv és Tudomány, 2011. szeptember 15. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  3. ↑ A niggert jogosan száműzték, a feketét nem (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  4. ↑ Máté, Varga: A fehérbőrűség genetikai gyökerei Európán kívül vannak. Science Meetup, 2017. október 14. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  5. ↑ Megfejthették, milyen bőrszínű lehetett eredetileg az ember (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  6. ↑ Egy lépéssel közelebb a bőrszín genetikájának megértéséhez (magyar nyelven). National Geographic. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  7. ↑ Ausztraloid nagyrassz | Körinfo. enfo.agt.bme.hu. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  8. ↑ Negrid nagyrassz | Körinfo. enfo.agt.bme.hu. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  9. ↑ "Csak az ételhez ne nyúljanak" - így fogadták a karibi bevándorlókat a britek (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2015. június 22. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  10. ↑ Szabolcs, Kolozsi Ádám, Barakonyi: 800 ezer afrikai menekült Portugáliában (magyar nyelven). index.hu, 2020. március 4. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  11. ↑ Illés, Szurovecz: Ilyen egy szegény, de befogadó ország (magyar nyelven). Abcug.hu, 2015. július 9. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  12. ↑ Tarrósy István: Afrikaiak a világban, afrikaiak Magyarországon – Elhanyagolt diaszpóra?. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  13. ↑ Le Monde: Afrikai diákokat oktat az Orbán-kormány minisztere | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2021. március 5.)

Területi tervezés[szerkesztés]

Szkopje Aerodrom önkormányzatának városrendezési terve

Területi tervezésnek nevezik a azt a formáját, amikor a közösségi beavatkozás célja egy területrendszer jövőbeli fejlődési irányának meghatározása. Ennek érdekében a tervezési folyamat során felvázolják a szükséges lépéseket és cselekvéseket, valamint megalkotnak egy elvi koncepciórendszert, amely magába foglalja a kitűzött célokat és az elérésükhöz szükséges fejlődési modellt. A területi tervezés a területfejlesztés legfontosabb, aktív részét képezi, hozzá tartozik a begyűjtött információk tudományos feldolgozása is.

Legfontosabb jellemzői a többszintűség, a kétirányúság és sok szereplő részvétele, az elméletrendszer helyesli a közösség és az állam beavatkozását. Képviseli az értékek egymás mellettiségét, végső célja egy olyan modell kidolgozása az adott területegység számára, amely amellett hogy fenntartja a gazdasági növekedést, figyelembe veszi a környezet és klímavédelmi szempontokat, valamint hosszú távon eléri a kitűzött szociális és lokális gazdasági célokat is, növelve a jólétet. A területi tervezés igyekszik összehangolni és javítani a második és a harmadik szektor földhasználatot érintő gazdaságpolitikáját, annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődés egy adott területen belül egyenletesebben oszoljon el, mintha a piaci erők ellenőrzés nélkül működnének. Legfőbb eszközei a különböző ösztönzések és korlátozások.[1][2][3]

[4][5]

Tájtervezés és tájvédelem[6]

Az Európai Unióban[szerkesztés]

Magyarországon[szerkesztés]

Határon túli magyar területeken[szerkesztés]

Romániában: (Erdély)[7][8][9]

Ukrajnában: (Kárpátalja)[10][11]

Szerbiában: (Vajdaság)[12][13]

Szlovákiában: [14]


  1. ↑ Spatial Planning - an overview | ScienceDirect Topics. www.sciencedirect.com. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
  2. ↑ Dr. Rechnitzer János: Területi tervezés, programozás és monitoring. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
  3. ↑ Faragó László: A területfejlesztés fogalmi rendszere. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
  4. ↑ 18592417: SZÁZADVÉG 2021. 1. SZÁM (angol nyelven). Issuu. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
  5. ↑ TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TERVEK, ELKÉPZELÉSEK / REGIONAL AND SETTLEMENT DEVELOPMENT PLANS AND IDEAS. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
  6. ↑ FILEPNÉ KOVÁCS Krisztina, VALÁSZKI István, SALLAY Ágnes, JOMBACH Sándor: A TÁJTERVEZÉS ÉS A TÁJVÉDELEM HELYZETE AZ EURÓPAI ORSZÁGOK TERÜLETI TERVEZÉSÉBEN. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  7. ↑ Csák László: A területi tervezés elméleti alapjai és alkalmazásának feltételei Romániában c. doktori értekezés tézisei. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  8. ↑ Területfejlesztés: Románia csak mímeli, hogy úgy tesz, mintha. https://www.transindex.ro. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  9. ↑ Benedek József: Regionális fejlesztés és területi kohézió Romániában a 2014–2020-as programozási időszak perspektívájából. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  10. ↑ admin: Területi tervezés az ukrán-magyar határmenti térség összehangolt fejlesztésének érdekében | UKRÁN-MAGYAR TERÜLETFEJLESZTÉSI IRODA (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  11. ↑ BRENNER JÁNOS: Önkormányzati reform és a térbeli tervezés reformja Ukrajnában – ígéretes újrakezdés. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  12. ↑ Ricz András – Nagy Imre: A HATÁRON ÁTÍVELŐ PROGRAMOK TERÜLETI DIMENZIÓI VAJDASÁGBAN. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  13. ↑ Pintér Tibor: Szerbia területi politikai átalakulása az Európai Uniós integráció tükrében. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  14. ↑ Divergence and conflicts in landscape planning across spatial scales in Slovakia: An opportunity for an ecosystem services-based approach?. (Hozzáférés: 2021. január 8.)

Hasznosi víztározó[szerkesztés]

Hasznosi víztározó
A víztározó
A víztározó
Ország(ok)Magyarország
Vízgyűjtő terület36 km2
Hosszúság0,8 km
Szélesség0,33 km
Felszíni terület0,23 km2
Legnagyobb mélység25 m
Víztérfogat2 ezer km3
Tszf. magasság280 m
TelepülésekHasznos
Sablon • Wikidata • Segítség

A Hasznosi víztározó mesterséges tó Nógrád megyében a Pásztóhoz tartozó Hasznos településrésztől keletre. A Kövecses-patak völgyében 1986-ban épült fel a 27,5m magas duzzasztógát, amely létrehozta a 23ha kiterjedésű tározót. A víztározó 21 Mátra környéki település vízellátását biztosítja és kedvelt horgászati célpont. A tó fölött magasodnak a Hasznosi vár romjai.

Elhelyezkedés[szerkesztés]

A Hasznosi víztározó a Mátra nyugati hegyláncai között fekszik, a Kövecses-patak vize táplálja. A tó alakja ovális, leghosszabb részén 800m, legszélesebb pontján 330m hosszú. amelybe a déli parton egy félsziget nyúlik be. A 23ha vízfelszínnel rendelkező víztározó 2 millió m3 vizet tartalmaz. A gát alatt a víztározó működéséhez kapcsolódó épületegyüttes helyezkedik el. A tótól északra a lapos tetejű Gombás-tető emelkedik, amelyen vitorlázó repülőtér is található. A hegy nyugati, sziklás oldalán találhatóak a 14. században épült Hasznosi-vár romjai. Déli irányban a Nyikom-gerinc hegyvonulata emelkedik. A víztározó déli partján halad végig a Pásztót Mátrakeresztessel összekötő Kékesi út.

Horgászat[szerkesztés]

A tározó kedvelt horgászhely, a helyenként akár 20 m mélységet elérő tóba számos halfajt telepítettek be. Megtalálhatóa él a felnőtt horgászjegy ára 3200 ft. [1]

Története[szerkesztés]

A Kövecses-patak völgye a víztározó építése előtt, baloldalt a Cserteri vár romjai láthatóak

Építés[szerkesztés]

[2]

Ivóvízszennyeződés 2005-ben[szerkesztés]

2005 április[3]

Gátszakadásveszély 2010-ben[szerkesztés]

[4][5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Hasznosi-víztározó - Nógrád megye, víztípus: tározó, víztérkód: 12-013-1-1 (magyar nyelven). www.horgasz.hu. (Hozzáférés: 2021. március 2.)
  2. ↑ Katasztrófahelyzet forrása a hasznosi ivóvíztározó 2010/4. jegyzo.hu. (Hozzáférés: 2021. március 2.)
  3. ↑ MTI: Lecserélték a hasznosi víztározó vizét (magyar nyelven). index.hu, 2005. május 6. (Hozzáférés: 2021. március 2.)
  4. ↑ Egyelőre bírja a víztározó gátja Pásztónál (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. március 2.)
  5. ↑ A Hasznosi-víztározó. Egy ökológiai katasztrófa portréja.. Greenr - A zöld objektív. (Hozzáférés: 2021. március 2.)

Szamoa közigazgatási körzetei

A'ana[szerkesztés]

A'ana Szamoa 11 legmagasabb szintű közigazgatási egységének, itūmālō-jának egyike. A körzet Upolu szigetének nyugati részét foglalja magába, keletről Tuamasaga, valamint Gaga'emauga körzet egyik exklávéja, nyugatról Aiga-i-le-Tai határolja. 193 km2-es területével a hetedik legnagyobb adminisztratív egység az országban, míg 23,265 fős lakosságát tekintve a második legnagyobb Szamoán. [1]

Földrajz[szerkesztés]

A'ana legnépesebb települése az északi parti Faleasiu, azonban a körzet adminisztrációjának központja a hagyományos törzsi székhely, Leulumoega. Az itūmālō lakosságának legnagyobb része az északi és a déli tengerparton lakik, míg a belső, hegyvidéki jellegű szárazföldi területet sűrű esőerdő borítja. A legmagasabb hegy a Mt Tafua Upolu. A két partvidéken országút fut végig, a Main South Coast Road és a Main West Coast Road. Itt található az ország legfontosabb légikikötője, a Faleolo Nemzetközi Repülőtér. A'ana öt kisebb választókerületre oszlik, a szamoai politikai rendszer alapján a falusi hagyományos vezetők, a matai-k indulhatnak a parlamenti választásokon a képviselői helyekért. Az öt a'anai választókerület:[2][3]

1 Aana Alofi I
2 Aana Alofi III
3 Aana Alofi II
4 Falelatai és Samatau
5 Lefaga és Faleseela

Népesség[szerkesztés]

A'ana népességének változása 1991 és 2016 között: [1]

Év Népesség
1991 19,097
2001 20,167
2006 20,769
2011 21,769
2016 23,265

Történelem és politika[szerkesztés]

Az A'anában végzett régészeti föltárások számos maradványt tártak fel a polinéz letelepülés legkorábbi időszakából az északi parton. A szamoai közigazgatási körzetek, így Tuamasaga is már jóval az európaiak érkezése előtt önnálló politikai egységnek számított. A német gyarmatosítók a fejlettnek számító körzetben hozták létre legtöbb ültetvényüket. Az itūmālō legfontosabb hagyományos tisztsége a Aiga SaMalietoa cím. A nagy politikai hatalommal rendelkező személyt a helyi tanács bölcsei választják ki. Az Aiga SaMalietoa cím birtokosa Szamoa egyik legnagyobb rangú nemese az Apolima-szoros szigeteit uraló Aiga-i-le-Tai, a Savai'i-t irányító Fa'asaleleaga és az Upolu keleti része fölött uralkodó Malietoa mellett.[4]

Galéria[szerkesztés]

  • Malietoa emlékmű
    Malietoa emlékmű
  • Repülőgép a Faleolo Nemzetközi Repülőtéren
    Repülőgép a Faleolo Nemzetközi Repülőtéren

Jegyzetek[szerkesztés]

Aiga-i-le-Tai

Aiga-i-le-Tai Szamoa 11 legmagasabb szintű közigazgatási egységének, itūmālō-jának egyike. A körzet Upolu szigetének nyugati csücskét, valamint az Apolima-szoros szigeteit foglalja magába, keletről A'ana határolja. 27 km2-es területével a legkisebb adminisztratív egység az országban, míg 5,029 fős lakosságát tekintve a harmadik legkisebb Szamoán. [1]

Földrajz[szerkesztés]

Aiga-i-le-Tai legnépesebb települése Manono Uta, azonban a körzet adminisztrációjának központja hagyományosan a törzsi székhely, Manono-sziget volt, jelenleg a kompkikötő, Mulifanua ad othont az adminisztrációnak. Az itūmālō lakosságának legnagyobb része Manono szigetén és az upolui tengerparton lakik, míg a belső, hegyvidéki jellegű szárazföldi területet sűrű esőerdő borítja. A partvidéken országút halad végig, a Main South Coast Road. Az Apolima-szoros szigetei szerepelnek az UNESCO világörökségi javaslati listáján.[5] Aiga-i-le-Tai kis mérete miatt csak egy választókörzetet tartalmaz, a szamoai politikai rendszer alapján a falusi hagyományos vezetők, a matai-k indulhatnak a parlamenti választásokon a képviselői helyért. [6][7]

Népesség[szerkesztés]

Aiga-i-le-Tai népességének változása 1991 és 2016 között: [1]

Év Népesség
1991 4,422
2001 4,508
2006 4,857
2011 5,050
2016 5,029

Történelem és politika[szerkesztés]

A szamoai régészet egyik kulcsfontosságú lelőhelye Mulifanua mellett található. A település határában 4,288, a Lapita kúltúrából származó cserépedényt tártak fel, amelyeknek korát 3000 évre becsülik a radiokarbonos kormeghatározással végzett vizsgálatok alapján. [8] A maradványokat 1973-ban fedezték fel a kompkikötő építési munkálatai során. A tengerpart vonala megváltozott az eltelt idő alatt, de a feltételezések szerint a feltárt település a lagúna homokos partján helyezkedhetett el. Ez a legkorábbi bizonyíték emberi letelepülésre a Szamoa-szigeteken és itt találtak egyedül festett kerámiákat a Lapita-kultúra leletegyütteseiből.[9] Kis mérete ellenére a Manono szigetén berendezkedett klánok nagy hatással bírtak egész Szamoa politikájára az európai hódítás előtt. Központi helyzetüket kihasználva ellenőrizték a két fősziget, Savai'i és Upolu között zajló kereskedelmet és a Szamoa-szigetek legerősebb tengeri flottáját építették föl. Központi erődítményüket a nehezen megközelíthető Apolima-szigeten építették fel. A szamoai közigazgatási körzetek, így Aiga-i-le-Tai is már jóval az európaiak érkezése előtt önnálló politikai egységnek számított. A körzet legfontosabb hagyományos tisztsége a Luatutu Aupa’au Leiataua cím. A titulus birtokosa Szamoa egyik legnagyobb rangú nemese az Upolu keleti részét uraló Malietoa, a Savai'i-t irányító Fa'asaleleaga és az Upolu nyugati része fölött uralkodó Aiga SaMalietoa mellett.[4]

Galéria[szerkesztés]

  • Nu'utele-sziget
    Nu'utele-sziget

Jegyzetek[szerkesztés]

Atua

Atua Szamoa 11 legmagasabb szintű közigazgatási egységének, itūmālō-jának egyike. A körzet Upolu szigetének keleti részét foglalja magába, nyugatról Tuamasaga, északról Va'a-o-Fonoti határolja. 413 km2-es területével a harmadik legnagyobb adminisztratív egység az országban, míg 22,769 fős lakosságát tekintve szintén a harmadik helyet foglalja el a szamoai közigazgatási körzetek közül. [1]

Földrajz[szerkesztés]

Aiga-i-le-Tai legnépesebb települése Solosolo, azonban a körzet adminisztrációjának központja a hagyományos törzsi székhely, Lufilufi. Az itūmālō lakosságának legnagyobb része az északi és a déli tengerparton lakik, míg a belső, hegyvidéki jellegű szárazföldi területet sűrű esőerdő borítja. A partvidéken országút halad végig, a Main South Coast Road és a Main East Coast Road. Az itūmālō legmagasabb pontja a Mount Savai'i elnevezésű kialudt vulkán. Itt található az ország legfontosabb energiatermelő központja, az Afulilo gátra épített vízerőmű, amely Szamoa áramellátásának 38%-át biztosítja. A duzzasztógát mögött kialakított víztározó az állam legnagyobb tava.[10] A körzet belső, esőerdővel borított területeinek nagy része védett, a Pupu Pu'e Nemzeti Parkhoz tartozik. Fontos turisztikai látványosság a Togitogiga-vízesés.[11] Atua hét kisebb választókerületre oszlik, a szamoai politikai rendszer alapján a falusi hagyományos vezetők, a matai-k indulhatnak a parlamenti választásokon a képviselői helyekért. Az hét atuai választókerület:[12][3]

1 Anoamaa West
2 Anoamaa East
3 Aleipata Itupa i Lalo
4 Falealili
5 Lotofaga
6 Lepa
7 Aleipata Itupa i Luga

Népesség[szerkesztés]

Atua népességének változása 1991 és 2016 között: [1]

Év Népesség
1991 20,523
2001 21,168
2006 21,826
2011 21,928
2016 22,769

Történelem és politika[szerkesztés]

A szamoai régészet egyik kulcsfontosságú lelőhelye Mulifanua mellett található. A település határában 4,288, a Lapita kúltúrából származó cserépedényt tártak fel, amelyeknek korát 3000 évre becsülik a radiokarbonos kormeghatározással végzett vizsgálatok alapján. [8] A maradványokat 1973-ban fedezték fel a kompkikötő építési munkálatai során. A tengerpart vonala megváltozott az eltelt idő alatt, de a feltételezések szerint a feltárt település a lagúna homokos partján helyezkedhetett el. Ez a legkorábbi bizonyíték emberi letelepülésre a Szamoa-szigeteken és itt találtak egyedül festett kerámiákat a Lapita-kultúra leletegyütteseiből.[9] Kis mérete ellenére a Manono szigetén berendezkedett klánok nagy hatással bírtak egész Szamoa politikájára az európai hódítás előtt. Központi helyzetüket kihasználva ellenőrizték a két fősziget, Savai'i és Upolu között zajló kereskedelmet és a Szamoa-szigetek legerősebb tengeri flottáját építették föl. Központi erődítményüket a nehezen megközelíthető Apolima-szigeten építették fel. A szamoai közigazgatási körzetek, így Aiga-i-le-Tai is már jóval az európaiak érkezése előtt önnálló politikai egységnek számított. A körzet legfontosabb hagyományos tisztsége a Luatutu Aupa’au Leiataua cím. A titulus birtokosa Szamoa egyik legnagyobb rangú nemese az Upolu keleti részét uraló Malietoa, a Savai'i-t irányító Fa'asaleleaga és az Upolu nyugati része fölött uralkodó Aiga SaMalietoa mellett.[4]

Galéria[szerkesztés]

  • To Sua tengeri barlang
    To Sua tengeri barlang
  • Sopo'aga-vízesés
    Sopo'aga-vízesés
  • Falefa-völgy
    Falefa-völgy
  • Mulivaifagatola-folyó
    Mulivaifagatola-folyó
  • Fuipisia-vízesés
    Fuipisia-vízesés
  • Atuai partvidék
    Atuai partvidék

Jegyzetek[szerkesztés]

Va'a-o-Fonoti

Galéria[szerkesztés]

  • Uafato falu a Fagaloa-öböl partján
    Uafato falu a Fagaloa-öböl partján
  • A körzet műholdképen
    A körzet műholdképen
  • Helyi őslakos fegyverek
    Helyi őslakos fegyverek
  • A Piulai Teológiai Egyetem épülete
    A Piulai Teológiai Egyetem épülete
  • A Piula-barlang
    A Piula-barlang

Fa'asaleleaga[szerkesztés]

A körzet fontos helyszín volt az ország keresztény hitre térítésének szempontjából, itt szálltak először partra a John Williams vezette misszionáriusok 1830-ban Sapapaliʻi faluja mellet.[13]

Galéria[szerkesztés]

  • Komphajó Salelologában
    Komphajó Salelologában
  • Strand Lano mellett
    Strand Lano mellett
  • Salelologai utca
    Salelologai utca
  • Öböl Salelologa mellett
    Öböl Salelologa mellett
  • Templom Salelologában
    Templom Salelologában

Gaga'emauga[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

  • Fale, falusi gyűléshely Lelepában
    Fale, falusi gyűléshely Lelepában
  • Lávamező
    Lávamező

Gaga'ifomauga[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

  • Strand Tanu mellett
    Strand Tanu mellett
  • Templom Safotuban
    Templom Safotuban
  • A körzet műholdfelfételen
    A körzet műholdfelfételen
  • Homokos strand
    Homokos strand

Vaisigano[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

  • Naplemente Falealupoban
    Naplemente Falealupoban
  • Falusi utca
    Falusi utca
  • Savai'i nyugati vége
    Savai'i nyugati vége
  • Falealupoi strand
    Falealupoi strand
  • Tengerparti pálmafák
    Tengerparti pálmafák
  • A körzet műholdfelvételen
    A körzet műholdfelvételen

Satupa'itea[szerkesztés]

Satupa'itea Szamoa 11 legmagasabb szintű közigazgatási egységének, itūmālō-jának egyike. A körzet Savai'i szigetének délnyugati részét foglalja magába, keletről Palauli, északról pedig Vaisigano és Gaga'ifomauga határolja. Rendelkezik egy exklávéval is, amelyet Palauli vesz körül. 127 km2-es területével a harmadik legkisebb adminisztratív egység az országban, míg 5,261 fős lakosságát tekintve a negyedik legkevésbé népes körzet Szamoán.[1]

Földrajz[szerkesztés]

Satupa'itea legnépesebb települése Vaega, azonban a körzet adminisztrációjának központja a hagyományos törzsi székhely, Satupa'itea. Az itūmālō lakosságának legnagyobb része a déli tengerparton lakik, míg a belső, hegyvidéki jellegű szárazföldi területet sűrű esőerdő borítja. A partvidéken országút halad végig, a South Coast Road. Északi határán Savai'i központi hegylánca húzódik végig. Satupa'iteai két kisebb választókerületre oszlik, a szamoai politikai rendszer alapján a falusi hagyományos vezetők, a matai-k indulhatnak a parlamenti választásokon a képviselői helyekért. A két satupa'iteai-i választókerület:[7][14]

1 Salega
2 Satupaitea

Népesség[szerkesztés]

Satupa'itea népességének változása 1991 és 2016 között: [1]

Év Népesség
1991 5,655
2001 5,556
2006 5,260
2011 5,304
2016 5,261

Jegyzetek[szerkesztés]

Történelem és politika[szerkesztés]

A szamoai közigazgatási körzetek, így Satupa'iteai is már jóval az európaiak érkezése előtt önnálló politikai egységnek számított. A körzet legfontosabb hagyományos tisztsége a Tonumaipeʻa cím. Birtokosa a Savai'i szigetét irányító Fa'asaleleaga hatalma alá tartozott.[4]

Palauli

Satupa'itea Szamoa 11 legmagasabb szintű közigazgatási egységének, itūmālō-jának egyike. A körzet Savai'i szigetének délnyugati részét foglalja magába, keletről Fa'asaleleaga, nyugatról Satupa'itea, északról pedig Gaga'emauga és Gaga'ifomauga határolja. 523 km2-es területével a legnagyobb adminisztratív egység az országban, míg 9,300 fős lakosságát tekintve az ötödik legnépesebb Szamoán. [1]

Földrajz[szerkesztés]

Palauli legnépesebb települése Gataivai, azonban a körzet adminisztrációjának központja a hagyományos törzsi székhely, Vailoa. Az itūmālō lakosságának legnagyobb része a déli tengerparton lakik, míg a belső, hegyvidéki jellegű szárazföldi területet sűrű esőerdő borítja. A partvidéken országút halad végig, a South Coast Road. Északi határán található az ország legmagasabb csúcsa, a 1,858m magas Mauga Silisili. A körzet partvidékén található Szamoa egyik legfontosabb természeti látványossága, a tagai fúvók. A fúvók akkor kezdenek működni, amikor a tengervíz hullámai benyomulnak a földalatti lávacsatornákba, és a felszínre nyíló repedéseken át akár 10 m magasra is kilövellnek. Palauli három kisebb választókerületre oszlik, a szamoai politikai rendszer alapján a falusi hagyományos vezetők, a matai-k indulhatnak a parlamenti választásokon a képviselői helyekért. A három palauli-i választókerület:[7][15]

1 Palauli le Falefa
2 Palauli West
3 Palauli East

Népesség[szerkesztés]

Palauli népességének változása 1991 és 2016 között: [1]

Év Népesség
1991 9,669
2001 8,984
2006 9,082
2011 9,357
2016 9,300

Történelem és politika[szerkesztés]

Palauli belső, hegyvidéki területén helyezkedik el a szamoai őstörténet egyik kulcsfontosságú helyszíne, a Pulemelei halom. A mintegy 60m átmérőjű, 12m magas bazaltpiramis körülbelül kr.u 1000 és 1400 között épülhetett fel valamikor és 1700, valamint 1800 között hagyhatták el a szamoai őslakosok. Az ásatást Gregory Jackmond amerikai régész vezette 1977-ben, az objektum jól kivehető műholdfelvételen.[16][17] A szamoai közigazgatási körzetek, így Palauli is már jóval az európaiak érkezése előtt önnálló politikai egységnek számított. A körzet legfontosabb hagyományos tisztsége a Lilomaiava cím. Birtokosa a Savai'i szigetét irányító Fa'asaleleaga hatalma alá tartozott.[4]

Galéria[szerkesztés]

  • Tafua-félsziget
    Tafua-félsziget
  • Tagai fúvók
    Tagai fúvók
  • A Pulemelei halom, Szamoa egyik legfontosabb régészeti helyszíne
    A Pulemelei halom, Szamoa egyik legfontosabb régészeti helyszíne
  • Tengerparti sziklák
    Tengerparti sziklák
  • Mu Pagoa-vízesés
    Mu Pagoa-vízesés
  • Mu Pagoa-vízesés az esős évszakban
    Mu Pagoa-vízesés az esős évszakban
  • Palauli műholdfelvételen
    Palauli műholdfelvételen
  • Tagai fúvók
    Tagai fúvók

Jegyzetek[szerkesztés]

Magyarosítás:[szerkesztés]

Dauriai tájak:

  • Даурский (Daursky) - Daurszki
  • Хэнтэй (Khentii) - Hntei
  • Зун-Торей (Zon-Torey) - Zon-Tárij
  • Соловьевск (Solov'evsk) - Szolovjovszk
  • Эрээнцав (Ereentsav) - Ereéncaf
  • Кулусутай (Kulusutay) - Kuluszutáj
  • Одон-Челон (Adon Chelon) - Ádon-Csilon

Tuvaiak:

  • Урянхайцы (Uriankhai) - urinhajce
  • Сайнхо Намчылак, (Sainkho Namtchylak) - Száinho Namcsilak
  • Буян-Бадыргы, Монгуш - (Mongush Buyan-Badyrgy) Bujan-Badargi Mangus
  • Кара-оол, Шолбан Валерьевич , (Sholban Kara-ool) - Salban-Kara-ol
  • Чургуй-оол Намгаевич Хомушку, (Churgui-ool Khomushku)- Csurguj-oul Namgaevics Hamusko
  • Чинаг, Галсан (Galsan Tschinag)- Galszan Csinag
  • Кувезин, Альберт Будачиевич, (Albert Kuvezin) - Albert Kovezin
  • Бызанчи, (Byzaanchy) - büzancsi
  • Амырга (Amyrga)- amürga
  • Цуур (Tsuur) - szuur

Térkép:

  • Новый Дурулгуй, (Novyy Durulguy) - Novi Dorolguj
  • Кубухай (Kubukhay) - Kubuhháj
  • Будулак (Budulak) - Budulak
  • Будулак (Budulak) - Budulak
  • Nyizsnyij Caszucsej
  • Кулусутай (Kulusutay) - Kuluszutáj
  • Буйлэсан (Buylesan) - Builiszan
  • Новая Заря (Novaya Zarya) - Novaja Zarja
  • Шерловая Гора (Sherlovaya Gora) - Novaja Zarja
  • Новая Заря (Sherlovaya Gora) - Serlovaja Gará
  • Борзя (Borzja) - Borzja
  • Харанор (Kharanor) - Haránor
  • Даурия (Dauriya) - Haránor
  • Zabajkalszk
  • Соловьевск (Solov'evsk) - Szolovjovszk
  • Эрээнцав (Ereentsav) - Ereéncaf
  • Хөх Нуур (Khukh Lake) - Hahha-tó
  • Дашбалбар (Dashbalbar) - Dasbalbar
  • Баяндун (Bayandun) - Bjandun
  • река Дучийн-Гол (Reka Duchiyn-Gol) - Réká Ducsin-Gol

Csiangmaj tartomány

Csiangmaj (angolul: Chiang Mai; thaiul: เชียงใหม่) Thaiföld második legnagyobb területű tartománya (csangvat) az ország északnyugati részén. Domborzata erőteljesen hegyvidéki jellegű, itt található az ország legmagasabb pontja, a Doi Inthanon is. A 20 107 km2 területű tartomány székhelye az azonos nevű Csiangmaj, amely a fővárostól, Bangkoktól 685 kilométerre északra fekszik. Északról a mianmari országhatár, északkeletről Csiangraj tartomány, keletről Lampang, délről Lamphun és Tak, nyugatról Mehongszon határolják.

Csiangmaj éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)30,033,035,036,534,033,032,031,531,731,530,028,532,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)15,016,019,523,024,024,024,024,023,022,019,015,720,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)510205716212514021721011855151134
Forrás: Thai Meteorological Department


Thai nép[szerkesztés]

Thaiok
ชาวไทย
Thaiok egy temetési szertartáson a Wat Chedi Luang buddhista templomnál
Thaiok egy temetési szertartáson a Wat Chedi Luang buddhista templomnál
Teljes lélekszám
~52–59 millió fő
Régiók
Thaiföld
Lélekszám régiónként
RégióFő
Thaiföld:263,930[18]
Mongólia70,000[19]
Kína4,300[20]
Nyelvek
tuvai nyelv
Vallások
tibeti buddhizmus
Rokon népcsoportok
jakutok, altajok, hakaszok

A thai nép, más néven sziámiak Délkelet-Ázsiai népcsoport, Thaiföld államalkotó nemzete. Beszélt nyelvük a tai-kadai nyelvcsaládhoz tartozó thai nyelv, amely a thai ábécét használja. Lélekszámuk mintegy 52-59 millió főre tehető, diaszpórájuk nagyjából 1,1 milló fő, anyaországukon kívül elsősorban a szomszédos Malajziában, valamint az Amerikai Egyesült Államokban és Dél-Koreában élnek. A népesség legnagyobb hányada a buddhizmus théraváda ágát követi. Az 1930-40-es évek asszimilációs politikájának következtében számos, az országban élő kisebb népcsoport tette magáévá a központi thai kultúrát és nyelvet, így ma már gyakorlatilag kulturálisan egységes nemzetállamként tekinthetünk Thaiföldre.

Történelem[szerkesztés]

Hagyományos gazdaság[szerkesztés]

Szeparatista mozgalmak Németországban[szerkesztés]

A függetlennéválás támogatottsága tartományonként[szerkesztés]

Tartomány Címer Függetlenség

támogatottsága [21]

Lakosság (fő) GDP

(milliárd euró)

Térkép
Bajorország 32% 12 930 000 632
Saar-vidék 22% 995 500 36

Szeparatista mozgalmak listája Európában[szerkesztés]

Az alábbi lista az aktív autonómia és függetlenségi mozgalmakat sorolja föl. Számos esetben nem egyértelmű, mi tekinthető aktív szeparatista mozgalomnak, ezért a listán szereplő törekvéseknek 4 feltételt kell teljesíteniük:

  • aktív mozgalom, aktív tagokkal
  • a mozgalom egy behatárolható földrajzi terület számára igyekszik nagyobb önrendelkezést biztosítani
  • a kezdeményezés helyi jellegű, nem külföldiek által működtetett
  • a helyi lakosság legalább 5%-a támogatja

A listán szerepelnek azok a mozgalmak is, amelyek egy másik országhoz szeretnének csatlakozni (például Észak-Írország és Donyeck)

Megírandó cikkek

🏴󠁧󠁢󠁷󠁬󠁳󠁿===Wales=== Walesi függetlenségi mozgalom, Wylfai Atomerőmű, megyék, walesi nemzetgyűlés, pártok

magyar nemzheti névtér, Waitomo-barlangrendszer

kalózkodás a Guineai-öbölben, rohingya népirtás, temetői puska Fontos szigetek: Viti Levu, Vanua Levu, Abd al Kuri, Kúrja-Múrja-szigetek, Rodriguez-sziget, Praslin, Aldabra-korallzátony, Nosy Be, Unguja, Pemba, Mafia, Grande Comore

Egymillió fő feletti népcsoportok Afrikában:

összefogó csoportok:

Négerek, bantuk, arabok, berberek, beduinok

Marokkó

shilhák, riffek,

Nyugat-Szahara

szahravik (államalkotó)

Algéria: Chaouik/Shawiák, kabilok, mozabiták (kiemeltebb jelentőség)

Egyiptom: koptok, arabok

Szudán: szudáni arabok, beják, nubák, núbiaiak

Csád: arabok, tubuk, zaghawák, sarák,

Niger: Hauszák, szongaik, tuaragek, zarmák, kanurik,

Mali: bambarák, szarakolék, szenufók, mandinkák

Mauritánia: fekete mórok, fehér mórok

Szenegál: volofok, szererek, fulbék, tukulőrök, diolák (900 000) csúcs

Gambia: mandinkák, fulbék, volofok, diolák

Bissau-Guinea: balanték (300e), mandzsákók (280e) fulbék, pepelek (115e)

Guinea: fulbék, mandinkák, szuszuk

Sierra Leone: mendék, temnék, limbák (600e), lokók (165e), sierra leonei kreolok (kriók, 34e), sherbrók (135e)

Libéria: kpellék, básszák (600e), grebók (400e), giók (700e), manók, mandinkák, kru (250e), lomák (300e), golák, kisszik

Elefántcsontpart: akanok, -baoulék 5m, abbék 580e, agne-ashantik 2,5m beték, szenufók, lobik (180e)

Ghána: akanok, evék, gák (ga-adangbék), moszik, gurmák, guangok

Burkina Faso: moszik, mandinkák, lobik (180e),

Togó:

Benin:

Nigéria:

Nagy nézettségű, rossz cikkek: Csendes-óceán, Hindukus, Kalifornia, négerek

•„Ezek a szócikkek sajnos nem segítik a Wikipédia épülését. Mivel léteznek, a rájuk mutató hivatkozások kékek, az olvasók tehát első ránézésre azt gondolhatják, hogy erről is van szócikk. Mikor azonban megnyitják, csalódottan tapasztalják, hogy semmi újat nem tudnak meg.”

Nyugat-Európa[szerkesztés]

Belgium[szerkesztés]

Zászló Név Népesség Terület (km2) Mozgalom célja Etnikai csoport Támogatottsága Mozgalom jellege Szeparatista pártok A helyi törvényhozó testületben betöltött szerepük Egyéb Térkép
Igen Nem Bizonytalan
Flandria 6,589,069 [22] 13 625 Függetlenség Flamandok 40%[23] 50% 10% jobboldali, euroszkeptikus Új Flamand Szövetség, Flamand Érdek Új Flamand Szövetség: kormány EFA-tag
Vallónia 3,633,795 [24] 16,901 Függetlenség/

Egyesülés Franciaországgal

Vallonok [25] [26] baloldali, szocialista Rassemblement Wallonie France parlamenten kívüli ellenzék
Belgium német nyelvközössége 77,527[27] 854 Flandriával és Vallóniával egyenrangú regionális autonómia Németek centrista, kereszténydemokrata ProDG kormány

Egyesült Királyság[szerkesztés]

Zászló Név Népesség Terület (km2) Mozgalom célja Etnikai csoport Támogatottsága Mozgalom jellege Szeparatista pártok A helyi törvényhozó testületben betöltött szerepük Egyéb Térkép
Igen Nem Bizonytalan
Skócia 5,313,600 [28] 77,933 Függetlenség Skótok 51% [29] 42% 7% baloldali, szociáldemokrata SNP,

Skót Zöldek

kormány EFA-tag
Észak-Írország 1,893,700 13 843 Egyesülés Írországgal írek 45% [30] 47% 8% baloldali, szocialista Sinn Féin, SDLP kormány aktív militáns szervezetek: CIRA,

RIRA, ONH

Wales 3,153,000 20,779 Függetlenség walesiek 26% [31] 55% 19% baloldali, szociáldemokrata Plaid Cymru ellenzék EFA-tag
London
Jersey és Guernsey
Man-sziget
Cornwall
Yorkshire
North East England
Shetland-szigetek
Orkney-szigetek
Külső-Hebridák
  1. ↑ a b c d e f g h i j Samoa: Districts, Major Cities, Villages & Agglomeration - Population Statistics, Maps, Charts, Weather and Web Information. www.citypopulation.de. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
  2. ↑ GADM. gadm.org. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
  3. ↑ a b Samoa (amerikai angol nyelven). Government of Samoa. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
  4. ↑ a b c d e Global Encyclopedia™: TUAMASAGA - DISTRICT OF SAMOA. Global Encyclopedia™. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
  5. ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Manono, Apolima and Nuulopa Cultural Landscape (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
  6. ↑ GADM. gadm.org. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
  7. ↑ a b c Samoa (amerikai angol nyelven). Government of Samoa. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
  8. ↑ a b [1] Archiválva 2011. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. New Information for the Ferry Berth Site, Mulifanua, Western Samoa by Roger C. Green and Helen M. Leach, Journal of the Polynesian Society, Vol. 98, 1989, No. 3. Retrieved 1 November 2009
  9. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) green nevű lábjegyzeteknek
  10. ↑ Samoa Infrastructure, power, and communications, Information about Infrastructure, power, and communications in Samoa. www.nationsencyclopedia.com. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
  11. ↑ Togitogiga Falls - Swimming Hole in a National Park on Upolu (amerikai angol nyelven). World of Waterfalls. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
  12. ↑ GADM. gadm.org. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
  13. ↑ [2], Lagaga: a short history of Western Samoa By Malama Meleisea & Penelope Schoeffel Meleisea
  14. ↑ GADM. gadm.org. (Hozzáférés: 2020. december 15.)
  15. ↑ GADM. gadm.org. (Hozzáférés: 2020. december 15.)
  16. ↑ [3] Archiválva 2009. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben. Archaeological Excavations at the Siutu Midden Site, Savai’i Island by Tomo Ishimura and Tomohiro Inoue, The Journal of Samoan Studies, Vol. 2, 1006. Retrieved 1 November 2009
  17. ↑ 13°42'18.1"S 172°27'51.3"W (angol nyelven). 13°42'18.1"S 172°27'51.3"W. (Hozzáférés: 2020. december 15.)
  18. ↑ Национальный состав населения по субъектам Российской Федерации. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  19. ↑ Encyclopedia.com: Tuvans (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  20. ↑ Joshua Project: Tuvan in China (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  21. ↑ A YouGov közvéleménykutatásának eredményei (Bild)
  22. ↑ https://statbel.fgov.be/nl/themas/bevolking/structuur-van-de-bevolking
  23. ↑ https://www.brusselstimes.com/news/belgium-all-news/129569/cross-border-couples-call-on-belgium-to-relax-discriminatory-rules/
  24. ↑ Structuur van de bevolking | Statbel. statbel.fgov.be
  25. ↑ Ha Flandria függetlenné válik, a vallonok 32%-a szavazna a Franciaországhoz való csatlakozásra
  26. ↑ A Franciaországban élők 66%-a fogadná szívesen Vallónia csatlakozását
  27. ↑ https://statbel.fgov.be/nl/themas/bevolking/structuur-van-de-bevolking
  28. ↑ Population estimates by sex, age and administrative area, Scotland, 2011 and 2012. National Records of Scotland, 2013. augusztus 8. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  29. ↑ https://www.drg.global/wp-content/uploads/Scottish-Poll-tables-for-publication-190820.pdf
  30. ↑ https://www.thedetail.tv/articles/a-majority-favour-a-border-poll-on-the-island-of-ireland-in-the-next-10-years
  31. ↑ https://d3n8a8pro7vhmx.cloudfront.net/yescymru/mailings/1551/attachments/original/YouGov_Data_for_YesCymru_August_2020.pdf?1598357448
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Freewales/próbalap&oldid=27029315”