Karakalpaksztán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság
Qaraqalpaqstan Respublikası
Qoraqalpogʻiston Respublikasi

Karakalpaksztán címere
Karakalpaksztán címere
Qaraqalpaqstan Respublikasi in Uzbekistan.svg

Fővárosa Nukusz
é. sz. 43° 10′, k. h. 58° 45′
Államforma autonóm tartomány
Vezetők
Államfő Mixail Tsybenko
Hivatalos nyelv karakalpak; üzbég
autonóm Üzbegisztánon belül
kikiáltása 1991
Népesség
Népszámlálás szerint 1 200 000 fő (2005)
Becsült 1 711 800 fő (2013)
Népsűrűség 7,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 164,900 km²
Időzóna UTC+5 (UTC)
Egyéb adatok
Pénznem üzbég szom (UZS)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság témájú médiaállományokat.

Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság (karakalpakul Qaraqalpaqstan Respublikası, üzbégül Qoraqalpogʻiston Respublikasi) Üzbegisztán egy autonóm területe, mely az ország északnyugati felében található. Fővárosa Nukusz (Noʻkis). A tartomány területe 160 000 négyzetkilométer, és a történelmi Hvárezm területén helyezkedik el.

Történelme[szerkesztés]

Kr. e. 500 és Kr. u. 500 között a terület virágzó mezőgazdasággal rendelkezett, az Amu-darja (A‘mu‘wda‘riya)folyó öntözésre való felhasználása által. A karakalpakok, akik eredetileg nomád életmódot folytattak, a 16. században jelentek meg a területen. Karakalpaksztán 1873-ban került az Orosz Birodalomhoz, miután a Hivai Kánság átengedte azt. Autonóm státuszát a Szovjetunión belül nyerte el, először Kazahsztán, majd 1936-tól Üzbegisztán részeként. Az 1960-as és 70-es években gazdagságát ismét az Amu-darjának, és annak elgátolásának köszönhette, ám ma a terület Üzbegisztán legszárazabb vidéke, miután az Aral-tó kiszáradásnak indult, a mezőgazdaság pedig szinte ellehetetlenült. Körülbelül 48 000 ember vesztette el megélhetését a környezeti katasztrófa miatt, a tiszta ivóvíz hiánya pedig elősegíti a betegségek terjedését.

Földrajza[szerkesztés]

Karakalpaksztán nagy része sivatag. Az Amu-darja legalacsonyabb táján, az Aral-tó déli felén helyezkedik el. A Kizil-kum sivatag keletre, a Kara-kum pedig délre található tőle. A Kaszpi-tengertől egy sziklás fennsík választja el nyugatra.

Politika[szerkesztés]

Karakalpaksztán formálisan szuverén, és vétójoga van az Üzbegisztán által hozott döntésekre. Az üzbég alkotmány kimondja, hogy a Karakalpaksztán és Üzbegisztán közötti viszonyt „szerződések és megállapodások szabályozzák”, és minden vitás ügyet „megbékélés útján kell rendezni”.

Demográfiai viszonyok[szerkesztés]

Karakalpaksztán lakossága 1,7 millió fő körül mozog. 2007-es becslések szerint 400 000 főnyi karakalpak, ugyanennyi üzbég és 300 000 kazah élt a területen. A „kara kalpak” karakalpak néven „fekete kalap”-ot jelent, ám a népi kultúra olyannyira elveszett a szovjet idők során, hogy mára már nem tudni, hogy a név mire vonatkozott. A karakalpak nyelv közelebb áll a kazah, mint az üzbég nyelvhez, ám 1996 óta latin betűkkel írják hivatalosan, akár csak az üzbég nyelvet.

A főváros, Nukusz mellett említésre méltó még Xojeli (üzbégül: Xoʻjayli; oroszul: Ходжейли), Taxiyatas (üzbégül: Taxiatosh; oroszul: Тахиаташ), Shımbay (üzbégül: Chimboy; oroszul: Чимбай), Qon'ırat (üzbégül: Qoʻngʻirot; oroszul: Кунград) és Moynaq (üzbégül: Moʻynoq; oroszul: Муйнак), egy korábbi kikötő az Aral tavon, mely ma 85 kilométerre található az aktuális partszakasztól.

Gazdaság[szerkesztés]

A terület gazdagságát egykor legfőképp az Aral-tavi halászat adta, ma gyapotot, rizst és dinnyét termesztenek leginkább. A terület villamos energiáját egy hidroelektromos gát adja az Amu-darján, mely még a szovjet időkben épült.

Az Amu-darja deltavidéke korábban erősen lakott volt, és ideális volt az öntözéses földműveléshez. Ám a klímaváltozás és az Amu-darja (vele együtt az Aral-tó) emberi beavatkozás miatti kiszáradása miatt szinte teljesen elhagyatott lett a terület. A korábbi folyóoázisok, tavak, erdők és farmok kiszáradtak, és megmérgeződtek a szél által lerakott sóval és megmaradt növényvédő szerekkel. A nyári átlaghőmérséklet 10°C-kal megnőtt, míg a téli átlaghőmérséklet ugyanennyivel csökkent. Az anémia, a légzőszervi megbetegedések aránya drasztikusan megnőtt a régióban.

Adminisztratív felosztás[szerkesztés]

Karakalpaksztán kerületei
Karakalpaksztán legnagyobb városai


Kerület neve Székhely
1 Amudaryo kerület Mang'it
2 Beruniy kerület Beruniy
3 Shımbay kerület Shımbay
4 Ellikqala kerület Bostan
5 Kegeyli kerület Xalqabad/Kegeyli
6 Moynaq kerület Moynaq
7 Nukus kerület Aqman'g'ıt
8 Qonliko'l kerület Qanliko'l
9 Qon'irat kerület Qon'irat
10 Qarao'zek kerület Qarao'zek
11 Shomanay kerület Shomanay
12 Taxtako'pir kerület Taxtako'pir
13 To'rtku'l kerület To'rtku'l
14 Xojeli kerület Xojeli

Média[szerkesztés]

Rádió[szerkesztés]

2009-ben megnyílt az első karakalpak rádióállomás. A neve Nukus FM, mely 100.4 MHz-n sugároz, és csak Nukuszban fogható.

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]