Ugrás a tartalomhoz

Karakalpaksztán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság
Qaraqalpaqstan Respublikası
Qoraqalpogʻiston Respublikasi
Karakalpaksztán zászlaja
Karakalpaksztán zászlaja
Karakalpaksztán címere
Karakalpaksztán címere

FővárosaNókis
é. sz. 43° 02′ 24″, k. h. 58° 51′ 36″43.040000°N 58.860000°EKoordináták: é. sz. 43° 02′ 24″, k. h. 58° 51′ 36″43.040000°N 58.860000°E
Államformaautonóm tartomány
Vezetők
ÁllamfőMixail Tsybenko
Hivatalos nyelvkarakalpak; üzbég
autonómÜzbegisztánon belül
kikiáltása1991
Népesség
Népesség2 149 932 (2026, népszámlálás)[1]
Becsült1 711 800 fő (2013)
Népsűrűség7,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület164,900 km²
IdőzónaUTC+5 (UTC)
Egyéb adatok
Pénznemüzbég szom (UZS)
Nemzetközi gépkocsijel95
A Wikimédia Commons tartalmaz Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság témájú médiaállományokat.

Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság (karakalpakul Qaraqalpaqstan Respublikası, üzbégül Qoraqalpogʻiston Respublikasi) Üzbegisztán autonóm területe, mely az ország északnyugati felében található. Fővárosa Nókis (Nukus). A tartomány területe 160 000 négyzetkilométer, és a történelmi Hvárezm területén helyezkedik el.

Kr. e. 500 és Kr. u. 500 között a terület virágzó mezőgazdasággal rendelkezett, az Amu-darja (Ámiwdarya) folyónak hála. A karakalpakok, akik eredetileg nomád életmódot folytattak, a 16. században jelentek meg a területen. Karakalpaksztán 1873-ban került az Orosz Birodalomhoz, miután a Hivai Kánság átengedte. Autonóm státuszát a Szovjetunión belül nyerte el, először Kazahsztán, majd 1936-tól Üzbegisztán részeként. Az 1960-as és 70-es években gazdagságát ismét a gátakkal szabályozott Amu-darjának köszönhette, ám ma a terület Üzbegisztán legszárazabb vidéke, miután az Aral-tó (Aral teńizi) kiszáradásnak indult, a mezőgazdaság pedig szinte ellehetetlenült. Körülbelül 48 000 ember vesztette el megélhetését a környezeti katasztrófa miatt, a tiszta ivóvíz hiánya pedig elősegíti a betegségek terjedését.

Karakalpaksztán nagy része sivatag. Az Amu-darja legalacsonyabb táján, az Aral-tó déli felén helyezkedik el. A Kizil-kum (Qızılqum) sivatag keletre, a Kara-kum (Qaraqum) pedig délre található tőle. A Kaszpi-tengertől (Kaspiy teńizi) egy sziklás fennsík választja el nyugatra.

Karakalpaksztán formálisan szuverén, és vétójoga van az Üzbegisztán által hozott döntésekre. Az üzbég alkotmány kimondja, hogy a Karakalpaksztán és Üzbegisztán közötti viszonyt „szerződések és megállapodások szabályozzák”, és minden vitás ügyet „megbékélés útján kell rendezni”.

Demográfiai viszonyok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karakalpaksztán lakossága 1,7 millió fő körül mozog. 2007-es becslések szerint 400 000 főnyi karakalpak, ugyanennyi üzbég és 300 000 kazah élt a területen. A „kara kalpak” karakalpak néven „fekete kalap”-ot jelent, ám a népi kultúra olyannyira elveszett a szovjet idők során, hogy mára már nem tudni, a név mire vonatkozott. A karakalpak nyelv közelebb áll a kazah, mint az üzbég nyelvhez, ám 1996 óta latin betűkkel írják hivatalosan, akárcsak az üzbég nyelvet.

A főváros, Nókis mellett említésre méltó még Xojeli (üzbégül: Xoʻjayli; oroszul: Ходжейли), Taqıyatas (üzbégül: Taxiatosh; oroszul: Тахиаташ), Shımbay (üzbégül: Chimboy; oroszul: Чимбай), Qońırat (üzbégül: Qoʻngʻirot; oroszul: Кунград) és Moynaq (üzbégül: Moʻynoq; oroszul: Муйнак), egy korábbi kikötő az Aral tavon, mely ma 85 kilométerre található az aktuális partszakasztól.

A terület gazdagságát egykor legfőképp az Aral-tavi halászat adta, ma gyapotot, rizst és dinnyét termesztenek leginkább. A terület villamos energiáját egy hidroelektromos gát adja az Amu-darján, mely még a szovjet időkben épült.

Az Amu-darja deltavidéke korábban erősen lakott volt, és ideális volt az öntözéses földműveléshez. Ám a klímaváltozás és az Amu-darja (vele együtt az Aral-tó) emberi beavatkozás miatti kiszáradása miatt szinte teljesen elhagyatott lett a terület. A korábbi folyóoázisok, tavak, erdők és farmok kiszáradtak, és megmérgeződtek a szél által lerakott sóval és megmaradt növényvédő szerekkel. A nyári átlaghőmérséklet 10 °C-kal megnőtt, míg a téli átlaghőmérséklet ugyanennyivel csökkent. Az anémia, a légzőszervi megbetegedések aránya drasztikusan megnőtt a régióban.

Adminisztratív felosztás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Karakalpaksztán legnagyobb városai


Száma a
térképen
Kerület neve Székhely Térkép
1 Nókis város Nókis
Karakalpaksztán kerületei
2 Ámiwdárya kerület Mańǵıt
3 Beruniy kerület Beruniy
4 Bozataw kerület Bozataw
5 Qanlıkól kerület Qanlıkól
6 Qaraózek kerület Qaraózek
7 Kegeyli kerület Kegeyli
8 Qońırat kerület Qońırat
9 Moynaq kerület Moynaq
10 Nókis kerület Aqmańǵıt
11 Taqiyatas kerület Taqiyatas
12 Taxtakópir kerület Taxtakópir
13 Tórtkúl kerület Tórtkúl
14 Xojeli kerület Xojeli
15 Shımbay kerület Shımbay
16 Shomanay kerület Shomanay
17 Ellikqala kerület Bostan

2009-ben megnyílt az első karakalpak rádióállomás. A neve Nukus FM, mely 100.4 MHz-n sugároz, és csak Nókisban fogható.

  1. ↑ "Preliminary results of the population and agricultural census conducted in the Republic of Uzbekistan in 2026 (infographic)". Hozzáférés: 2026. augusztus 18.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]