Karakalpaksztán
| Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság | |||
| Qaraqalpaqstan Respublikası Qoraqalpogʻiston Respublikasi | |||
| |||
| Fővárosa | Nókis | ||
| Államforma | autonóm tartomány | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Mixail Tsybenko | ||
| Hivatalos nyelv | karakalpak; üzbég | ||
| autonóm | Üzbegisztánon belül | ||
| kikiáltása | 1991 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2 149 932 (2026, népszámlálás)[1] | ||
| Becsült | 1 711 800 fő (2013) | ||
| Népsűrűség | 7,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 164,900 km² | ||
| Időzóna | UTC+5 (UTC) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | üzbég szom (UZS) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | 95 | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság (karakalpakul Qaraqalpaqstan Respublikası, üzbégül Qoraqalpogʻiston Respublikasi) Üzbegisztán autonóm területe, mely az ország északnyugati felében található. Fővárosa Nókis (Nukus). A tartomány területe 160 000 négyzetkilométer, és a történelmi Hvárezm területén helyezkedik el.
Történelme
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kr. e. 500 és Kr. u. 500 között a terület virágzó mezőgazdasággal rendelkezett, az Amu-darja (Ámiwdarya) folyónak hála. A karakalpakok, akik eredetileg nomád életmódot folytattak, a 16. században jelentek meg a területen. Karakalpaksztán 1873-ban került az Orosz Birodalomhoz, miután a Hivai Kánság átengedte. Autonóm státuszát a Szovjetunión belül nyerte el, először Kazahsztán, majd 1936-tól Üzbegisztán részeként. Az 1960-as és 70-es években gazdagságát ismét a gátakkal szabályozott Amu-darjának köszönhette, ám ma a terület Üzbegisztán legszárazabb vidéke, miután az Aral-tó (Aral teńizi) kiszáradásnak indult, a mezőgazdaság pedig szinte ellehetetlenült. Körülbelül 48 000 ember vesztette el megélhetését a környezeti katasztrófa miatt, a tiszta ivóvíz hiánya pedig elősegíti a betegségek terjedését.
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Karakalpaksztán nagy része sivatag. Az Amu-darja legalacsonyabb táján, az Aral-tó déli felén helyezkedik el. A Kizil-kum (Qızılqum) sivatag keletre, a Kara-kum (Qaraqum) pedig délre található tőle. A Kaszpi-tengertől (Kaspiy teńizi) egy sziklás fennsík választja el nyugatra.
Politika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Karakalpaksztán formálisan szuverén, és vétójoga van az Üzbegisztán által hozott döntésekre. Az üzbég alkotmány kimondja, hogy a Karakalpaksztán és Üzbegisztán közötti viszonyt „szerződések és megállapodások szabályozzák”, és minden vitás ügyet „megbékélés útján kell rendezni”.
Demográfiai viszonyok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Karakalpaksztán lakossága 1,7 millió fő körül mozog. 2007-es becslések szerint 400 000 főnyi karakalpak, ugyanennyi üzbég és 300 000 kazah élt a területen. A „kara kalpak” karakalpak néven „fekete kalap”-ot jelent, ám a népi kultúra olyannyira elveszett a szovjet idők során, hogy mára már nem tudni, a név mire vonatkozott. A karakalpak nyelv közelebb áll a kazah, mint az üzbég nyelvhez, ám 1996 óta latin betűkkel írják hivatalosan, akárcsak az üzbég nyelvet.
A főváros, Nókis mellett említésre méltó még Xojeli (üzbégül: Xoʻjayli; oroszul: Ходжейли), Taqıyatas (üzbégül: Taxiatosh; oroszul: Тахиаташ), Shımbay (üzbégül: Chimboy; oroszul: Чимбай), Qońırat (üzbégül: Qoʻngʻirot; oroszul: Кунград) és Moynaq (üzbégül: Moʻynoq; oroszul: Муйнак), egy korábbi kikötő az Aral tavon, mely ma 85 kilométerre található az aktuális partszakasztól.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A terület gazdagságát egykor legfőképp az Aral-tavi halászat adta, ma gyapotot, rizst és dinnyét termesztenek leginkább. A terület villamos energiáját egy hidroelektromos gát adja az Amu-darján, mely még a szovjet időkben épült.
Az Amu-darja deltavidéke korábban erősen lakott volt, és ideális volt az öntözéses földműveléshez. Ám a klímaváltozás és az Amu-darja (vele együtt az Aral-tó) emberi beavatkozás miatti kiszáradása miatt szinte teljesen elhagyatott lett a terület. A korábbi folyóoázisok, tavak, erdők és farmok kiszáradtak, és megmérgeződtek a szél által lerakott sóval és megmaradt növényvédő szerekkel. A nyári átlaghőmérséklet 10 °C-kal megnőtt, míg a téli átlaghőmérséklet ugyanennyivel csökkent. Az anémia, a légzőszervi megbetegedések aránya drasztikusan megnőtt a régióban.
Adminisztratív felosztás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Média
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rádió
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2009-ben megnyílt az első karakalpak rádióállomás. A neve Nukus FM, mely 100.4 MHz-n sugároz, és csak Nókisban fogható.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Preliminary results of the population and agricultural census conducted in the Republic of Uzbekistan in 2026 (infographic)". Hozzáférés: 2026. augusztus 18.
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A karakalpaksztáni minisztertanács hivatalos honlapjaArchiválva 2012. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Karakalpaksztán turisztikai oldala
- Karakalpaksztáni utak
- Karakalpak zene
