Karakalpaksztán
| Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság | |||
| Qaraqalpaqstan Respublikası Qoraqalpogʻiston Respublikasi | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Noʻkis | ||
 é. sz. 43° 02′ 24″, k. h. 58° 51′ 36″Koordináták: é. sz. 43° 02′ 24″, k. h. 58° 51′ 36″ | |||
| Államforma | autonóm tartomány | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Mixail Tsybenko | ||
| Hivatalos nyelv | karakalpak; üzbég | ||
| autonóm | Üzbegisztánon belül | ||
| kikiáltása | 1991 | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 1 817 500 fő (2017) | ||
| Becsült | 1 711 800 fő (2013) | ||
| Népsűrűség | 7,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 164,900 km² | ||
| Időzóna | UTC+5 (UTC) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | üzbég szom (UZS) | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság (karakalpakul Qaraqalpaqstan Respublikası, üzbégül Qoraqalpogʻiston Respublikasi) Üzbegisztán autonóm területe, mely az ország északnyugati felében található. Fővárosa Noʻkis (Nukus). A tartomány területe 160 000 négyzetkilométer, és a történelmi Hvárezm területén helyezkedik el.
Történelme[szerkesztés]
Kr. e. 500 és Kr. u. 500 között a terület virágzó mezőgazdasággal rendelkezett, az Amu-darja (A‘mu‘wda‘riya)folyó öntözésre való felhasználása által. A karakalpakok, akik eredetileg nomád életmódot folytattak, a 16. században jelentek meg a területen. Karakalpaksztán 1873-ban került az Orosz Birodalomhoz, miután a Hivai Kánság átengedte azt. Autonóm státuszát a Szovjetunión belül nyerte el, először Kazahsztán, majd 1936-tól Üzbegisztán részeként. Az 1960-as és 70-es években gazdagságát ismét az Amu-darjának, és annak elgátolásának köszönhette, ám ma a terület Üzbegisztán legszárazabb vidéke, miután az Aral-tó kiszáradásnak indult, a mezőgazdaság pedig szinte ellehetetlenült. Körülbelül 48 000 ember vesztette el megélhetését a környezeti katasztrófa miatt, a tiszta ivóvíz hiánya pedig elősegíti a betegségek terjedését.
Földrajza[szerkesztés]
Karakalpaksztán nagy része sivatag. Az Amu-darja legalacsonyabb táján, az Aral-tó déli felén helyezkedik el. A Kizil-kum sivatag keletre, a Kara-kum pedig délre található tőle. A Kaszpi-tengertől egy sziklás fennsík választja el nyugatra.
Politika[szerkesztés]
Karakalpaksztán formálisan szuverén, és vétójoga van az Üzbegisztán által hozott döntésekre. Az üzbég alkotmány kimondja, hogy a Karakalpaksztán és Üzbegisztán közötti viszonyt „szerződések és megállapodások szabályozzák”, és minden vitás ügyet „megbékélés útján kell rendezni”.
Demográfiai viszonyok[szerkesztés]
Karakalpaksztán lakossága 1,7 millió fő körül mozog. 2007-es becslések szerint 400 000 főnyi karakalpak, ugyanennyi üzbég és 300 000 kazah élt a területen. A „kara kalpak” karakalpak néven „fekete kalap”-ot jelent, ám a népi kultúra olyannyira elveszett a szovjet idők során, hogy mára már nem tudni, hogy a név mire vonatkozott. A karakalpak nyelv közelebb áll a kazah, mint az üzbég nyelvhez, ám 1996 óta latin betűkkel írják hivatalosan, akár csak az üzbég nyelvet.
A főváros, Noʻkis mellett említésre méltó még Hodzsejli (karakalpakul: Xojeli, üzbégül: Xoʻjayli; oroszul: Ходжейли), Tahijatasz (karakalpakul: Taxiyatas, üzbégül: Taxiatosh; oroszul: Тахиаташ), Csimbaj (karakaplakul Shımbay, üzbégül: Chimboy; oroszul: Чимбай), Kongrát (karakalpakul: Qon'ırat, üzbégül: Qoʻngʻirot; oroszul: Кунград) és Mujnak (karakalpakul: Moynaq, üzbégül: Moʻynoq; oroszul: Муйнак), egy korábbi kikötő az Aral tavon, mely ma 85 kilométerre található az aktuális partszakasztól.
Gazdaság[szerkesztés]
A terület gazdagságát egykor legfőképp az Aral-tavi halászat adta, ma gyapotot, rizst és dinnyét termesztenek leginkább. A terület villamos energiáját egy hidroelektromos gát adja az Amu-darján, mely még a szovjet időkben épült.
Az Amu-darja deltavidéke korábban erősen lakott volt, és ideális volt az öntözéses földműveléshez. Ám a klímaváltozás és az Amu-darja (vele együtt az Aral-tó) emberi beavatkozás miatti kiszáradása miatt szinte teljesen elhagyatott lett a terület. A korábbi folyóoázisok, tavak, erdők és farmok kiszáradtak, és megmérgeződtek a szél által lerakott sóval és megmaradt növényvédő szerekkel. A nyári átlaghőmérséklet 10°C-kal megnőtt, míg a téli átlaghőmérséklet ugyanennyivel csökkent. Az anémia, a légzőszervi megbetegedések aránya drasztikusan megnőtt a régióban.
Adminisztratív felosztás[szerkesztés]
| Száma a térképen |
Kerület neve | Székhely | Térkép |
|---|---|---|---|
| 1 | Amudaryo kerület | Mang'it |  |
| 2 | Beruniy kerület | Beruniy | |
| 3 | Shımbay kerület | Csimbaj (Shımbay) | |
| 4 | Ellikqala kerület | Bostan | |
| 5 | Kegeyli kerület | Xalqabad/Kegeyli | |
| 6 | Moynaq kerület | Mojnak (Moynaq) | |
| 7 | Nukus kerület | Aqman'g'ıt | |
| 8 | Qonliko'l kerület | Qanliko'l | |
| 9 | Qon'irat kerület | Kongrát (Qon'irat) | |
| 10 | Qarao'zek kerület | Qarao'zek | |
| 11 | Shomanay kerület | Shomanay | |
| 12 | Taxtako'pir kerület | Taxtako'pir | |
| 13 | To'rtku'l kerület | To'rtku'l | |
| 14 | Xojeli kerület | Hodzsejli (Xojeli) |
Média[szerkesztés]
Rádió[szerkesztés]
2009-ben megnyílt az első karakalpak rádióállomás. A neve Nukus FM, mely 100.4 MHz-n sugároz, és csak Noʻkisban fogható.
Jegyzetek[szerkesztés]
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A karakalpaksztáni minisztertanács hivatalos honlapjaArchiválva 2012. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Karakalpaksztán turisztikai oldala
- Karakalpaksztáni utak
- Karakalpak zene