Szerkesztő:Freewales/Magyarországi kínaiak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Letelepedési kötvényes bevándorlók (2013-napjainkig)[szerkesztés]

Szociális karakterisztikájuk[szerkesztés]

2013 újabb határt képez a magyarországi kínai közösség történetében. A továbbra is meglévő középosztálybeli kereskedő réteg mellett ekkor jelentek meg a Kínából letelepedési kötvénnyel érkező migránsok. A 2017-ben lezárult program részeként vagyonos, Magyarországon felső osztálybelinek számító bevándorlók jöttek, az ő csoportjuk érkezését nevezi a szakirodalom (Yan, 2011) poszt-materiális okokból történő migrációnak.

A bevándorlás motivációja[szerkesztés]

A 21. század elején Kína rohamos gazdasági fejlődésen ment keresztül és a keleti part nagyvárosaiban kialakult egy olyan gazdag és művelt réteg, amelynek elsődleges prioritása már nem a minél hatékonyabb pénzkereset volt, hanem a jó életminőség. Számos jómódú kivándorló hagyta el ilyen megfontolásból az országot, a leggazdagabbak közülük jellemzően Amerikába, Új-Zélandra, vagy az Egyesült Királyságba költöztek, de a kevésbé vagyonosak közül sokan Magyarországot választották.[1]

Az anyagi megfontolások mellett a Budapestre érkező bevándorlók egy úgynevezett „európai álmot” követnek. A Kínához képest nyugodt életmód, a zöld környezet, a gazdag történelmi és kulturális örökség, a jó infrastruktúra, valamint az etnikailag fehér európai városi környezet jelenti a legfőbb vonzerőt az új migránsok számára, amely kontrasztban áll a legtöbb nyugati ország nagyvárosainak multikulturalizmusával. A Magyarországra érkezett letelepedési kötvényes bevándorlók jellemzően 30-40 évesen költöztek az országba kiskorú gyerekeikkel együtt. Beck Fanni és Nyíri Pál 2020-ban megjelent tanulmánya szerint ezek a migránsok elsősorban egyfajta tőkeátalakításként tekintettek a költözésre: anyagi tőkéjükből szellemi tőkét igyekeztek létrehozni, amely a jó ízlésen és esztétikán, kultúrán (you wenhua) alapul. Ezt a törekvést Nyíri a 18. századi Németország egyik társadalmi mozgalmához, a Bildungsbürgerhez hasonlítja: a vagyonos németek körében elterjedt eszme követői a sekélyes, pénzhajhász burzsoáziával szemben határozták meg magukat. Ehhez hasonlóan a Magyarországra érkezett új kínai bevándorlók is az anyaországuk anyagias, közönséges gondolkodású hivatalnokaival és újgazdagjaival szemben nem a pénzben, hanem a nyugodt és művelt életben keresik a boldogságot.

Az autoriter Kínához képest szabad Magyarországra költözők szinte mind nagyon magasan képzettek: sokan az egyetemi diplomán kívül posztgraduális képzésben is részt vettek. Az interjúk során megszólaltatott kínaiak azt is kiemelték pozitívumként, hogy a 2010-es években érkezett bevándorlók többsége nagyon hasonló célokkal és értékrenddel érkezett az országba.

Jogi háttér[szerkesztés]

A második Orbán-kormány 2013-ban indította el az angolul golden visának nevezett letelepedési kötvény programot. A program részeként bármelyik ország állampolgára magyarországi letelepedési engedélyhez juthatott, ha 250 000 (mai (2024) áron ~124 millió forint), később 300 000 € (~149 millió forint) értékben magyar állampapírt vásárolt. Az állampapírt legalább 5 évig nem adhatták el a résztvevők és az értékpapíron kívül vissza nem térítendő módon ki kellett további 50 000 €-t fizetniük a kormány által kijelölt 4 közvetítő cég valamelyikének. A letelepedési engedély birtokában a bevándorlók az Európai Unió teljes területén korlátozások nélkül mozoghatnak. Alacsony ára és egyszerű ügyintézése miatt a magyar letelepedési kötvény hamar a legnépszerűbbé vált a hasonló európai kezdeményezések közül. A program 2017-es lezárultáig 19,838 fő élt a lehetőséggel, 81%-uk, 15 754 fő kínai volt.[2] A program anomáliának számított az egyébként erősen bevándorlásellenes Fidesz-kormány politikájában. Magyarországon erősnek számít a kínaiakkal szembeni idegenellenesség: egy 2016-os felmérés szerint a magyarok 53%-a nem szeretné hogy kínai szomszédja legyen.[3]

Gazdaság[szerkesztés]

Az új bevándorlók megélhetési modelljére jellemző, hogy bevételük nem Magyarországról származik. Legtöbben vagyonos emberként hagyták el Kínát és vállalkozásuk is az anyaországban működik. Emiatt sok családban jellemző, hogy amíg a feleség és a gyerekek állandóan Magyarországon élnek, addig a férj gyakran tölt hosszú időszakokat munkával Kínában. A nőkkel készített interjúk alapján jellemző, hogy míg amíg Kínában éltek, a feleség teljes állásban dolgozott, addig a kiköltözés után teljes idejű háziasszonyok lettek, illetve néhányan részmunkaidős állást vállaltak Budapesten. Ezt a változást a többség pozitívan élte meg, többet tudtak foglalkozni gyerekeikkel és több időt tudtak szánni saját magukra is.[4]

Gyermeknevelés[szerkesztés]

A nyugat-európai országokban jellemző általánosítás, hogy a kínai bevándorlók rendkívül szigorúak gyerekeikkel és nagy nyomást helyeznek rájuk tanulmányaikkal, teljesítményükkel kapcsolatban. A magyarországi kötvényes bevándorlók elutasítják ezeket a nevelési módszereket, a gyerek egészséges fejlődését és jóllétét tartják a legfontosabb célnak. Kínában és a korábbi bevándorlók körében jellemző, hogy a családok dadust fogadnak föl, aki vigyáz a gyerekekre, amíg a szülők minden idejüket a munkának szentelik, de az új migránsok számára fontos szempont, hogy személyesen vegyenek részt a nevelésben, minőségi időt töltve a gyerekeikkel. Az 1990-es években érkezett bevándorlókhoz képest gyakrabban küldik gyerekeiket a magyar állam által fenntartott, jellemzően magyar-angol kétnyelvű iskolákba, amelyeknek jó híre van a bevándorlók közösségi média platformjain: úgy találják, ezek az intézmények gyerekközpontúak Kínához képest, mégis hatékonyan adják át a tudást. A szülők nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy gyerekeik elsajátítsák az európai etikettet és jellemző, hogy zeneórákra járatják őket.

Területi elhelyezkedés[szerkesztés]

Szintén nagyon budapest központúak, de a városon belül mások a letelepedési mintázataik, mint az 1990-es évek migránsainak. Elsősorban a Nagykörúton belül, valamint a II. és III. kerület és Zugló magas státuszú, kertvárosias részein vesznek maguknak ingatlanokat, többnyire az 50-80 millió forintos árkategóriában, az általuk alkotott piac kiszolgálására még külön cégek is alakultak[5]

80% budapesten él[6]

bieshu - villa

Politika és identitás[szerkesztés]

bevándorlásellenes és rendpárti politika kínai média: a liberális nyugat privilégiumokat osztogat az azt nem megérdemlő migránsoknak ,,less deserving migrants", a bevándorlás európa kulturális autentikusságát fenyegeti

a fidesz álláspontja, hogy a bevándorlás veszélyessé tette a nyugati országokat (növekvő bűnözés és terrorizmus) egybeesik a kínaiak félelmeivel európával kapcsolatban, paradox módon erősítve a magyarország melletti döntést

többen kiemelték pozitívumként h budapesten nagyon kevés a néger.

jellemzően sokkal kritikusabbak a Kínai Népköztársaság társadalmi-politikai berendezkedésével szemben

messze a vagyonukat gyanús üzelmekkel szerző, kulturálatlan újgazdagoktól (tuhao) és a korrupt hivatalnok családoktól (guan er dai)

A kötvényesek és az 1990-es évekbeli bevándorlók kapcsolata[szerkesztés]

elkülönítik magukat a régebb óta itt élő megélhetési migránsoktól, de függenek is tőlük, az ő éttermeikbe járnak és ők segítenek nekik eligazodni a magyar gazdasági környezetben

A kereskedők is vegyes érzelmekkel viseltetnek az újonnan érkezők iránt: a keményen dolgozó kereskedők közül sokan megvetik a kényelmes, ráérős életet élő gazdagokat, ezt a nézetüket az álatluk fogyasztott média is sokszor megerősíti

Vendégmunkások[szerkesztés]

munkaerőhiány magyarországon - ázsiai vendégmunkások

kínaiak száma 2015 óta folyamatosan növekszik, 2022-ben a legnagyobb európán kívüli ország, 5296 munkavállalóval.

[7]

Demográfia[szerkesztés]

Viták a számukkal kapcsolatban[szerkesztés]




  katolikus (3,2%)
  református (1,9%)
  egyéb keresztény (1,8%)
  egyéb vallás (2,1%)
  buddhista (6,1%)
  felekezet nélküli (35,8%)
  ateista (5,2%)
  nem válaszolt (43,9%)

az 1990-es évek bevándorló hullámával érkezettek számát sosem lehetett pontosan tudni, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal rendelkezik egy adatbázissal, amely szerint csak mintegy 9000 ember érkezett a kétezres évek elejéig, azonban a megfelelő nyilvántartás hiányában összekeveredtek a lejárt, illetve meghosszabbított, vagy csak rövid távra kiadott tartózkodási engedélyek számai. Sok illegális migráns is érkezett, akiknek száma értelemszerűen ismeretlen

A médiában megjelentek túlzó becslések is, voltak, akik 50-100 000-re tették a kínai népességet Mo-n.

A szociológusok becslései szerint a kínai bevándorlók száma erőteljesen hullámzott, 1992-ben kb 30-40 ezer lehetett, ez a kétezres évekre 10-15 ezerre csökkent, majd a 2010-es évek végére a letelepedési kötényprogramnak köszönhetően újra 20-25 ezerre nőhetett.

viták a számadatok körül - nem lehet kettős állampolgárság, történelmi adatok, nyelvhasználat,

korosztályi összetétel[szerkesztés]

idősebbek közül a legtöbben nyugdíjas éveikre hazamennek kínába: városi legenda: azért nem halnak meg sosem kínaiak magyarországon, mert a halottak tartózkodási engedélyét továbbadják

Vallás[8][szerkesztés]

Legnagyobb részük nem vallásos, jelentős azonban a protestáns kereszténység, itteni szervezetük pl a Magyarországi Kínai Református Gyülekezet Egyesülete, amely 1996-ban vált hivatalosan egyházzá, a miséiken átlagosan mintegy 200-an jelennek meg Mázsa utcai templomukban

Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház

Nyelv[szerkesztés]

sokan a felnőttek közül is igyekeznek magyarul tanulni, bár többen végül feladják

munkakapcsolathoz szükséges minimál

korosztályi összetétel[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálása szerint a 12 163 kínai nyelvű magyarországi lakos 16,2% 14 év alatti volt, 47,7% 15 és 39 év közötti, 30,1% 40 és 59 év közötti és csak 5,9% múlt el 60 éves.

A kínai nyelvű lakosság korosztályos megoszlása 2011-ben
Korosztály (éves) 0-14 15-39 40-59 60+ Összesen
Népesség (fő) 1979 5795 3663 723 12 163
Százalékos arány 16,2% 47,7% 30,1% 5,9% 100%

133.o

Bűnözés[szerkesztés]

alacsony a bűnözés, 2008[9]

részletes profil[10]

2013- hamisítások[11]

[12]

Összehasonlítás más európai országok kínai kolóniáival[szerkesztés]

Magyarországon a kínaiak mivel elsősorban kereskedelemmel és vendéglátással foglalkoznak, több kapcsolatot tartanak fenn a többségi társadalommal, mint

Kultúra[szerkesztés]

[13][14]

(ksh)

A lámpásfesztivál jellegzetes édesége, a tang yuan

A kínaiak Magyarországon is őrzik konfuciánus értékrendjüket, fontos jellemzőjük az erős családi összetartozás és a szigorú hierarchia. A kínai bevándorlók hagyományőrzésének egyik kulcsa a hagyományos kínai ünnepek megtartása családi körben, amelyek között 4 meghatározó ünnepség található. A legismertebb ezek közül a holdújév (chunjie, 春节), amelynek alkalmával a nagycsalád egy közös étkezésre gyűlik össze és a gyerekek piros borítékban pénzt kapnak (hong bao, 红包). Az újévi ünnepséget nagy közösségi programok és vásár is kíséri, amelyet évente a Kőbányán található budapesti kínai negyedben tartanak meg és mindenki számára szabadon látogatható. Az eseményen hagyományos hangszerekkel kísért kínai népviseletes felvonulást tartanak, oroszlán és sárkány táncot, valamint szecsuáni (maszkváltós) operákat adnak elő.[15] A második fontos ünnep a sárkányhajó fesztivál (duan wu jie, 端午节), amelynek jellegzetes étele a levélbe csomagolt húsos rizs, a zong zi (粽子). Jelentős esemény az őszközépünnep (zhong qiu jie, 中秋节) is, ahol a család egy holdsüteménynek nevezett édességet készít. A negyedik ünnep a lámpásfesztivál (yuan xiao jie, 元宵节), aminek nevezetes fogása a tang yuan (团圆) nevű szezámmagos, rizses édesség. Mivel az ünnepek a holdnaptárt követik, minden évben más napra esnek.[16]

Média[szerkesztés]

a döntésben szerepet játszhatott hogy a kínai televízió celebeket szerepeltető utazós műsorai jellemzően pozitív szinben ábrázolják magyarországot, pl Qizimen de langman lüxing (Feleségek romantikus utazása) és a Baba qu naer le? (Hová ment apa?) (320.oldal)

Into Europe tévéműsor a kivándorlók életéről[17]

WeChat gege in buda ” (格格在布達)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 305.o
  2. 59 országból jött Magyarországra a húszezer letelepedési kötvényes | G7 - Gazdasági sztorik érthetően (magyar nyelven), 2019. január 16. (Hozzáférés: 2024. február 11.)
  3. 309.o
  4. 315.o.
  5. Dénes, Csurgó: Új iparág épült ki a letelepedési kötvényesekre (magyar nyelven). index.hu, 2018. április 1. (Hozzáférés: 2023. október 15.)
  6. Meglepően sok norvég él Budapesten, de nem tudjuk, mennyi a tongai (magyar nyelven). telex, 2023. november 2. (Hozzáférés: 2023. november 2.)
  7. Egyre több az ázsiai vendégmunkás Magyarországon, a kormány szándékával egyezően | G7 - Gazdasági sztorik érthetően (magyar nyelven), 2023. május 14. (Hozzáférés: 2024. január 19.)
  8. Bence, Stubnya: Magyarországi Kínai Református Gyülekezet Egyesülete (magyar nyelven). index.hu, 2018. szeptember 15. (Hozzáférés: 2023. május 18.)
  9. Marginális a kínai bűnözés Magyarországon (magyar nyelven). Napi.hu. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  10. A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON. Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály, 2010. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  11. Így csal adót a kínai maffia Magyarországon - a NAV becsukja a szemét? (magyar nyelven). Napi.hu. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  12. Tbg: Feldarabolták a milliárdos kínai húgát Magyarországon (magyar nyelven). 444, 2015. október 10. (Hozzáférés: 2024. január 23.)
  13. tartalom, Támogatott szerkesztőségi: Sárkánytánc, szecsuáni opera és jiaozi – Ünnepeld a holdújévet a pesti kínai negyedben! (hu-HU nyelven). welovebudapest.com, 2023. január 10. (Hozzáférés: 2024. február 2.)
  14. Dolli, Sutus: 5+1 kihagyhatatlan program 2024-ben Budapesten a kínai újév alkalmából (hu-HU nyelven). Funzine, 2024. január 29. (Hozzáférés: 2024. február 2.)
  15. tartalom, Támogatott szerkesztőségi: Sárkánytánc, szecsuáni opera és jiaozi – Ünnepeld a holdújévet a pesti kínai negyedben! - Cikkek - WeloveBudapest (hu-HU nyelven). welovebudapest.com, 2023. január 10. (Hozzáférés: 2024. március 2.)
  16. Luca Pillanatok (youtuber): Ilyen volt kínaiként felnőni Magyaroszágon🇨🇳🇭🇺 (You Tube videó). Időbélyeg: 5.32 - 7.41 perc. (Hozzáférés: 2024. március 2.)
  17. Vámos 2009 14. o.