Letelepedési államkötvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A magyar letelepedési államkötvény (hivatalos nevén Letelepedési Magyar Államkötvény) olyan értékpapír, amit az Európai Unión kívüli befektetők vásárolhatnak a magyar kormány által kijelölt közvetítőkön keresztül és ezért cserébe magyarországi letelepedési engedélyhez (ennek a hivatalos neve: nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedély) juthatnak, ezzel pedig az egész Európai Unióban szabadon utazhatnak.[1]

A rendszer 2013-as bevezetése és 2017-es felfüggesztése közötti időszakban kb. 20 000 fő szerzett kötvényvásárlás révén letelepedési vagy tartózkodási engedélyt Magyarországon, amelybe a kötvényvásárlók és a velük költöző családtagjaik is beleszámítanak.[2][3][4]

Nemzetközi háttér[szerkesztés]

Ismert nemzetközi gyakorlat, hogy azok az országok, amelyek vonzani szeretnék a külföldi betelepülőket, bizonyos gazdasági befektetésekért cserébe letelepedési lehetőséget nyújtanak külföldieknek a letelepedésre, hosszabb távon az állampolgárság megszerzésére. Az ezzel kapcsolatos nemzetközi gyakorlat széles skálán változik.

A hazai rendszer[szerkesztés]

A programot Rogán Antal kezdeményezte 2012 őszén, akinek javaslata alapján 250–300 ezer euróért juthattak magyar letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok.[5] A Belügyminisztérium 2015-ös közlése szerint a programban résztvevő, letelepedési engedélyhez jutó személyek legnagyobb része kínai, ezen kívül van köztük például orosz, iráni, szír, és ukrán állampolgárságú is.[6][7]

A letelepedési kötvények magyar rendszere szerint ilyen állampapírokhoz kizárólag az állam által kijelölt magánközvetítőkön, egy kivétellel offshore (de nagyrészt magyar hátterű) cégeken keresztül lehet hozzájutni.[forrás?] A külföldi befektető e kötvények vásárlása révén kölcsönt nyújt a magyar államnak, amit középtávon komoly kamattal együtt kap vissza az államtól. Profit az ügyletben kizárólag a közvetítő cégekben keletkezik, de az igen jelentős mértékű.[forrás?]

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a kedvezőbb finanszírozási helyzetre hivatkozva 2017. március 31.-én beszüntette a kötvényértékesítést. A szervezet e közleményében jelezte, hogy a programban összesen 17 009 darab kötvénycsomagot értékesítettek 1 milliárd 293 millió euró össznévértékben.[8]

Bírálatok[szerkesztés]

A programot indításától kezdve érték bírálatok a pénzügyi és nemzetbiztonsági átláthatóság hiánya miatt. A leggyakoribb kritikák a programmal kapcsolatban elsősorban arra irányulnak, hogy a törvény szabta feltételek miatt a kötvényprogram az állam számára jelentős veszteséget termel, a program a nehezen nyomon követhető közvetítő offshore-cégeknél túl nagy profitot eredményez, illetve hogy nemzetbiztonsági szempontból vitatható megbízhatóságú személyeknek juttatott magyar letelepedési engedélyt.[9][10]

2017 februárjában a Magyar Nemzetben megjelent információk szerint a kötvényprogramban egy Liechtensteinben bejegyzett közvetítőcég azután is részt vett a kötvények értékesítésében, hogy engedélyét már visszavonták. A cikkben bírálták az Országgyűlés gazdasági bizottságát, ugyanis szerintük nem gyakorol kellő felügyeletet a program végrehajtásában résztvevő közvetítőcégek felett.[11] Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. szerint ebben az esetben nem történt szabálytalanság, ugyanis a cég csak a felfüggesztésekor már kiadott letelepedési engedélyekre vonatkozó értékesítési tevékenységet folytatott.[12]

2017 szeptemberében Demeter Márta, az LMP politikusa a pénzügyi átláthatóság hiánya miatt bírálta a programot, mivel szerinte a közvetítőcégeknél nincs lehetőség a résztvevők kifizetéseinek nyomon követésére, ezért felmerülhet a pénzmosás lehetősége.[13][14] Emellett szerinte a kötvényprogram a beindítása óta 2017-ig összesen 17–18 milliárd forintos kárt okozott az államnak a kötvények magasan rögzített kamatszintje miatt.[15][16]

2017 októberében a Magyar Nemzet és a Transparency International pert nyert az Országgyűlés gazdasági bizottságával szemben.[17] A közérdekű adatok eltitkolása miatt indított per előzménye az volt, hogy a közérdekű adatigényléseket az eljáró hatóság sorozatosan elutasította.[18]

2018 márciusában a 444.hu és a Direkt36 híroldalak névtelen informátorra hivatkozva információkat közöltek több olyan esetről, mely során vitatható megbízhatóságú személyek jutottak magyarországi letelepedési engedélyhez. Közlésük szerint a letelepedési kötvényprogram résztvevői között van nemzetközi bűnüggyel gyanúsított személy, illetve Bassár el-Aszad szíriai diktátor egy bizalmasa is.[5][19][20] A 444.hu oknyomozó újságírói ugyanezen év szeptemberében információkat közöltek további résztvevőkről, melyek között több orosz állami cégvezető, illetve az orosz külföldi hírszerzés főnökének, Szergej Nariskin közeli családtagjai is szerepeltek. Ismert például, hogy magyar papírokhoz jutott Vlagyimir Blockij, az orosz törvényhozás alsóházának tagja, és családtagjai; Dimitrij Boriszovics Pavlov, vitatott tevékenységű üzletember; Iliaz Muszlimov, az orosz parlament korábbi képviselője; Alekszej Jankevics, a Gazprom egy leányvállalatának igazgatója illetve Andrej Kalmikov, az orosz Aeroflot légitársaság egyik leányvállalatának vezetője.[10][4]

A Belügyminisztérium a kritikákra reagálva 2016-ban közölte, hogy azokat alaptalannak tartja.[21] A magyar hatóságok álláspontja a bírálatokkal kapcsolatban általában az, hogy a kötvényprogram négylépcsős átvilágítási folyamata megbízható és alapos, bár az alkalmazott vizsgálati módszereket nem ismertették.[10][22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=436&Itemid=1181&lang=hu
  2. Gyenis
  3. IV. „Megvan, mennyien érkeztek a letelepedési kötvényprogrammal”, 2017. december 7. (Hozzáférés ideje: 2018. június 19.) (hu nyelvű) 
  4. ^ a b Nem akárkik kaptak magyar papírokat a letelepedésikötvény-programban | 24.hu”, 24.hu, 2018. szeptember 10. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 13.) (hu-HU nyelvű) 
  5. ^ a b erdelyip, Zöldi Blanka, Sáling Gergő. „Súlyos nemzetközi bűnügy gyanúsítottja és a szíriai diktátor pénzembere is magyar papírokat kapott a kötvényprogramban - tldr”, 444.hu (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 11.) 
  6. Miklós, Jenei. „Kiderült, melyik országból hányan vettek eddig letelepedési államkötvényt”, 2015. október 14. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 11.) (hu nyelvű) 
  7. Pintér Sándor: Válasz Szabó Tímea (független) K/6396 . számon és K/6397. számon benyújtott írásbeli kérdéseire. Belügyminisztérium. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
  8. Befejeződik a letelepedési kötvény értékesítése”, hirado.hu (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 13.) (hu-HU nyelvű) 
  9. A közvetítők 3 év alatt közel 100 milliárd forintot kaszáltak: búcsú a letelepedési kötvénytől | Átlátszó blog. blog.atlatszo.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 13.)
  10. ^ a b c erdelyip, Zöldi Blanka, Roman Slejnov. „Putyin gépezetének tagjai kaptak magyar papírokat Orbánék kötvényprogramjában - tldr”, 444.hu (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 13.) 
  11. Wiedemann Tamás: Illegális bevándorlás kötvényekkel. Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2017. február 21.)
  12. Nem történt szabálytalanság a letelepedési kötvények értékesítésénél”, hirado.hu (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 13.) (hu-HU nyelvű) 
  13. Demeter Márta: Tudatosan létrehozott pénzmosási konstrukció a magyar letelepedési kötvény (hu nyelven). magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
  14. Horváth Csaba László: Letelepedési kötvények: elég volt a kérdésekből! Kövér közbelépett. Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
  15. Demeter: 17-18 milliárdos kár keletkezett a letelepedési kötvények miatt”, Hír TV, 2017. november 22. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 11.) (hu nyelvű) 
  16. Indokolatlanul magas a letelepedési kötvény kamata” (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 13.) 
  17. Wiedemann Tamás: Nagyon nem akarnak beszélni a letelepedési kötvényekről a fideszesek. Magyar Nemzet, 2017. október 5. (Hozzáférés: 2018. szeptember 13.)
  18. Wiedemann Tamás: Kötvényügy: az AB-től vár védelmet a Fidesz. Magyar Nemzet, 2016. szeptember 10. (Hozzáférés: 2018. szeptember 13.)
  19. Gergely, Nyilas. „Nemzetközi bűnügyek gyanúsítottja is kapott a letelepedési kötvényből”, 2018. március 28. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 11.) (hu nyelvű) 
  20. Veszélyes bűnözők is magyar papírokat kaptak kötvényvásárlással. Magyar Nemzet, 2018. március 28. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
  21. Minden letelepedési kötvényt vásárló nemzetbiztonsági ellenőrzésen esik át”, hirado.hu (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 13.) (hu-HU nyelvű) 
  22. erdelyip. „A kormány nem cáfolja, hogy a letelepedési kötvényprogram problémás ügyfeleiről szóló cikkünkben felsorolt orosz állampolgárok magyar papírokat vásárolhattak maguknak - 444”, 444 (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 13.) (hu-HU nyelvű) 


Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • 2012. évi CCXX. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról