Csiangraj tartomány
| Csiangraj tartomány | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Thaiföld | ||
| Székhely | Chiang Rai | ||
| Irányítószám | 57 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 207 699 fő (2014. dec. 31.)[1] | ||
| Terület | 11 678,369 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 19° 54′, k. h. 99° 49′19.900000°N 99.816667°EKoordináták: é. sz. 19° 54′, k. h. 99° 49′19.900000°N 99.816667°E | |||
| |||
 | |||
| Csiangraj tartomány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csiangraj tartomány témájú médiaállományokat. | |||
Csiangraj tartomány (thaiul เชียงราย angol átírással: Chiang Rai) Thaiföld Északi régiójának legészakibb közigazgatási egysége, mely két szomszédos országgal is határos: a laoszi Bokeo tartomány és mianmari Shan állam érintik a határvonalát. Csiangrajjal szomszédos tartományok: Phajau, Lampang és Csiangmaj. A tartomány székhelye a 2012-ben közel 70 ezer lakosú Csiangraj város.
A tartomány területe 11 678 km², lakossága 2014-ben 1,2 millió fő volt.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csiangraj átlagos magassága 580 méter. Északi része az úgynevezett "Aranyháromszög" egy szeglete, mely 2008-ban a világ ópiumtermelésének 5 százalékát adta.[2] A tartomány – és az ország – határának egy részét a Mekong-folyó jelenti, de itt találjuk a Rua és Sai folyókat is, ahogy a tartományi központ, Csiangraj város folyója a Kok, délen pedig a Lao folyik.
A tartomány keleti fele sík, nyugaton és északon a Thai-fennsík dombjai találhatók. Legmagasabb pontja az 1389 méter magas[3] Doi Tung (jelentése kb.: zászlódomb) csúcsa. Ezen a ponton található a Vat Phra Maha Csinadhatucsao Doi Tung kolostortemplom.
Itt található a Tham Luang-barlangrendszer, mely 6,2 km hosszú. A barlangrendszer legismertebb turisztikai látványosságát azok a kristályok adják, melyek a fényviszonyok függvényében változtatják a színüket. A barlang 2018-ban egy mentőakció kapcsán vált nemzetközileg ismertté.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tartományt a 7. század óta lakják, a 13. században lett a Lannathai királyság részévé. 1910-ben alakult meg Csiangraj tartomány, mely miután Lannathai Sziám része lett, autonóm régió státuszt kapott. A tartomány a rohingja menekültek tranzithelye, ahová Kancsanaburi tartományból szállítják át őket.[4]
Városok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Csiangkong – a kapu Laosz felé
- Csiangraj – a tartomány székhelye
- Csiangszen – az "Aranyháromszög" városa
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "stat.dopa.go.th/stat/statnew/statTDD/views/showDistrictData.php?statType=1&year=57&rcode=57". Department of Provincial Administration.
- ↑ Márkusz László: Virágzó afgán drogipar - Mákterítő. Magyar Narancs (2008. november 6.) (Hozzáférés: 2018. július 6.)
- ↑ Geographical data
- ↑ Putrajaya's migrant deluge woes. The Star (Kuala Lumpur) (2015. május 13.) (Hozzáférés: 2018. július 7.)
