Szerkesztő:Freewales/Ii. kerület

Római kor

A régészeti leletek tanulsága szerint a terület már a római korban is lakott volt. Az 1. század közepétől kezdődően a térség meghódítása során a rómaiak a főbb útvonalak mentén katonai táborokat hoztak létre, ezek közül egész kelet-Pannoniában az első a mai II. kerület területén, a Vízivárosban jött létre, a Duna partján. Az első legionárius osztag, amely itt állomásozott, az ala I Hispanorum elnevezésű egység volt, ezt a következő évtizedekre az ala I Hispanorum Auriana váltotta le. Miután északabbra felépült Aquincum, az erődítmény elsősorban a település déli oldalának védelmét szolgálta. A 2. század elején megszűnt a katonai funkció és egy kisebb polgári település épült fel itt, amelyet végül a 4. század második felében hagytak el. A régészeti helyszín feltárásakor több mintegy 1030 terra sigillatát találtak itt. Kicsivel arrébb Szemlőhegyen az aquincumi katonaváros előkelőségei építették fel villáikat a 3. század második felében. Innen egy jelentős múmia sír került elő.

Középkor

A nyéki vadászkastély romjainak képe a levegőből

A rómaiak távozása után a terület a honfoglalás korában lakott volt, a kuruclesi dűlőn tártak fel egy korabeli sírt. A közékorban számos kisebb Buda-környéki település helyezkedett el a mai második kerület területén. Ezek egyike a Nyék nevű falu volt, itt épült fel a nyéki vadászkastély, amely valószínűleg Zsigmond uralkodása idején épült föl és a királyi vadászatok fő helyszíne volt. Mária királynő, a Jagelló-házi uralkodók, majd pedig Mátyás király is rendszeresen használták a palotakomplexumot, és az 1480-as években itt élt a király anyja, Szilágyi Erzsébet is.

Hidegkúton királyi trombitások kaptak földeket, az 1212-ben alapított Gercsében pedig vagyontalan paraszt-nemesek éltek. A román stílusú gercsei templom a 12. században épült föl a településen. A mai kerület dunaparti részén a 12. században jött létre Felhévíz (másik nevén Budafelhévíz), amely a Császár és a Lukács fürdő melegvízű forrásairól kapta nevét. A település a 15. század végén mezővárosi rangot kapott, majd idővel egyre jobban egybeépült Budával. Itt tartották a város legfontosabb vásárait is, a környező dombokon pedig szőlőt termesztettek. Idővel Felhévíz két negyede, Szentpéter külváros és Szentjakabfalva önálló településsé vált. A II. kerület történelmi örökségének fontos részét képezik a Szent Lőrinc monostor romjai is, a kolostort 1300 körül alapították pálos szerzetesek és 1381-től itt őrizték a rend névadójának, Remete Szent Pálnak csontjait is. 1526-ban egy fosztogató török csapat felgyújtotta monostort és az épülettel együtt megsemmisült annak értékes könyvtára is.

A török kortól Budapest egyesítéséig

Gül Baba türbéje

Az oszmánok 1541-ben elfoglalták Budát, és a környező települések (Nyék, Gercse, Hidegkút, Felhévíz) az összecsapások hatására mind rohamos gyorsasággal elnéptelenedtek. A török kultúrának és építészetnek számos emléke maradt fönn a II. kerületben, a Rózsadombon álló Gül Baba türbéje egy harcos muszlim szerzetesnek állít emléket, a Császár fürdőt és a Király fürdőt pedig Szokollu Musztafa budai pasa irányítása alatt építették meg. A kerület mai területére is átnyúlt Buda egyik vegyes, balkáni, cigány, zsidó és magyar népességű külvárosa, a kettős fallal körülvett Varos.

A törökök kiűzése után Budát a belvárost jelentő Várra és az ezt körülvevő külvárosi városrészekre osztották fel, ezek közül három feküdt a kerület mai területén. Legészakabbra az Óbudával határos Újlak (németül:Neuftstit) jött létre az elpusztult Felhévíz helyén, itt katolikus német telepesek telepedtek le. Az eleinte falusias jellegű Országút (németül: Landstrasse) városrész is ekkor alakult ki, lakói a Bécsbe vezető országútról nevezték el a településrészt és többnyire kereskedők voltak. Itt épült fel 1734-ben az ágoston rendi szerzetesek kolostora és a Budapest Országúti Szent István első vértanú templom, 1785 óta pedig ferencesek élnek itt. A budai várhoz közeli Dunaparton kialakult a Víziváros, ami szintén egy soknemzetiségű településrész volt, a horvátok külön negyeddel rendelkeztek Horvátváros néven. A Vízivárosban a kapucinusok építettek kolostort és templomot 1687 és 1716 között. 1761-ben készült el a ma is álló Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom.

Budapest térképe 1908-ban. Látszik, hogy a II.kerület területe ekkor még jóval keskenyebb volt

Az 1838-as dunai árvíz súlyosan érintette a városrészeket. A 19. század végén a város gyors növekedésnek indult és azzal párhuzamosan, hogy a dombokon zajló szőlőtermesztést az 1880-90-es években megsemmisítette a filoxéria járvány, megkezdődött a villák kiépülése a Rózsadombon, a Dunaparti rész pedig bérházakkal épült be. 1873 november 17-én Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest, ekkor történt meg a város kerületekre osztása, így létrejött a II. kerület, mint adminisztratív egység.

Modern történelem

A második világháborúban Budapest ostroma során komoly harcok zajlottak le a kerületben. A szovjetek 1944. december 24-én nyomultak be a területre és január 30-án érték el a Margit körutat. A második kerületben zajlott le 1945. február 11-én a tragikus kimenetelű kitörés, amelynek során a német és magyar katonák Hűvösvölgyet próbálták elérni, hogy elmeneküljenek a szovjet ostromgyűrűből. Az összecsapások tömegek halálát okozták és hatalmas károkat okoztak az épületállományban.

1950. január 1-én a kommunista vezetés döntésének értelmében kiterjesztették a főváros határait, létrehozva Nagy-Budapestet. A második kerülethez csatolták Pesthidegkutat, és több helyen is átrajzolták a kerület határait. A Víziváros déli részét az I. kerülethez csatolták ezzel szemben északon jelentősen megnövelték a II. kerület területét, Újlak egy része, Szemlőhegy és Pálvölgy is a kerület részévé vált.

A forradalmárok vagonokból épített barikádja az 1956-os Széna téri harcok során

Az 1956-os forradalom során több fontos esemény is lejátszódott a kerületben, a Bem térről indult a lengyelek melletti szolidaritási tüntetésként kezdődő október 23-i tiltakozási hullám és később a szovjet invázió során itt zajlottak le a Széna téri harcok is.

A 21. század elején lezajlott a belvárosban található barnamezős ipari területek átalakítása, a Ganz Villamossági Művek telepei új funkciót kaptak, a Vízivárosban az Öntödei Múzeum, a Millenárison pedig egy park jött létre.