Szerkesztő:Freewales/A történelem legnépesebb városainak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Leírás: Civilizáció, kultúra

Várostervezés

miről híres a város

mi okozta a bukást



Év[1] Város[1] Kép Népesség (fő)[1] Mai ország Leírás
Kr.e. 9400[2] Jerikó Jerycho8.jpg 2000-3000[2]  Palesztina A mai város helyszínén elsőként a Natúf-kultúra lakosai telepedtek le a Kr.e. 12.évezredben. A Jordán-folyó mellett virágzó öntözéses gazdálkodás alakult ki, ez tette lehetővé 9400-ban Jerikó megalakulását. A történelem első városát 3,5 m magas falak védték, kétszintes házai vályogtéglákból épültek, és földműveseken kívül már papok, kézművesek és kereskedők is éltek a településen.[2]
Kr.e. 6500 Çatalhöyük Çatalhöyük after the first excavations by James Mellaart and his team..jpg 5000-10 000  Törökország Az Anatóliai-félsziget déli részén kialakult Çatalhöyük lakosai részben földművelésből és állattenyésztésből, részben még vadászatból éltek. A szorosan egymáshoz tapadt házak lakórészeit a tetőn keresztül, létrák segítségével lehetett elérni. A városlakók életében nagyon fontos szerepet játszott a művészet, szinte minden épület falát festmények borították és rengeteg szobor is előkerült az ásatások során.[3]
Kr.e. 5000 Tell Brak TellBrakNaramsinN.jpg 4000  Szíria Tell Brak városát a Halaf-kultúra lakosai alapították a felső-Khabur-síkságon. Fekvésének köszönhetően az asszír és a levantei térség közötti kereskedelem legfontosabb csomópontjává vált, lehetővé téve a különböző kultúrák technológiájának és művészetének keveredését. Vallási jelentőségét az itt található Nagy Szem Templom adta, ami zarándokok tömegeit vonzotta.[4] A város hanyatlását az Akkád Birodalom előretörése hozta el.[5]
Kr.e. 4000 Uruk Uruk Archaealogical site at Warka.jpg 5000 - 60 000[6]  Irak Az ókori Mezopotámiában kibontakozó sumer civilizáció korai szakaszának legnagyobb városává Uruk városállama vált. Lakosai a világon először alakítottak ki írásrendszert, ékírásuk segítségével örökítették meg az ókori irodalom egyik legnagyobb hatású művét, a Gilgames eposzt is. Az öntözésen alapuló mezőgazdaság működtetése már nagyfokú szervezettséget igényelt.[6]
Kr.e. 3800-3700 Dobrovodi 10 000  Ukrajna
Kr.e. 3700 Eridu 6000-10 000  Irak
Kr.e. 3600-3500 Majdanyecke Trypillian city (Maydanets).jpg 10 000  Ukrajna
Kr.e. 3600-3500 Taljanki Talianki (Trypillian city).jpg 10 000  Ukrajna
Kr.e. 3500 Abüdosz GD-EG-Abydos001.JPG 20 000  Egyiptom
Kr.e. 3100 Memphisz Memphis200401.JPG 20 000  Egyiptom
Kr.e. 2500 Lagas Tell al Hiba (22795101268).jpg 60 000  Irak
Kr.e. 2400 Mohendzsodáro Mohenjodaro - view of the stupa mound.JPG 40 000  Pakisztán
Kr.e. 2300 Ningírszu Kingdom of Lagash (30658120300).jpg 80 000  Irak
Kr.e. 2250 Agade Bassetki Statue, Akkadian period, 23rd century BCE, from Bassetki, Iraq. Iraq Museum.jpg 35 000  Irak
Kr.e. 2100 Ur Ur-Nassiriyah.jpg 100 000  Irak
Kr.e. 1800 Mári Mari-Zimri Lim Palace.jpg 60 000  Szíria
Kr.e. 1650 Avarisz Map-ted.jpg 100 000  Egyiptom
Kr.e. 1360 Théba Egypt.LuxorTemple.06.jpg 80 000  Egyiptom
Kr.e. 1300 Yinxu Tomb Fu Hao YinXu.jpg 120 000  Kína
Kr.e. 1200 Per-Ramszesz Kolossalstatue Qantir.JPG 160 000  Egyiptom
Kr.e. 1000 Lojang DragonGateCave.jpg 100 000  Kína
Kr.e. 900 Hszian Xian guerreros terracota general.JPG 125 000  Kína
Kr.e. 700 Linzi Linzi model 2010 06 06.jpg 100 000  Kína
Kr.e. 650 Ninive Nineveh - Mashki Gate.jpg 120 000  Irak
Kr.e. 500 Babilon DSC 0658-Recovered.jpg 200 000  Irak
Kr.e. 479 Srávasztí Anathapindikastupa1.jpg 900 000[7]  India
Kr.e. 460 Rádzsgír Remains of a Stupa, Rajgir.jpg 36 000[8]  India
Kr.e. 300 Karthágó Carthage National Museum representation of city.jpg 700 000  Tunézia
Kr.e. 200 Pátaliputra Ruins of Patliputra at Kumhrar.JPG 350 000  India
Kr.e. 100 Alexandria Alexandria - Roman Amphitheater.JPG 1 000 000  Egyiptom
Kr.u. 200 Róma Trajansmärkte Forum.jpg 1 200 000  Olaszország
Kr.u. 500 Konstantinápoly Konstantynopol overal look.JPG 500 000  Törökország
575 Ktésziphón Ctesiphon 3.jpg 500 000  Irak
600 Chang'an Giant Wild Goose Pagoda, Xi'an.jpg 600 000  Kína
800 Bagdad Al-Kadhimiya Mosque, Kadhmain Shrine.jpg 700 000  Irak
935 Córdoba Puente Romano Cordoba.jpg 450 000 Flag of Spain.svg Spanyolország
1100 Kaifeng QingmingshangHetu.jpg 1 000 000  Kína
1160 Fez 250 000  Marokkó
1180 Polonnaruva Satmahal Prasada.jpg 250 000  Srí Lanka
1210 Merv Turkmenistan Merv city.jpg 500 000  Türkmenisztán
1300 Hangcsou Hangzhou pic 8.jpg 1 500 000  Kína
1350 Kairó Flickr - HuTect ShOts - Citadel of Salah El.Din and Masjid Muhammad Ali قلعة صلاح الدين الأيوبي ومسجد محمد علي - Cairo - Egypt - 17 04 2010 (4).jpg 660 000  Egyiptom
1400 Nanking Nanjing Ming Xiaoling 2017.11.11 08-10-27.jpg 1 000 000  Kína
1500 Peking The Forbidden City - View from Coal Hill.jpg 1 000 000  Kína
1700 Ajutthaja Templo Phra Si Sanphet, Ayutthaya, Tailandia, 2013-08-23, DD 16.jpg 1 000 000  Thaiföld
1850 London Palace of Westminster from the dome on Methodist Central Hall.jpg 2 320 000  Egyesült Királyság
1925 New York NYC Downtown Manhattan Skyline seen from Paulus Hook 2019-12-20 IMG 7347 FRD (cropped).jpg 7 774 000 Amerikai Egyesült Államok USA
2000 Tokió Skyscrapers of Shinjuku 2009 January.jpg 37 468 000[9]  Japán
  1. a b c From Jericho to Tokyo: the world's largest cities through history – mapped (angol nyelven). the Guardian, 2016. december 6. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  2. a b c Ancient Jericho: The First Walled City In History (amerikai angol nyelven). The Archaeologist. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  3. Çatalhöyük – Smarthistory. smarthistory.org. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  4. Arabella Cooper: The Eyes Have It: An In-Depth Study of the Tell Brak Eye Idols in the 4th Millennium BCE: with a primary focus on function and meaning. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  5. Tell Brak Home. www.tellbrak.mcdonald.cam.ac.uk. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  6. a b Where was the first city in the world? (amerikai angol nyelven). New Scientist. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
  7. Sravasti Travel Guide - History, Buddhist Pilgrimage, Tourist Attractions. www.tourmyindia.com. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  8. Shah, Aditi: Rajgir: On Hallowed Ground (angol nyelven). www.livehistoryindia.com, 2017. szeptember 2. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  9. Nations, United: Events (angol nyelven). United Nations. (Hozzáférés: 2022. január 17.)