Szerkesztő:Freewales/A történelem legnépesebb városainak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Leírás: Civilizáció, kultúra

Várostervezés

miről híres a város

mi okozta a bukást



Év[1] Város[1] Kép Népesség (fő)[1] Mai ország Leírás
Kr.e. 9400[2] Jerikó 2000-3000[2]  Palesztina A mai város helyszínén elsőként a Natúf-kultúra lakosai telepedtek le a Kr.e. 12.évezredben. A Jordán-folyó mellett virágzó öntözéses gazdálkodás alakult ki, ez tette lehetővé 9400-ban Jerikó megalakulását. A történelem első városát 3,5 m magas falak védték, kétszintes házai vályogtéglákból épültek, és földműveseken kívül már papok, kézművesek és kereskedők is éltek a településen.[2]
Kr.e. 6500 Çatalhöyük 5000-10 000  Törökország Az Anatóliai-félsziget déli részén kialakult Çatalhöyük lakosai részben földművelésből és állattenyésztésből, részben még vadászatból éltek. A szorosan egymáshoz tapadt házak lakórészeit a tetőn keresztül, létrák segítségével lehetett elérni. A városlakók életében nagyon fontos szerepet játszott a művészet, szinte minden épület falát festmények borították és rengeteg szobor is előkerült az ásatások során.[3]
Kr.e. 5000 Tell Brak 4000  Szíria Tell Brak városát a Halaf-kultúra lakosai alapították a felső-Khabur-síkságon. Fekvésének köszönhetően az asszír és a levantei térség közötti kereskedelem legfontosabb csomópontjává vált, lehetővé téve a különböző kultúrák technológiájának és művészetének keveredését. Vallási jelentőségét az itt található Nagy Szem Templom adta, ami zarándokok tömegeit vonzotta.[4] A város hanyatlását az Akkád Birodalom előretörése hozta el.[5]
Kr.e. 4000 Uruk 5000 - 60 000[6]  Irak Az ókori Mezopotámiában kibontakozó sumer civilizáció korai szakaszának legnagyobb városává Uruk városállama vált. Lakosai a világon először alakítottak ki írásrendszert, ékírásuk segítségével örökítették meg az ókori irodalom egyik legnagyobb hatású művét, a Gilgames eposzt is. Az öntözésen alapuló mezőgazdaság működtetése már nagyfokú szervezettséget igényelt.[6]
Kr.e. 3800-3700 Dobrovodi 10 000  Ukrajna Erdély keleti részétől a Dnyeperig húzódott a cucuteni kultúra területe, amelynek középső, Kr. e. 5000-től 3500-ig tartó időszakában a fejlett mezőgazdaságnak köszönhetően a lakosok a korban óriásinak számító, akár több tízezres népességű településeket hoztak létre. Ezek többnyire ovális alakú, rendkívül sűrűn és koncentrikus körökben beépített városok voltak, a házak többnyire sárral tapasztott vesszőfonatból készültek. Dobrovodi a Dnyepermelléki-hátságon jött létre, egy 250 hektáros területen.[7]
Kr.e. 3700 Eridu 6000-10 000  Irak Eridu a sumér civilizáció egymáshoz közel épült városainak egyike volt, Uruktól körülbelül 60 km-re délre feküdt az Eufrátesz partján. Kedvező fekvésének köszönhetően a földművelők, a nomád állattenyésztők és a folyóparti halászok kereskedelmének központjává nőtte ki magát. A település az Enki istennek szentelt templom (zikkurat) köré épült.
Kr.e. 3600-3500 Majdanyecke 12 000-

46 000[8]

 Ukrajna Majdanyecke Dobrovodihoz hasonlóan a cucuteni kultúra városa volt, szerkezetében és épületeiben is nagyon hasonló volt a kultúra többi nagy településéhez, 270 hektáron terült el. Legnagyobb házai 2 emeletesek voltak. A város maradványait magnetométeres vizsgálatokkal fedezték fel. Ahogy a többi cucuteni város esetében is történt, saját lakosai Majdanyeckét is 75-80 évente felgyújtották, majd újraépítették.
Kr.e. 3600-3500 Taljanki 15 600-

21 000

 Ukrajna Taljanki is a cucuteni kultúra nagyvárosainak sorába tartozott, a négyszögletesebb alakú, középen egy üres területtel rendelkező település 450 hektáron terült el. A Taljanka-folyó és egy kisebb patak összefolyásánál épült fel. Az, hogy mi okozta a társadalmát tekintve egalitarizmuson alapuló cucuteni kultúra hanyatlását és eltűnését, még vita tárgyát képezi, egy elmélet szerint a lehűlő és szárazabbá váló klíma lehetetlenítette el a mezőgazdaság addig folytatott formáit.
Kr.e. 3500 Abüdosz 20 000  Egyiptom Az ókori egyiptomi civilizáció korai időszakának egyik legjelentősebb városa Abüdosz volt, a város Felső-Egyiptomban, a Nílus nyugati partján feküdt. A város határában fekvő Umm el-Kaáb nekropolisz a korai fáraói dinasztiák legfontosabb temetkezési helye volt.
Kr.e. 3100 Memphisz 20 000  Egyiptom Az Alsó- és Felső-Egyiptom határán fekvő település az Óbirodalom időszakában élte virágkorát, ekkor az egyiptomi civilizáció kulturális, politikai és tudományos központjaként szolgált. Számos másik uralkodó mellett Dzsószer fáraó is Memphiszből kormányozta országát és itt épült fel piramisa is.
Kr.e. 2500 Lagas 60 000  Irak A sumér civilizáció jelentős városa első virágkora idején volt a világ legnépesebb települése. A Tigris és az Eufrátesz találkozásától északkeletre fekvő városállam a Ninurta istennek szentelt zikkurat köré épült. Pusztulásához Umma és Uruk egyesült erőinek támadása vezetett.
Kr.e. 2400 Mohendzsodáro 40 000  Pakisztán
Kr.e. 2300 Ningírszu 80 000  Irak
Kr.e. 2250 Agade 35 000  Irak
Kr.e. 2100 Ur 100 000  Irak
Kr.e. 1800 Mári 60 000  Szíria
Kr.e. 1650 Avarisz 100 000  Egyiptom
Kr.e. 1360 Théba 80 000  Egyiptom
Kr.e. 1300 Yinxu 120 000  Kína
Kr.e. 1200 Per-Ramszesz 160 000  Egyiptom
Kr.e. 1000 Lojang 100 000  Kína
Kr.e. 900 Hszian 125 000  Kína
Kr.e. 700 Linzi 100 000  Kína
Kr.e. 650 Ninive 120 000  Irak
Kr.e. 500 Babilon 200 000  Irak
Kr.e. 479 Srávasztí 900 000[9]  India
Kr.e. 460 Rádzsgír 36 000[10]  India
Kr.e. 300 Karthágó 700 000  Tunézia
Kr.e. 200 Pátaliputra 350 000  India
Kr.e. 100 Alexandria 1 000 000  Egyiptom
Kr.u. 200 Róma 1 200 000  Olaszország
Kr.u. 500 Konstantinápoly 500 000  Törökország
575 Ktésziphón 500 000  Irak
600 Chang'an 600 000  Kína
800 Bagdad 700 000  Irak
935 Córdoba 450 000  Spanyolország
1100 Kaifeng 1 000 000  Kína
1160 Fez 250 000  Marokkó
1180 Polonnaruva 250 000  Srí Lanka
1210 Merv 500 000  Türkmenisztán
1300 Hangcsou 1 500 000  Kína
1350 Kairó 660 000  Egyiptom
1400 Nanking 1 000 000  Kína
1500 Peking 1 000 000  Kína
1700 Ajutthaja 1 000 000  Thaiföld
1850 London 2 320 000  Egyesült Királyság
1925 New York 7 774 000 Amerikai Egyesült Államok USA
2000 Tokió 37 468 000[11]  Japán
  1. ↑ a b c From Jericho to Tokyo: the world's largest cities through history – mapped (angol nyelven). the Guardian, 2016. december 6. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  2. ↑ a b c Ancient Jericho: The First Walled City In History (amerikai angol nyelven). The Archaeologist. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  3. ↑ Çatalhöyük – Smarthistory. smarthistory.org. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  4. ↑ Arabella Cooper: The Eyes Have It: An In-Depth Study of the Tell Brak Eye Idols in the 4th Millennium BCE: with a primary focus on function and meaning. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  5. ↑ Tell Brak Home. www.tellbrak.mcdonald.cam.ac.uk. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  6. ↑ a b Where was the first city in the world? (amerikai angol nyelven). New Scientist. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
  7. ↑ KOHL, Philip L.. Archaeological transformations: crossing the pastoral/agricultural bridge, 153. o. 
  8. ↑ Johannes Müller. High precision Tripolye settlement plans, demographic estimations and settlement organization 
  9. ↑ Sravasti Travel Guide - History, Buddhist Pilgrimage, Tourist Attractions. www.tourmyindia.com. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  10. ↑ Shah, Aditi: Rajgir: On Hallowed Ground (angol nyelven). www.livehistoryindia.com, 2017. szeptember 2. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  11. ↑ Nations, United: Events (angol nyelven). United Nations. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Freewales/A_történelem_legnépesebb_városainak_listája&oldid=26257757”