„Törpefenyőolaj” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Gyógyhatása: 1-2 vegyületnév magyarítása |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
==Gyógyhatása== |
==Gyógyhatása== |
||
A tiszta, színtelen vagy sárgás olaj, erős, balzsamos illatú. Legfeljebb 35 százalék [[karén]]t tartalmaz, körülbelül 20 százalék pinént, kamfént (1-2%), [[limonén]]t (kb. 5%), mircént (kb. 5%), terpinolént, |
A tiszta, színtelen vagy sárgás olaj, erős, balzsamos illatú. Legfeljebb 35 százalék [[karén]]t tartalmaz, körülbelül 20 százalék pinént, kamfént (1-2%), [[limonén]]t (kb. 5%), mircént (kb. 5%), terpinolént, ánizsaldehidet, számos oxigéntartalmú monoterpént, köztük bornil-acetátot (kb. 2–4%), amely a (−)-bornil-formiáttal (kb. 10%) együtt a tipikus illat fő hordozója.<ref>Wolfgang Kubelka, Reinhard Länger: ''Phytokodex''. [http://www.kup.at/db/phytokodex/datenblatt/Latschenkieferoel.html Latschenkiefernöl]</ref> |
||
Enyhíti a légúti fertőzések tüneteit. [[Reuma]]ellenes, fertőtlenítő. |
Enyhíti a légúti fertőzések tüneteit. [[Reuma]]ellenes, fertőtlenítő. |
||
== Története == |
== Története == |
||
[[Mathias Mack]]{{WD|Q56447779}} gyógyszerész úttörő szerepet játszott e fenyőolaj desztillációjának területén. A 19. század közepétől [[Bad Reichenhall]] gyógyszerésze volt, de túravezetőként is járta a környező alpesi vidéket (Untersberg, Reiter Alpe), s ekkor született meg benne az ötlet, hogy az olajban gazdag hegyi fenyőfajtát gyógymódként használja. Először 1856-ban nyert desztillációval olajat, de 1861-ig elhúzódott, amíg az első termékét fürdőolajként használatba vették a szomszédos [[Kirchberg (Bajorország)|kirchberg]] fürdőjében. Leszármazottai máig forgalmazzák a Havasi törpefenyő olajából készült termékeket. |
[[Mathias Mack]]{{WD|Q56447779}} gyógyszerész úttörő szerepet játszott e fenyőolaj desztillációjának területén. A 19. század közepétől [[Bad Reichenhall]] gyógyszerésze volt, de túravezetőként is járta a környező alpesi vidéket (Untersberg, Reiter Alpe), s ekkor született meg benne az ötlet, hogy az olajban gazdag hegyi fenyőfajtát gyógymódként használja. Először 1856-ban nyert desztillációval olajat, de 1861-ig elhúzódott, amíg az első termékét fürdőolajként használatba vették a szomszédos [[Kirchberg (Bajorország)|kirchberg]] fürdőjében. Leszármazottai máig forgalmazzák a Havasi törpefenyő olajából készült termékeket. |
||
A lap 2021. június 16., 21:27-kori változata
A törpefenyőolaj (aetheroleum pini pumilionis) a Havasi törpefenyő (Pinus mugo) illóolaja.
Gyógyhatása
A tiszta, színtelen vagy sárgás olaj, erős, balzsamos illatú. Legfeljebb 35 százalék karént tartalmaz, körülbelül 20 százalék pinént, kamfént (1-2%), limonént (kb. 5%), mircént (kb. 5%), terpinolént, ánizsaldehidet, számos oxigéntartalmú monoterpént, köztük bornil-acetátot (kb. 2–4%), amely a (−)-bornil-formiáttal (kb. 10%) együtt a tipikus illat fő hordozója.[1]
Enyhíti a légúti fertőzések tüneteit. Reumaellenes, fertőtlenítő.
Története
Mathias Mack gyógyszerész úttörő szerepet játszott e fenyőolaj desztillációjának területén. A 19. század közepétől Bad Reichenhall gyógyszerésze volt, de túravezetőként is járta a környező alpesi vidéket (Untersberg, Reiter Alpe), s ekkor született meg benne az ötlet, hogy az olajban gazdag hegyi fenyőfajtát gyógymódként használja. Először 1856-ban nyert desztillációval olajat, de 1861-ig elhúzódott, amíg az első termékét fürdőolajként használatba vették a szomszédos kirchberg fürdőjében. Leszármazottai máig forgalmazzák a Havasi törpefenyő olajából készült termékeket.
Használata
Aromalámpában párologtatva megfázás, légúti megbetegedések esetén hatásos, valamint idegerősítő és nyugtató hatású, oldja a fáradtságot. Illata a hegyvidéki erdei sétákéra emlékeztet.
Fürdőolajként használva a nátha, influenza tüneteit enyhíti.
Bedörzsöléssel javítja a vérellátást.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Latschenkiefernöl című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Wolfgang Kubelka, Reinhard Länger: Phytokodex. Latschenkiefernöl
Források
- Frank Zsófia-Kürti Gábor: Gyógyítás illóolajokkal, Puedlo Kiadó, 2003, ISBN 9789632490076
