Majoránnaolaj
A majoránnaolaj a majoránna (Origanum majorana, más néven Majorana hortensis) illóolaja. Általában desztillációval vagy préseléssel nyerik ki a növény föld feletti részeiből. A legtöbb illóolajat a növény rügyei és virágai tartalmazzák, ennél kevesebb van a leveleiben, míg a növény szára csak nyomokban tartalmaz olajat.[1] A majoránnaolaj színe sárga vagy zöldessárga, szaga pedig fűszeres, kardamomhoz hasonlatos. Összetételét tekintve többféle vegyületből álló keverék, amelyben leginkább terpének és terpenoidok fordulnak elő.
A majoránnaolajat felhasználják az élelmiszeriparban, az illatszeriparban, a kozmetikai iparban és a gyógyászatban.[2][1]
Laboratóriumi körülmények között jellemzően mérsékelt hatékonyságú baktériumellenes, valamint változó hatékonyságú gombaellenes és antioxidáns hatásáról számoltak be.
Egyes források szerint a kereskedelmi forgalomban kapható majoránnaolajoknak az Origanum majorana mellett a Thymus mastichina is lehet forrása.[2][3]
Tulajdonságai
[szerkesztés]A Food Chemicals Codex 9. kiadása szerint az Origanum majorana illóolaja sárga vagy zöldessárga, olajszerű folyadék. Fűszeres, kardamomhoz hasonló illata van. A legtöbb természetes eredetű olajban oldódik, valamint az ásványi olajokban is. Propilénglikolban csak részlegesen oldódik, glicerinben pedig oldhatatlan.[4]
Összetétele
[szerkesztés]A majoránnaolaj kémiai jellemzői nagyfokú eltérést mutathatnak az adott kemotípustól[* 1] függően. A kemotípusok számát és elterjedtségét tekintve nincs egyetértés a szakirodalomban. Előfordul, hogy a domináns, túlnyomórészt szabinént vagy annak származékait tartalmazó kemotípus mellett az α-terpineol bőségét felmutató kemotípust, valamint a kettő között elhelyezkedő, szabinén és α-terpineol nagy arányát jelző kemotípust nevezik meg főbb tényezőknek.[5] Más esetekben a főleg terpinén-4-olt tartalmazó fajtát állapítják meg legelterjedtebbnek, és az ettől eltérő, főként timolt és karvakrolt tartalmazó kemotípust jelölik kisebb jelentőségűnek.[2][6]
A legtöbb kutatás egyezik abban, hogy a növény illóolajában a terpinénszármazékokat és a szabinénszármazékokat adják meg fő összetevőként. Azonban egyes vizsgálatok szerint a terpinénszármazékok csoportjának jelentős része (pl. a terpinén-4-ol) csak utólagosan, vízgőz-desztilláció során képződik, ezért ezek nem tekinthetők a növényre jellemző, eredendő anyagoknak.[7][8]
származási hely | növényi rész | populáció jellege | műszeres analízis típusa | a kinyert olaj főbb összetevői |
---|---|---|---|---|
Albánia | nincs adat | nincs adat | GC-FID[* 2] + GC-MS | terpinén-4-ol (21,33%), transz-szabinén-hidrát (15,53%), γ-terpinén (14,00%), α-terpinén (8,88%), szabinén (8,27%), cisz-szabinén-hidrát (3,80%), α-terpineol (3,26%), terpinolén (3,20%)[2] |
Egyiptom (Bani Szuvajf) | szárított levelek | termesztett | GC-MS | γ-terpinén (23,20%), α-terpinén (19,71%), terpinén-4-ol (12,64%), α-terpinolén (6,76%), szabinén-hidrát (6,56%), p-cimén (5,81%), α-fellandrén (5,43%), limonén (5,40%)[9] |
Franciaország (Réunion) | friss növényi részek | termesztett | GC-FID + GC-MS + GC-FTIR[* 3] | terpinén-4-ol (38,40%), cisz-szabinén-hidrát (14,95%), p-cimén (7,01%), γ-terpinén (6,89%), szabinén (4,94%), α-terpineol (4,88%), transz-szabinén-hidrát (3,49%)[6] |
Görögország (Attika) | szárított növényi részek | vadon termő | GC-MS | karvakrol (45,1%), terpinén-4-ol (9,4%), γ-terpinén (9,3%), p-cimén (5,8%), linalool (5,6%), α-terpinén (5,4%)[10] |
Görögország (Halki) | szárított növényi részek | vadon termő | GC-FID + GC-MS | terpinén-4-ol (37,10%), p-cimén (12,05%), α-terpineol (7,15%), karvakrol (3,60%)[3] |
India (Purara) | friss, virágzó növényi részek | termesztett | GC-FID + GC-MS | cisz-szabinén-hidrát (37,05%), terpinén-4-ol (15,36%), γ-terpinén (8,66%), szabinén (7,64%), transz-szabinén-hidrát (6,97%), α-terpinén (5,85%), α-terpineol (3,68%)[11] |
Irán | szárított növényi részek | nincs adat | GC-MS | terpinén-4-ol (32,69%), γ-terpinén (12,88%), transz-szabinén-hidrát (8,47%), α-terpinén (7,98%), szabinén (6,21%), α-terpineol (5,25%), α-terpinolén (3,36%)[12] |
Kuba (Güira de Melena) | friss, virágzó növényi részek | termesztett | GC-MS | terpinén-4-ol (17,67%), linalool (16,41%), timol (11,55%), γ-terpinén (8,34%), p-cimén (4,98%), p-pinén (4,60%), kámfor (3,43%), α-terpinén (3,32%), biciklogermakrén (3,27%), α-terpineol (3,19%), p-kariofillén (3,11%)[13] |
Lengyelország (Kębłów) | nincs adat | nincs adat | GC-FID + GC-MS | linalool (24,88%), transz-szabinén-hidrát-acetát (12,76%), terpinén-4-ol (10,06%), szabinén (7,92%), γ-terpinén (7,27%), α-terpinén (6,10%), cisz-szabinén-hidrát (5,42%)[14] |
Magyarország (Kalocsa) | szárított növényi részek | nincs adat | GC-FID + GC-MS | terpinén-4-ol (30,3%), γ-terpinén (14,0%), linalool (12,1%), p-cimol (9,8%), α-pinén (5,9%), kamfén (5,8%), α-terpineol (4,4%), α-terpinén (3,2%)[15] |
Marokkó (Taounate tartomány) | friss, föld feletti részek | vadon termő | GC-MS | (−)-terpinén-4-ol (29,11%), transz-4-tujanol (24,57%), p-cimén (12,64%), α-terpineol (9,05%), E-β-terpineol (5,45%)[16] |
Németország (Erlangen) | nincs adat | termesztett | GC-FID + GC-MS + NMR | terpinén-4-ol (23,5%), cisz-szabinén-hidrát (21,1%), γ-terpinén (11,4%), α-terpinén (7,3%), szabinén (5,6%), transz-szabinén-hidrát (4,25%), α-terpineol (3,7%), linalil-acetát (3,3%)[17] |
Románia (Neamț megye) | friss, föld feletti részek | termesztett | GC-FID + GC-MS | terpinén-4-ol (23,52%), szabinén (12,59%), terpinolén (8,72%), linalool (5,94%), β-tujén (4,60%), fellandrén (4,35%), α-terpineol (4,30%)[18] |
Törökország (Alanya környéke) | szárított virágzat | vadon termő | GC-FID + LSC | karvakrol (65,1%), linalool (14,1%), p-cimén (4,5%), timol (3,9%), γ-terpinén (3,1%)[19] |
Tunézia (Soliman) | szárított, föld feletti részek | termesztett | GC-FID + GC-MS | terpinén-4-ol (31,25%), cisz-szabinén-hidrát (24,24%), transz-szabinén-hidrát (7,35%), geranil-acetát (6,33%), γ-terpinén (5,04%), linalil-acetát (4,07%)[20][* 4] |
Venezuela (Apartaderos) | friss levelek | vadon termő | GC-FID + GC-MS | cisz-szabinén-hidrát (30,2%), terpinén-4-ol (28,8%), γ-terpinén (7,2%), α-terpineol (6,9%), transz-szabinén-hidrát (4,4%), linalool-acetát (3,9%), α-terpinén (3,6%)[21] |
Felhasználása
[szerkesztés]A majoránnaolajat az élelmiszeripar területén adalékanyagként, fűszerként, tartósítószerként használják fel különböző termékekben, pl. pékárukban, süteményekben, ételízesítőkben, levesekben, mártásokban, illetve feldolgozott zöldségek és nassolnivalók esetén.[9][5]
Illatszerek, szappanok, mosószerek előállításához, valamint gombaölő és rovarölő célzattal is alkalmazzák.[9][20][22][23]
A népi gyógyászatban különféle betegségek kezelésére használják.[24]
Farmakológiai hatásai
[szerkesztés]A majoránna illóolajának baktériumellenes hatásával több kutatásban is foglalkoztak. A kísérletek során mérsékelt,[25][26][10][21][27][28][9][29] közepes,[16][30] illetve jelentős[31][32][33] antibakteriális hatást mértek. Kísérleti körülmények között a biofilmképződést és a lokális denzitásérzékelést gátló hatásáról is beszámoltak.[34]
Gombafajok elleni aktivitásával szintén foglalkozott több publikáció is, melyekben mérsékelt,[35][36] közepes,[10][37][38] illetve jelentős[9][39][40][41] antifungális hatást mértek laboratóriumi körülmények között.
Mivel az illóolajok vízben csak elenyésző mértékben oldódnak, illetve bomlásra, átalakulásra hajlamosak, és emellett még az illékonyságukkal is számolni kell, ezért nehéz őket hatékonyan alkalmazni bizonyos antimikrobiális célokra, pl. felületek kezelésére. Az egyik módszer a hatékonyságuk növelésére, illetve az előbb említett hátrányok leküzdésére a nano-beágyazás lehet, melynek eléréséhez gyakran dendrimereket használnak. Ilyen stratégiát választottak az egyik majoránnaolajjal foglalkozó kutatásban is, melynek során PAMAM G4.0-ba[* 5] ágyazták az illóaolaj részecskéit, majd ennek a keveréknek a Phytophthora infestans gombafajra gyakorolt hatását vizsgálták. Az elvégzett kísérletek jelentős növekedést mutattak a dendrimerbe ágyazott olaj gombaellenes hatását tekintve. A kísérleteket külön-külön is elvégezték csak PAMAM G4.0-t és csak majoránnaolajat önmagukban alkalmazva a gomba ellen, de ekkor gyengébb hatást mértek.[42]
A majoránnából nyert illóolaj antioxidáns hatás tekintetében mérsékelt,[35][37][43] közepes,[9][44] illetve erős[32][2][45][46][47] jelleget mutatott.
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Kemotípus: növény vagy mikroorganizmus adott faján belül olyan egyedek összessége, amelyek másodlagos anyagcseretermékeiket tekintve kémiai eltérést mutatnak a faj többi példányához képest. Az eltérő kemotípusok többnyire nem mutatnak változást a növény felépítésében, morfológiai jellemzőiben.
- ↑ GC-FID: gas chromatography with flame ionization detector, magyarul gázkromatográfia lángionizációs detektorral
- ↑ GC-FTIR: gas chromatography with Fourier-transform infrared spectroscopy, magyarul gázkromatográfia Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópiával
- ↑ Az eredeti tanulmány négy fejlődési szakaszra megadott adatai a jelen táblázatban átlagolva szerepelnek
- ↑ PAMAM G4.0: 4 generációs poli(amidoamin), a dendrimerek egyik fajtája
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b Krystyna Nowak, Jan Ogonowski (2010). „Marjoram oil, its characteristics and application”. Chemik 64 (7-8), 539–548. o.
- ↑ a b c d e Schmidt, Erich, Bail, Stefanie; Buchbauer, Gerhard; Stoilova, Ivanka; Krastanov, Albert; Stoyanova, Albena; Jirovetz, Leopold (2008. július 1.). „Chemical Composition, Olfactory Evaluation and Antioxidant Effects of the Essential oil of Origanum Majorana L. from Albania”. Natural Product Communications 3 (7), 1051–1056. o. DOI:10.1177/1934578X0800300704.
- ↑ a b Komaitis, M.E., Ifanti-Papatragianni, N.; Melissari-Panagiotou, E. (1992. január 1.). „Composition of the essential oil of marjoram (Origanum majorana L.)”. Food Chemistry 45 (2), 117–118. o. DOI:10.1016/0308-8146(92)90020-3.
- ↑ Food Chemicals Codex, 9th edition, Rockville: United States Pharmacopeia, 746. o. (2014). ISBN 978-1-936424-26-9
- ↑ a b Novak, Johannes, Lukas, Brigitte; Franz, Chlodwig M. (2008. július 1.). „The Essential Oil Composition of Wild Growing Sweet Marjoram (Origanum majorana L., Lamiaceae) from Cyprus—Three Chemotypes”. Journal of Essential Oil Research 20 (4), 339–341. o. DOI:10.1080/10412905.2008.9700026.
- ↑ a b Vera, R (1999. augusztus 1.). „Chemical composition of the essential oil of marjoram (Origanum majorana L.) from Reunion Island”. Food Chemistry 66 (2), 143–145. o. DOI:10.1016/S0308-8146(98)00018-1.
- ↑ Bernáth Jenő, Németh Éva. Gyógy- és fűszernövények gyűjtése, termesztése és felhasználása, 2. kiadás, Mezőgazda kiadó, 118. o. (2007). ISBN 978-963-286-493-8
- ↑ Fischer, N., F. (1987. június 1.). „Original flavour compounds and the essential oil composition of marjoram (Majorana hortensis moench)” (angol nyelven). Flavour and Fragrance Journal 2 (2), 55–61. o. DOI:10.1002/ffj.2730020204.
- ↑ a b c d e f A.Z.M. Badee, R.K. Moawad, M.M. ElNoketi, M.M. Gouda (2013). „Antioxidant and Antimicrobial Activities of Marjoram (Origanum majorana L.) Essential Oil”. Journal of Applied Sciences Research 9 (2), 1193–1201. o. ISSN 1819-544X.
- ↑ a b c Daferera, Dimitra J, Ziogas, Basil N; Polissiou, Moschos G (2003. február 1.). „The effectiveness of plant essential oils on the growth of Botrytis cinerea, Fusarium sp. and Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis”. Crop Protection 22 (1), 39–44. o. DOI:10.1016/s0261-2194(02)00095-9.
- ↑ Verma, Ram, Verma, Rajesh; Chauhan, Amit; Yadav, Ajai (2010. december 2.). „Changes in the essential oil composition of Majorana hortensis Moench. cultivated in India during plant ontogeny”. Journal of the Serbian Chemical Society 75 (4), 441–447. o. DOI:10.2298/JSC090814023V.
- ↑ Abbasi-Maleki, Saeid, Kadkhoda, Zohre; Taghizad-Farid, Rahim (2020. július 1.). „The antidepressant-like effects of Origanum majorana essential oil on mice through monoaminergic modulation using the forced swimming test”. Journal of Traditional and Complementary Medicine 10 (4), 327–335. o. DOI:10.1016/j.jtcme.2019.01.003.
- ↑ Pino, Jorge A., Rosado, Aristides; Estarrón, Mirna; Fuentes, Victor (1997. július 1.). „Essential Oil of Majoram ( Origanum majorana L.) Grown in Cuba”. Journal of Essential Oil Research 9 (4), 479–480. o. DOI:10.1080/10412905.1997.9700757.
- ↑ Kowalski, Radosław, Kowalska, Grażyna; Pankiewicz, Urszula; Mazurek, Artur; Włodarczyk-Stasiak, Marzena; Sujka, Monika; Wyrostek, Jakub (2019. július 1.). „The effect of an addition of marjoram oil on stabilization fatty acids profile of rapeseed oil”. LWT 109, 225–232. o. DOI:10.1016/j.lwt.2019.04.016.
- ↑ E. Vági, B. Simándi, Á. Suhajda, É. Héthelyi (2005. január 1.). „Essential oil composition and antimicrobial activity of Origanum majorana L. extracts obtained with ethyl alcohol and supercritical carbon dioxide” (angol nyelven). Food Research International 38 (1), 51–57. o. DOI:10.1016/j.foodres.2004.07.006.
- ↑ a b Ouedrhiri, Wessal, Balouiri, Mounyr; Bouhdid, Samira; Moja, Sandrine; Chahdi, Fouad Ouazzani; Taleb, Mustapha; Greche, Hassane (2016. október 1.). „Mixture design of Origanum compactum, Origanum majorana and Thymus serpyllum essential oils: Optimization of their antibacterial effect”. Industrial Crops and Products 89, 1–9. o. DOI:10.1016/j.indcrop.2016.04.049.
- ↑ Brosche, Thorolf, Vostrowsky, Otto; Gemeinhardt, Fredi; Asmus, Ullrich; Knobloch, Karl (1981. február 1.). „Über die Komponenten des ätherischen Öls aus Majorana hortensis Moench / On the Essential Oil Components from Majorana hortensis Moench”. Zeitschrift für Naturforschung C 36 (1-2), 23–29. o. DOI:10.1515/znc-1981-1-206.
- ↑ Postu, Paula Alexandra, Gorgan, Dragos Lucian; Cioanca, Oana; Russ, Manuela; Mikkat, Stefan; Glocker, Michael Otto; Hritcu, Lucian (2020. szeptember 26.). „Memory-Enhancing Effects of Origanum majorana Essential Oil in an Alzheimer’s Amyloid beta1-42 Rat Model: A Molecular and Behavioral Study”. Antioxidants 9 (10), 919. o. DOI:10.3390/antiox9100919.
- ↑ Şarer, E., Scheffer, J.; Baerheim Svendsen, A. (1982. december 1.). „Monoterpenes in the Essential Oil of Origanum majorana”. Planta Medica 46 (12), 236–239. o. DOI:10.1055/s-2007-971222.
- ↑ a b Sellami, Ibtissem Hamrouni, Maamouri, Emna; Chahed, Thouraya; Wannes, Wissem Aidi; Kchouk, Mohamed Elyes; Marzouk, Brahim (2009. november 1.). „Effect of growth stage on the content and composition of the essential oil and phenolic fraction of sweet marjoram (Origanum majorana L.)”. Industrial Crops and Products 30 (3), 395–402. o. DOI:10.1016/j.indcrop.2009.07.010.
- ↑ a b Ramos, Sulymar, Rojas, Luis B.; Lucena, Maria Eugenia; Meccia, Gina; Usubillaga, Alfredo (2011. szeptember 1.). „Chemical Composition and Antibacterial Activity of Origanum majorana L. Essential Oil from the Venezuelan Andes”. Journal of Essential Oil Research 23 (5), 45–49. o. DOI:10.1080/10412905.2011.9700481.
- ↑ Baâtour, O., Kaddour, R.; Tarchoun, I.; Nasri, N.; Mahmoudi, H.; Zaghdoudi, M.; Ghaith, H.; Marzouk, B.; Nasri-Ayachi, Mouhiba Ben; Lachaâl, M. (2012. október 1.). „Modification of Fatty Acid, Essential Oil and Phenolic Contents of Salt-Treated Sweet Marjoram ( Origanum majorana L.) According to Developmental Stage”. Journal of Food Science 77 (10), C1047–C1054. o. DOI:10.1111/j.1750-3841.2012.02904.x.
- ↑ Nurzyñska-Wierdak, Renata, Zawislak, Grazyna; Kowalski, Radoslaw (2015. november 2.). „The Content and Composition of Essential Oil of Origanum majorana L. Grown in Poland Depending on Harvest Tme and Method of Raw Material Preparation”. Journal of Essential Oil Bearing Plants 18 (6), 1482–1489. o. DOI:10.1080/0972060X.2013.831569.
- ↑ Cinbilgel, Ilker, Kurt, Yusuf (2019. június 1.). „Oregano and/or marjoram: Traditional oil production and ethnomedical utilization of Origanum species in southern Turkey”. Journal of Herbal Medicine 16, 100257. o. DOI:10.1016/j.hermed.2019.100257.
- ↑ Shimaa T. Omara, Sherein I. Abd El-Moez, Amany M. Mohamed (2014). „Antibacterial Effect of Origanum majorana L. (Marjoram) and Rosmarinus officinalis L. (Rosemary) Essential Oils on Food Borne Pathogens Isolated from Raw Minced Meat in Egypt”. Global Veterinaria 13 (6), 1056–1064. o. DOI:10.5829/idosi.gv.2014.13.06.9149. ISSN 1992-6197.
- ↑ Freire, J.M, Cardoso, M.G; Batista, L.R; Andrade, M.A (2011. december 2.). „Essential oil of Origanum majorana L., Illicium verum Hook. f. and Cinnamomum zeylanicum Blume: chemical and antimicrobial characterization”. Revista Brasileira de Plantas Medicinais 13 (2), 209–214. o. DOI:10.1590/S1516-05722011000200013.
- ↑ El-Hosseiny, Lobna, El-Shenawy, Moustafa; Haroun, Medhat; Abdullah, Fadhil (2014. október 1.). „Comparative Evaluation of the Inhibitory Effect of Some Essential Oils with Antibiotics against Pseudomonas aeruginosa”. International Journal of Antibiotics 2014, 1–5. o. DOI:10.1155/2014/586252.
- ↑ Šipailieneė, Aušra, Venskutonis, Petras R.; Baranauskienė, Renata; Šarkinas, Antanas (2006. november 1.). „Antimicrobial Activity of Commercial Samples of Thyme and Marjoram Oils”. Journal of Essential Oil Research 18 (6), 698–703. o. DOI:10.1080/10412905.2006.9699210.
- ↑ Jeovandro Maria Beltrame, Ricardo Almir Angnes, Lucas Ulisses Rovigatti Chiavelli, Willian Ferreira da Costa, Maurício Ferreira da Rosa, Viviane da Silva Lobo, Armando Mateus Pomini (2013). „Photodegradation of essential oil from marjoram (Origanum majorana L.) studied by GC-MS and UV-VIS spectroscopy”. Revista latinoamericana de química 41 (2), 81–88. o. ISSN 0370-5943.
- ↑ Mohamed, Hanan G., Gaafar, Ahmed M.; Soliman, Amira Sh. (2016. január 1.). „Antimicrobial Activities of Essential Oil of Eight Plant Species from Different Families Against some Pathogenic Microorganisms”. Research Journal of Microbiology 11 (1), 28–34. o. DOI:10.3923/jm.2016.28.34.
- ↑ Özkan, G., Sağdiç, O.; Özcan, M. (2003. április 1.). „Note: Inhibition of Pathogenic Bacteria by Essential Oils at Different Concentrations”. Food Science and Technology International 9 (2), 85–88. o. DOI:10.1177/1082013203009002003.
- ↑ a b (2013. február 28.) „Chemical Composition, Antioxidant and Antibacterial Activities of Lavender and Marjoram Essential Oils”. Egyptian Journal of Chemistry 56 (1), 1–24. o. DOI:10.21608/EJCHEM.2013.1071.
- ↑ Özcan, Mehmet Musa, Saǧdıç, Osman; Özkan, Gülcan (2006. szeptember 1.). „Inhibitory Effects of Spice Essential Oils on the Growth of Bacillus Species”. Journal of Medicinal Food 9 (3), 418–421. o. DOI:10.1089/jmf.2006.9.418.
- ↑ Essential Oils in Food Processing - Chemistry, Safety and Applications. Wiley Blackwell (2018). ISBN 978-1-119-14935-4
- ↑ a b Ben Salha, Ghada, Herrera Díaz, René; Labidi, Jalel; Abderrabba, Manef (2017. december 1.). „Deterpenation of Origanum majorana L. essential oil by reduced pressure steam distillation”. Industrial Crops and Products 109, 116–122. o. DOI:10.1016/j.indcrop.2017.08.016.
- ↑ Nikkhah, Mehdi, Hashemi, Maryam; Habibi Najafi, Mohammad B.; Farhoosh, Reza (2017. szeptember 1.). „Synergistic effects of some essential oils against fungal spoilage on pear fruit”. International Journal of Food Microbiology 257, 285–294. o. DOI:10.1016/j.ijfoodmicro.2017.06.021.
- ↑ a b Lis-Balchin, Maria, Deans, Stanley G.; Eaglesham, Elizabeth (1998). „Relationship between bioactivity and chemical composition of commercial essential oils”. Flavour and Fragrance Journal 13 (2), 98–104. o. DOI:10.1002/(SICI)1099-1026(199803/04)13:2<98::AID-FFJ705>3.0.CO;2-B.
- ↑ Lopez-Reyes, Jorge Giovanny, Spadaro, Davide; Prelle, Ambra; Garibaldi, Angelo; Gullino, Maria Lodovica (2013. április 1.). „Efficacy of Plant Essential Oils on Postharvest Control of Rots Caused by Fungi on Different Stone Fruits In Vivo”. Journal of Food Protection 76 (4), 631–639. o. DOI:10.4315/0362-028X.JFP-12-342.
- ↑ Waller, Stefanie Bressan, Cleff, Marlete Brum; de Mattos, Caroline Bohnen; da Silva, Cristine Cioato; Giordani, Cláudia; Dalla Lana, Daiane Flores; Fuentefria, Alexandre Meneghello; Freitag, Rogério Antônio; Viegas Sallis, Eliza Simone; de Mello, João Roberto Braga; de Faria, Renata Osório; Meireles, Mário Carlos Araújo (2021. szeptember 2.). „In vivo protection of the marjoram ( Origanum majorana Linn.) essential oil in the cutaneous sporotrichosis by Sporothrix brasiliensis”. Natural Product Research 35 (17), 2977–2981. o. DOI:10.1080/14786419.2019.1678617.
- ↑ Tančinová, Dana, Mašková, Zuzana; Denisa Foltinová, Denisa; Štefániková, Jana; Árvay, Július (2018. július 14.). „Effect of essential oils of Lamiaceae plants on the Rhizopus spp.”. Potravinarstvo 12 (1), 491–498. o. DOI:10.5219/921.
- ↑ Tserennadmid, Rentsenkhand, Takó, Miklós; Galgóczy, László; Papp, Tamás; Pesti, Miklós; Vágvölgyi, Csaba; Almássy, Katalin; Krisch, Judit (2011. január 1.). „Anti yeast activities of some essential oils in growth medium, fruit juices and milk”. International Journal of Food Microbiology 144 (3), 480–486. o. DOI:10.1016/j.ijfoodmicro.2010.11.004.
- ↑ Thanh, Vu Minh, Bui, Le Minh; Bach, Long Giang; Nguyen, Ngoc Tung; Thi, Hoa Le; Hoang Thi, Thai Thanh (2019. május 4.). „Origanum majorana L. Essential Oil-Associated Polymeric Nano Dendrimer for Antifungal Activity against Phytophthora infestans”. Materials 12 (9), 1446. o. DOI:10.3390/ma12091446. PMID 31060208.
- ↑ Fatma Abd El-Lateef Gharib, Jaime A. Teixeira da Silva (2013). „Composition, total phenolic content and antioxidant activity of the essential oil of four Lamiaceae herbs”. Medicinal and Aromatic Plant Science and Biotechnology 7 (1), 19–27. o.
- ↑ Mossa, A T H, Nawwar, Gam (2011. október 1.). „Free radical scavenging and antiacetylcholinesterase activities of Origanum majorana L. essential oil”. Human & Experimental Toxicology 30 (10), 1501–1513. o. DOI:10.1177/0960327110391686.
- ↑ Elansary, Hosam O. (2015. július 4.). „Chemical Diversity and Antioxidant Capacity of Essential Oils of Marjoram in Northwest Egypt”. Journal of Essential Oil Bearing Plants 18 (4), 917–924. o. DOI:10.1080/0972060X.2014.958561.
- ↑ Baâtour Olfa, Aouadi Mariem, Abbassi Mohamed Salah, Ben Nasri Ayachi Mouhiba (2016). „Chemical content, antibacterial and antioxidant properties of essential oil extract from Tunisian Origanum majorana L. cultivated under saline condition”. Pakistan Journal of Pharmaceutical Sciences 29 (6), 1951–1958. o. PMID 28375110.
- ↑ Khaled M.A. Ramadan, I.S. Ashoush, O.I. El-Batawy (2013). „Comparative Evaluation of Three Essential Oils as Functional Antioxidants and Natural Flavoring Agents in Ice Cream”. World Applied Sciences Journal 23 (2), 159–166. o. ISSN 1818-4952.