Másodlagos anyagcseretermék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A másodlagos anyagcseretermékek (másnéven szekunder metabolitok) olyan szerves vegyületek, amelyek közvetlenül nem játszanak szerepet az élőlények növekedésében, fejlődésében, vagy a szaporodásában. Az elsődleges anyagcseretermékekkel ellentétben hiányuk nem vezet az élőlények gyors pusztulásához, viszont  hosszú távon a rontja a túlélést, a termékenységet, esztétikai változásokat okoz, de az is előfordul, hogy a hiánynak nincsenek következményei. A másodlagos anyagcseretermékek jelenléte gyakran egy  filogenetikai csoporton belül csak bizonyos fajokra korlátozódik. A szekunder metabolitok gyakran fontos szerepet játszanak a kártevők elleni növényi védekezésben és egyéb, fajok közötti védekezésben. A másodlagos anyagcseretermékek számos gyógyszer, aromaanyag, növényvédőszer előállításának alapanyagai.[1] Ilyen célokra elsősorban növények, gombák, baktériumok metabolitjait alkalmazzák.

A másodlagos metabolitok hozzájárulnak egy adott faj környezeti hatásokkal szembeni védelméhez, javítják helyzetét a fajok közötti kompeticióban és a fajok közötti interakciókban, de nincsenek közvetlen befolyással a túlélésre, életképességre. Általában jellemzőek egy taxonra vagy egy konkrét fajra.[2] Előfordul, hogy egy adott szekunder metabolit egyes fajokra mérgező, más fajokra viszont nem. A selyemkóró (Asclepias sp.) fajai több állatfaj számára mérgezőek, a pompás királylepkék azonban károsodás nélkül elfogyasztják a növény tejnedvét.[3] Ez azzal az előnnyel jár számukra, hogy a bennük felhalmozódó mérgező anyagok védelmet jelentenek a ragadozókkal szemben.

Emberi szervezetre kifejtett hatások[szerkesztés]

A másodlagos metabolitok az emberi étrend részei, és több módon hatnak a humán szervezet működésére. Azon kívül, hogy jótékonyan vagy károsan hatnak az életműködésekre, azt is befolyásolják, hogy mit eszünk. Bizonyos illékony vegyületeknek kulcsszerepe van az élelmiszerekkkel kapcsolatos preferenciák alakulásában.[4] A másodlagos anyagcseretermékek célzott alkalmazása egészségvédő, betegségmegelőző és gyógyhatások elérését is szolgálhatja. A növényi polifenolok antioxidáns hatása számos betegség kockázatának csökkentésében bizonyított,[5] de ugyanilyen összefüggés más szekunder metabolit, pl. a glikozinolátok esetén is ismert.[6] Bizonyos vegyületeket, például a koffeint vagy a nikotint nem gyógyhatás elérésére alkalmazzák, de számos másodlagos anyagcseretermék gyógyszerként hasznosul. Más anyagok erős méregként vagy kábítószerként ismertek. Hogy gyógyszernek vagy méregnek tekintünk egy szekunder metabolitot, az attól függ, hogy az emberi szervezetre kifejtett hatása előnyös-e, de az alkalmazás módja, dózisa és célja is meghatározó: a tetrodotoxin igen veszélyes méreg, ugyanakkor megfelelő módon alkalmazva gyógyászat célú használata is elképzelhető.  

Csoportjaik[szerkesztés]

A szekunder metaboliok csoportosításának legkézenfekvőbb alapja a bioszintézisük. Az alábbi kategóriáknak nem mindegyik tagja másodlagos anyagcseretermék (pl. a szteroidok egy jelentős része). Ennek az az oka, hogy az elsődleges és másodlagos anyagcseretermékek bioszintézise részben átfed, esetenként ugyanazon enzimek játszanak szerepet mindkettőben. Az alábbi csoportosítás a növényi szekunder metabolitok főbb csoportjait tartalmazza, néhány példával a jelentősebb képviselőik közül.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Secondary metabolites - Knowledge Encyclopedia. www.biologyreference.com
  2. Pichersky, E. & Gang, D.R. (2000) Genetics and biochemistry of secondary metabolites in plants: an evolutionary perspective. Trends in plant science, 5, 439-445.
  3. Croteau, R., Kutchan, T. M., & Lewis, N. G. (2000). Natural products (secondary metabolites). Biochemistry and molecular biology of plants, Ch. 24, 1250-1319.
  4. Goff, S.A. & Klee, H.J. (2006) Plant volatile compounds: sensory cues for health and nutritional values? Science, 311, 815-819.
  5. Williamson, G. (2017. szeptember 1.). „The role of polyphenols in modern nutrition”. Nutrition Bulletin 42 (3), 226–235. o. DOI:10.1111/nbu.12278. ISSN 1471-9827. PMID 28983192.  
  6. Wagner, Anika Eva, Gerald (2013. november 26.). „Health promoting effects of brassica-derived phytochemicals: from chemopreventive and anti-inflammatory activities to epigenetic regulation”. Oxidative Medicine and Cellular Longevity 2013, 964539. o. DOI:10.1155/2013/964539. ISSN 1942-0994. PMID 24454992.