„Románok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
nincs románia
Visszavontam az utolsó  változtatást (2001:4C4C:13DA:A200:1E7:5573:4DA7:4DC5), visszaállítva Szilas szerkesztésére
Címke: Kézi visszaállítás
1. sor: 1. sor:
{{Népcsoport
== Buzik ==
|group = Románok<br/>''Români''
Románia nincs
|image = Roumanians.png
|képaláírás = <small>[[Mihai Eminescu]] • [[George Enescu (zeneszerző)|George Enescu]] • [[Alexandru Ioan Cuza]] • [[Victor Babeș]]<small>
|teljes lélekszám = {{szám|23782990}} (a moldávokkal együtt)<ref>[http://www.ethnologue.com/language/ron Ethnologue Romanian]</ref><ref>http://unilat.org/DPEL/Promotion/L_Odyssee_des_langues/Roumain/ro</ref>
|region1 = {{Románia}}
|pop1 = 16 869 816
|ref1 = <ref>[http://www.recensamant.ro/pagini/rezultate.html 2002-es népszámlálás] {{Wayback|url=http://www.recensamant.ro/pagini/rezultate.html# |date=20080325223653 }} (letöltve: 2007. március 2.)</ref>
|region2 = {{Moldova}}
|pop2 = 75 000 (2004-es népszámlálás) 2&nbsp;815&nbsp;175 ([[moldovánok]]kal együtt)
|ref2 =
|region3 = {{Ukrajna}}
|pop3 = 150 989 (románok);<BR>258 619 (moldovánok)
|ref3 = <ref>[http://www.ukrcensus.gov.ua/eng/results/nationality_population/nationality_1/ All-Ukrainian population census 2001 – The distribution of the population by nationality and mother tongue] {{Wayback|url=http://www.ukrcensus.gov.ua/eng/results/nationality_population/nationality_1/# |date=20041124040945 }}, State Statistics Committee of Ukraine (letöltve: 2007. március 2.)</ref>
|region4 = {{Spanyolország}}
|pop4 = 800 000
|ref4 = <ref>{{Cite web |url=http://www.ine.es/en/prensa/np756_en.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2014-06-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130404103906/http://www.ine.es/en/prensa/np756_en.pdf |archivedate=2013-04-04 }}</ref>
|region5 = {{Egyesült Államok}}
|pop5 = 520 000
|ref5 = <ref>http://factfinder2.census.gov/faces/tableservices/jsf/pages/productview.xhtml?pid=ACS_09_1YR_B04003&prodType=table</ref>
|region6 = {{Olaszország}}
|pop6 = 997 000 román állampolgár,<br> 123 000 moldáv állampolgár
|ref6 = <ref>{{cite web |url=http://www3.istat.it/salastampa/comunicati/in_calendario/inddemo/20110124_00/testointegrale20110124.pdf |title=Indicatori demografici Anno 2010 |accessdate=2012-02-28 |date=2011-01-24 |publisher=istat.it |language=olasz |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120315103637/http://www3.istat.it/salastampa/comunicati/in_calendario/inddemo/20110124_00/testointegrale20110124.pdf# |archivedate=2012-03-15 }}</ref>
|region7 = {{Oroszország}}
|pop7 = 5 308 (románok);<BR>172 330 (moldovánok)
|ref7 =
|region8 = {{Kazahsztán}}
|pop8 = 20 000
|ref8 =
|region9 = {{Franciaország}}
|pop9 = 100 000
|ref9 =
|region10 = {{Kanada}}
|pop10 = 200 000
|ref10 = <ref>http://www12.statcan.gc.ca/nhs-enm/2011/dp-pd/dt-td/Rp-eng.cfm?LANG=E&APATH=3&DETAIL=0&DIM=0&FL=A&FREE=0&GC=0&GID=0&GK=0&GRP=1&PID=105396&PRID=0&PTYPE=105277&S=0&SHOWALL=0&SUB=0&Temporal=2013&THEME=95&VID=0&VNAMEE=&VNAMEF=</ref>
|region11 = {{Németország}}
|pop11 = 300 000
|ref11 = <ref>http://www.dprp.gov.ro/federal-republic-of-germany/{{Halott link|url=http://www.dprp.gov.ro/federal-republic-of-germany/ |date=2018-11 }}</ref>
|region12 = {{Izrael}}
|region13 = {{Magyarország}}
|pop13 = 35 641
|ref13 = <ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/teruleti_adatok]</ref>
|pop14 = 50 000
|ref14 =
|region15 = {{Brazília}}
|pop15 = 33 280 (becslés)
|ref15 =
|region16 = {{Szerbia}}
|pop16 = 34 576 (románok);<BR>40 054 ([[vlachok]])
|ref16 =
|region17 = {{Törökország}}
|pop17 = 30 000
|ref17 =
|region18 = {{Görögország}}
|pop18 = 29 000
|ref18 =
|region19 = {{Ausztria}}
|pop19 = 23 000
|ref19 =
|region20 = {{Egyesült Királyság}}
|pop20 = 100 000
|ref20 = <ref>UK Migration Statistics Quarterly Aug 2013</ref>
|region21 = {{Svédország}}
|pop21 = 12 748
|ref21 =
|region22 = {{Ausztrália}}
|pop22 = 10 000 - 20 000
|ref22 =
|region23 = {{Venezuela}}
|pop23 = 10 000 – 12 000
|ref23 =
|region24 = {{Argentína}}
|pop24 = 10 000
|ref24 =
|region25 = {{Szlovákia}}
|pop25 = 9 000
|ref25 =
|region26 = {{Bulgária}}
|pop26 = 1 088 (románok);<BR>10,566 (vlachok)
|ref26 =
|langs = [[Román nyelv|román]]
|rels = Túlnyomórészt [[ortodoxia|ortodox]]; kisebb részben [[keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]], [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] és [[protestantizmus|protestáns]]
|related = [[moldovánok]] (külön népnek tekintve), [[vlachok]], egyéb [[újlatin nyelvek|újlatin nyelvű]] népek
}}


A '''románok''' (régiesen: ''oláhok'') a [[román nyelv]]et beszélő, [[Közép-Európa|Közép]]-, [[Kelet-Európa|Kelet]]- és [[Délkelet-Európa|Délkelet-Európában]] élő [[etnikum|nép]].
XDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

A románok teljes számát 23,8 millió (a [[moldávok]]kal együtt) főre teszik. A románok legjelentősebb számban [[Románia|Romániában]] (kb. 17 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és [[Moldova|Moldovával]] szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3&nbsp;millió románul beszélő moldávot sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik.

== Elnevezéseik ==
A románok középkori elnevezése a '''[[vlachok|vlach]]''' (ejtsd: vlah) volt, akárcsak több ma is élő balkáni népcsoportnak ([[arománok]], balkáni vlachok). Nem keverendő össze a blach néppel, mely a Pannónia és a Balkán területén élő keleti-frankok középkori elnevezése. Ez az elnevezés a magyarba germán vagy szláv közvetítéssel érkezhetett. A középkorban pásztort, főleg hegyvidéki téli-nyári szállásváltó (transzhumáló) pásztorokat nevezték még így.<ref name="Szász99">{{cite journal |quotes= |last= Szász |first= Zoltán |authorlink= |coauthors= |year= 1999 |volume= 9-10. szám|title= Románok az első ezredfordulón |journal= |work= |publisher= [[História (folyóirat)|História]] folyóirat |issue= |pages= |id= |url= http://www.historia.hu/archivum/1999/990910szasz.htm |accessdate= |archivedate= 2015-07-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150701015230/http://www.historia.hu/archivum/1999/990910szasz.htm }}</ref> Önmagukat a „római” jelentésű ''ruman'' névvel jelölték, a nyelvük [[latin nyelv|latin]] (római) eredete miatt. (A [[Bizánci Birodalom]] lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat, [[Konstantinápolyi Latin Császárság|birodalmukat]] pedig szintén Romániának.) Ebből származik a '''románok''' elnevezés, amelyet a 19. századtól, Románia állam megalakításától használnak más nyelveken is a nép elnevezésére.

Az '''oláh''' elnevezés a ''vlach'' szóból származik, és a románokat jelölték vele a [[Magyar Királyság]]ban. A 19. század közepétől az ''oláh'' népnév háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott. A 20. század végén újra elterjedt egyes körökben, a kifejezést használók főként a magyarellenes románokat nevezik így.

== A románok eredete ==
{{Bővebben|A románok eredete}}
A románok eredetével kapcsolatban két elméletet kell megemlíteni. Az egyik a [[dák–római folytonosság]] elmélete, a másik pedig a bevándorlás elmélete.

'''A dák-római folytonosság:'''

Az [[Dák–római folytonosság|elmélet]] a 19. századi nacionalista törekvések idején alakult ki, és ez képezi a jogalapját Erdély, Romániához való tartozásának. Lényege, hogy a mai románok a [[Dákok|dák]] népet tekintik őseiknek, amelyet [[Traianus római császár]] a II. század elején győzött le. A terület (a mai [[Erdély]]) [[Dacia (római provincia)|Dacia]] néven a [[Római Birodalom]] provinciája lett, és 165 évig az is maradt. Az elmélet szerint a legyőzött dákok átvették a rómaiak latin nyelvét, és később, a két nép keveredéséből alakultak ki a mai románok. A hivatalos román álláspont ezt az elméletet támogatja, ugyanakkor számos magyar, nemzetközi, és román történész, például [[Lucian Boia]], és Marius Diaconescu is megkérdőjelezi ezt.

'''A bevándorlás-elmélete (Rösler-elmélet):'''

Ez az elmélet is a 19 században keletkezett, és megalkotója [[Eduard Robert Rösler]]. Elmélete szerint, a románok, az egykori latinosodott [[illírek]] leszármazottai, és őshazájuk a mai [[Albánia]], és Nyugat-[[Macedónia]], az [[Ohridi-tó]] környékén keresendő.<ref>http://toriblog.blog.hu/2008/02/14/a_romanok_eredete_v</ref><ref>http://www.imninalu.net/myths-Vlach.htm</ref> Ez, a vulgáris-latin nyelvet beszélő pásztornép innen rajzott ki, és népesítette be a balkáni területeket, majd később [[Havasalföld]]et, [[Moldva|Moldvát]], és [[Erdély]]t. Itt maradt őseik a napjainkban is itt élő, a román nyelvvel szinte megegyező [[aromán nyelv]]et beszélő, hagyományosan pásztorkodással foglalkozó [[Arománok]]. Főbb érvek az illír származás mellett: nyelvészeti érvek, vallási érvek, illetve egyéb régészeti érvek.

== A románok története ==
A románok többségében az [[Ortodoxia|ortodox]], kisebb részben a [[görögkatolikus]] kereszténységet vették fel. Első államuk [[Havasalföld]] volt, majd később attól északra létrejött [[Moldva]]. Havasalföld és Moldva a [[16. század]]ig területileg független, politikailag viszont a Magyar Királyság és a Lengyel Királyság hűbéresei, majd több mint három évszázadon át az [[Oszmán Birodalom]] fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A tatárjárástól kezdődően, több hullámban érkezve számos román telepedett le [[Erdély]]ben, aminek következtében ezen országrész etnikai arányai, főleg a [[Oszmán Birodalom|török hódoltság]] alatt és után fokozatosan átalakultak.

A ma Romániában élő népcsoport körülbelül 200 éve nevezi magát románnak. A [[18. század]] végén és a [[19. század]] elején végbement politikai változások során, az Osztrák birodalom megpróbálta „összeugrasztani” az erdélyi medence etnikumait, hogy belülről gyengítse őket, így ne kelljen tartania a magyarok és oláhok (románok) összefogásától és esetleges függetlenségi törekvéseitől. Az erdélyi román triászként is emlegetett Șincai, Maior, Clein ez időben [[Bécs]]ben tanítottak a friss dákoromán elméletről, melynek fő célja az oláh nép (románok) öntudatának megteremtése volt. Ekkor fogalmazódott meg a római-román kontinuitás elmélete, ami az Erdélyhez való jogukat erősítette meg.

Több neves európai történész az oláh (román) nép történelmét más oldalról közelíti meg: 271-ben [[Dacia (római provincia)|Dáciát]] kiürítik, a kiürítés után a területet [[gótok]], [[gepidák]], [[hunok]], majd [[avarok]] foglalják el. az [[Avar Birodalom]] bukása után a bolgárok népesítik be a mai Románia területét a 7. században, a [[bolgárok]]at a magyarok követik.

Az oláhokról (románokról) először egy 1015-ben íródott krónikában olvashatunk, de nem a [[Duna]] vonalától északra, hanem délre: [[II. Baszileiosz bizánci császár]] 1015-ben döntően levervén a bolgárokat és oláh segítőiket, a kóborló oláhokat – [[görög nyelv|görögül]]: ''vlachos'' – az ochridai érsekség egyházi fennhatósága alá helyezte. Ochrida pedig [[Albánia|Albániától]] délkeletre fekszik.

Feltételezhető tehát, hogy az oláh (román) nép a [[Balkán-félsziget|Balkán]] déli részén alakult ki, ahonnan a [[13. század]]ban, nyájaikat terelve telepedtek meg [[Havasalföld]] és [[Erdély]] területén. Státuszukat a [[vlach jog]] legalizálta.

[[Fájl:Family meria 1911.jpg|bélyegkép|jobbra|177px|Román parasztcsalád [[Kékesfalva]] ''(Meria)'' faluban 1911-ben]]
A [[18. század]]tól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a [[1784-es erdélyi parasztfelkelés|Hória-féle lázadás]] (Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] a császári seregek oldalán való részvétel. [[1858]]-ban a függetlenné vált [[Moldva]] és [[Havasalföld]] egyesülésével létrejött a [[Román Királyság]]. Ugyanakkor Románia eredetileg a középkori Bizánci (Latin) császárság neve volt. A román nyelv írásmódja [[1860]]-ig a [[román cirill ábécé]] volt, ekkor tértek át a [[román ábécé|latin írásra]].

A [[20. század]] elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot. [[1920]]-ban [[Besszarábia|Besszarábiát]], [[Bukovina (régió)|Bukovinát]], [[Erdély]]t, a [[Partium]]ot és a [[Bánság]] keleti felét is Romániához csatolták. Észak-Bukovina és Besszarábia [[Szovjetunió]]hoz való hozzácsatolása után [[1945]]-ben kialakult a mai [[Románia]] területe. Ezután [[Románia]] [[szocializmus|szocialista]] állammá vált. 1965-ben [[Nicolae Ceaușescu|Ceaușescu]] átvette a hatalmat, és a szovjet érdekszférán belül igen egyedülálló rendszert épített ki, amelyet [[1989]]-ben a [[romániai forradalom]] elsöpört. Romániát [[2007]]-ben az [[Európai Unió]] felvette tagjai sorába.

== A magyarországi román nemzetiség ==
A [[trianoni békeszerződés]] előtti [[Magyarország]]on a legnagyobb lélekszámú kisebbséget alkották (kb. 2,8 millió fő). Magyarország mai területén a [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint kb. {{szám|10000|fő}} vallotta magát román nemzetiségűnek, illetve román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek. Néhány jelentősebb település, ahol románok laknak: [[Kétegyháza]] ''(Chitighaz)'', [[Elek (település)|Elek]] ''(Aletea)'', [[Gyula (település)|Gyula]] ''(Giula)'', [[Méhkerék]] ''(Micherechi)'', [[Magyarcsanád]] ''(Cenadul Unguresc)''.

A bolgár időkre emlékeztet a későbbi történelmi Magyar Királyság három Fehérvárra magyarosított helységneve, későbbi fővárosa: Nándor- (azaz bolgár)-, Székes- (koronázó) és Gyula-Fehérvár. A románok utóbbit Bălgrad-nak hívták, vagyis bolgárul (bălgarski<volgai türkök).

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források==


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

A lap 2021. február 18., 19:04-kori változata

Románok
Români
Mihai Eminescu • George Enescu • Alexandru Ioan Cuza • Victor Babeș
Mihai Eminescu • George Enescu • Alexandru Ioan Cuza • Victor Babeș
Teljes lélekszám
23 782 990 (a moldávokkal együtt)[1][2]
Lélekszám régiónként
RégióFő
 Románia16 869 816[3]
 Moldova75 000 (2004-es népszámlálás) 2 815 175 (moldovánokkal együtt)
 Ukrajna150 989 (románok);
258 619 (moldovánok)[4]
 Spanyolország800 000[5]
 Egyesült Államok520 000[6]
 Olaszország997 000 román állampolgár,
123 000 moldáv állampolgár[7]
 Oroszország5 308 (románok);
172 330 (moldovánok)
 Kazahsztán20 000
 Franciaország100 000
 Kanada200 000[8]
 Németország300 000[9]
 Izrael
 Magyarország35 641[10]
 Brazília33 280 (becslés)
 Szerbia34 576 (románok);
40 054 (vlachok)
 Törökország30 000
 Görögország29 000
 Ausztria23 000
 Egyesült Királyság100 000[11]
 Svédország12 748
 Ausztrália10 000 - 20 000
 Venezuela10 000 – 12 000
 Argentína10 000
 Szlovákia9 000
 Bulgária1 088 (románok);
10,566 (vlachok)
Nyelvek
román
Vallások
Túlnyomórészt ortodox; kisebb részben görögkatolikus, római katolikus és protestáns
Rokon népcsoportok
moldovánok (külön népnek tekintve), vlachok, egyéb újlatin nyelvű népek
A Wikimédia Commons tartalmaz Románok
Români témájú médiaállományokat.

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

A románok teljes számát 23,8 millió (a moldávokkal együtt) főre teszik. A románok legjelentősebb számban Romániában (kb. 17 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és Moldovával szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3 millió románul beszélő moldávot sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik.

Elnevezéseik

A románok középkori elnevezése a vlach (ejtsd: vlah) volt, akárcsak több ma is élő balkáni népcsoportnak (arománok, balkáni vlachok). Nem keverendő össze a blach néppel, mely a Pannónia és a Balkán területén élő keleti-frankok középkori elnevezése. Ez az elnevezés a magyarba germán vagy szláv közvetítéssel érkezhetett. A középkorban pásztort, főleg hegyvidéki téli-nyári szállásváltó (transzhumáló) pásztorokat nevezték még így.[12] Önmagukat a „római” jelentésű ruman névvel jelölték, a nyelvük latin (római) eredete miatt. (A Bizánci Birodalom lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat, birodalmukat pedig szintén Romániának.) Ebből származik a románok elnevezés, amelyet a 19. századtól, Románia állam megalakításától használnak más nyelveken is a nép elnevezésére.

Az oláh elnevezés a vlach szóból származik, és a románokat jelölték vele a Magyar Királyságban. A 19. század közepétől az oláh népnév háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott. A 20. század végén újra elterjedt egyes körökben, a kifejezést használók főként a magyarellenes románokat nevezik így.

A románok eredete

Bővebben: A románok eredete

A románok eredetével kapcsolatban két elméletet kell megemlíteni. Az egyik a dák–római folytonosság elmélete, a másik pedig a bevándorlás elmélete.

A dák-római folytonosság:

Az elmélet a 19. századi nacionalista törekvések idején alakult ki, és ez képezi a jogalapját Erdély, Romániához való tartozásának. Lényege, hogy a mai románok a dák népet tekintik őseiknek, amelyet Traianus római császár a II. század elején győzött le. A terület (a mai Erdély) Dacia néven a Római Birodalom provinciája lett, és 165 évig az is maradt. Az elmélet szerint a legyőzött dákok átvették a rómaiak latin nyelvét, és később, a két nép keveredéséből alakultak ki a mai románok. A hivatalos román álláspont ezt az elméletet támogatja, ugyanakkor számos magyar, nemzetközi, és román történész, például Lucian Boia, és Marius Diaconescu is megkérdőjelezi ezt.

A bevándorlás-elmélete (Rösler-elmélet):

Ez az elmélet is a 19 században keletkezett, és megalkotója Eduard Robert Rösler. Elmélete szerint, a románok, az egykori latinosodott illírek leszármazottai, és őshazájuk a mai Albánia, és Nyugat-Macedónia, az Ohridi-tó környékén keresendő.[13][14] Ez, a vulgáris-latin nyelvet beszélő pásztornép innen rajzott ki, és népesítette be a balkáni területeket, majd később Havasalföldet, Moldvát, és Erdélyt. Itt maradt őseik a napjainkban is itt élő, a román nyelvvel szinte megegyező aromán nyelvet beszélő, hagyományosan pásztorkodással foglalkozó Arománok. Főbb érvek az illír származás mellett: nyelvészeti érvek, vallási érvek, illetve egyéb régészeti érvek.

A románok története

A románok többségében az ortodox, kisebb részben a görögkatolikus kereszténységet vették fel. Első államuk Havasalföld volt, majd később attól északra létrejött Moldva. Havasalföld és Moldva a 16. századig területileg független, politikailag viszont a Magyar Királyság és a Lengyel Királyság hűbéresei, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A tatárjárástól kezdődően, több hullámban érkezve számos román telepedett le Erdélyben, aminek következtében ezen országrész etnikai arányai, főleg a török hódoltság alatt és után fokozatosan átalakultak.

A ma Romániában élő népcsoport körülbelül 200 éve nevezi magát románnak. A 18. század végén és a 19. század elején végbement politikai változások során, az Osztrák birodalom megpróbálta „összeugrasztani” az erdélyi medence etnikumait, hogy belülről gyengítse őket, így ne kelljen tartania a magyarok és oláhok (románok) összefogásától és esetleges függetlenségi törekvéseitől. Az erdélyi román triászként is emlegetett Șincai, Maior, Clein ez időben Bécsben tanítottak a friss dákoromán elméletről, melynek fő célja az oláh nép (románok) öntudatának megteremtése volt. Ekkor fogalmazódott meg a római-román kontinuitás elmélete, ami az Erdélyhez való jogukat erősítette meg.

Több neves európai történész az oláh (román) nép történelmét más oldalról közelíti meg: 271-ben Dáciát kiürítik, a kiürítés után a területet gótok, gepidák, hunok, majd avarok foglalják el. az Avar Birodalom bukása után a bolgárok népesítik be a mai Románia területét a 7. században, a bolgárokat a magyarok követik.

Az oláhokról (románokról) először egy 1015-ben íródott krónikában olvashatunk, de nem a Duna vonalától északra, hanem délre: II. Baszileiosz bizánci császár 1015-ben döntően levervén a bolgárokat és oláh segítőiket, a kóborló oláhokat – görögül: vlachos – az ochridai érsekség egyházi fennhatósága alá helyezte. Ochrida pedig Albániától délkeletre fekszik.

Feltételezhető tehát, hogy az oláh (román) nép a Balkán déli részén alakult ki, ahonnan a 13. században, nyájaikat terelve telepedtek meg Havasalföld és Erdély területén. Státuszukat a vlach jog legalizálta.

Román parasztcsalád Kékesfalva (Meria) faluban 1911-ben

A 18. századtól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a Hória-féle lázadás (Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az 1848-49-es szabadságharcban a császári seregek oldalán való részvétel. 1858-ban a függetlenné vált Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejött a Román Királyság. Ugyanakkor Románia eredetileg a középkori Bizánci (Latin) császárság neve volt. A román nyelv írásmódja 1860-ig a román cirill ábécé volt, ekkor tértek át a latin írásra.

A 20. század elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot. 1920-ban Besszarábiát, Bukovinát, Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti felét is Romániához csatolták. Észak-Bukovina és Besszarábia Szovjetunióhoz való hozzácsatolása után 1945-ben kialakult a mai Románia területe. Ezután Románia szocialista állammá vált. 1965-ben Ceaușescu átvette a hatalmat, és a szovjet érdekszférán belül igen egyedülálló rendszert épített ki, amelyet 1989-ben a romániai forradalom elsöpört. Romániát 2007-ben az Európai Unió felvette tagjai sorába.

A magyarországi román nemzetiség

A trianoni békeszerződés előtti Magyarországon a legnagyobb lélekszámú kisebbséget alkották (kb. 2,8 millió fő). Magyarország mai területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint kb. 10 000 fő vallotta magát román nemzetiségűnek, illetve román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek. Néhány jelentősebb település, ahol románok laknak: Kétegyháza (Chitighaz), Elek (Aletea), Gyula (Giula), Méhkerék (Micherechi), Magyarcsanád (Cenadul Unguresc).

A bolgár időkre emlékeztet a későbbi történelmi Magyar Királyság három Fehérvárra magyarosított helységneve, későbbi fővárosa: Nándor- (azaz bolgár)-, Székes- (koronázó) és Gyula-Fehérvár. A románok utóbbit Bălgrad-nak hívták, vagyis bolgárul (bălgarski<volgai türkök).

Jegyzetek

  1. ↑ Ethnologue Romanian
  2. ↑ http://unilat.org/DPEL/Promotion/L_Odyssee_des_langues/Roumain/ro
  3. ↑ 2002-es népszámlálás Archiválva 2008. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2007. március 2.)
  4. ↑ All-Ukrainian population census 2001 – The distribution of the population by nationality and mother tongue Archiválva 2004. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, State Statistics Committee of Ukraine (letöltve: 2007. március 2.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2013. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 14.)
  6. ↑ http://factfinder2.census.gov/faces/tableservices/jsf/pages/productview.xhtml?pid=ACS_09_1YR_B04003&prodType=table
  7. ↑ Indicatori demografici Anno 2010 (olasz nyelven). istat.it, 2011. január 24. [2012. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 28.)
  8. ↑ http://www12.statcan.gc.ca/nhs-enm/2011/dp-pd/dt-td/Rp-eng.cfm?LANG=E&APATH=3&DETAIL=0&DIM=0&FL=A&FREE=0&GC=0&GID=0&GK=0&GRP=1&PID=105396&PRID=0&PTYPE=105277&S=0&SHOWALL=0&SUB=0&Temporal=2013&THEME=95&VID=0&VNAMEE=&VNAMEF=
  9. ↑ http://www.dprp.gov.ro/federal-republic-of-germany/[halott link]
  10. ↑ [1]
  11. ↑ UK Migration Statistics Quarterly Aug 2013
  12. ↑ Szász, Zoltán (1999). „Románok az első ezredfordulón” 9-10. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  13. ↑ http://toriblog.blog.hu/2008/02/14/a_romanok_eredete_v
  14. ↑ http://www.imninalu.net/myths-Vlach.htm

Források

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Románok&oldid=23602107”