„Északi-Mariana-szigetek” változatai közötti eltérés

	Északi-Mariana-szigetek
	Commonwealth of the Northern Mariana Islands
; Az Északi-Mariana-szigetek zászlaja	; Északi-Mariana-szigetek címere
	Nemzeti himnusz: Gi Talo Gi Halom Tasi
Fővárosa	Saipan
	é. sz. 16° 42′ 18″, k. h. 145° 46′ 48″Koordináták: é. sz. 16° 42′ 18″, k. h. 145° 46′ 48″{{#coordinates:}}: nem lehet egynél több elsődleges címke oldalanként
Államforma	az USA társult állama
	Vezetők
Elnök	Donald Trump
Kormányzó	Benigno R. Fitial
Főhivatalnok	Pedro Agulto Tenorio
Hivatalos nyelv	angol, chamorro
Beszélt nyelvek	karolinai
Tagság	Lista Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam)
	Népesség
Népszámlálás szerint	47 329 fő (2020)
Rangsorban	219
Becsült	53 883 fő (2010. április)
Rangsorban	219
Népsűrűség	168 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	477 km²
Időzóna	UTC+10; Chamorro Time Zone; Pacific/Saipan; (UTC+10)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	USA dollár (USD)
Hívószám	1–670
Internet TLD	.mp
Közlekedés iránya	jobb
	A Wikimédia Commons tartalmaz Északi-Mariana-szigetek témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2020. június 11., 21:24-kori változata

Koordináták: é. sz. 15° 10′ 58″, k. h. 145° 44′ 43″15.182777777778, 145.7452777777815.182778°N 145.745278°E

Az Északi-Mariana-szigetek az Egyesült Államok társult állama a Csendes-óceán nyugati felében.

Földrajz

Éghajlat

Domborzat

A 16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re fekszik. Hat szigete lakott. Legmagasabb pontja: 965 méter, Agrihan szigeten található.

Növény- és állatvilág

Történelem

A szigeteket Magellan fedezte fel 1521-ben, majd 1565-ben a spanyolok vették birtokukba. A szigetek eredeti lakosságának (a chamorróknak) legtöbbje (90-95%) kihalt vagy összeházasodott nem chamorrókkal a spanyol uralom idején. Az új telepesek, akik a Fülöp-szigetekről és a Karolina-szigetekről érkeztek, újra benépesítették a szigeteket. Ennek ellenére a chamorro népesség fokozatosan újraéledt. A chamorro, filippínó és Karolina-szigeteki nyelvi és etnikai különbségek máig alapvetően megosztják a Mariana-szigeteket.

Az 1898-as spanyol–amerikai háború után Spanyolország át kényszerült adni az Amerikai Egyesült Államoknak Guamot, a Mariana-szigetek többi részét a Karolina- és Marshall-szigetekkel együtt pedig eladta Németországnak. A tényleges uralmat azonban Japán gyakorolta a szigetek felett és 1914-ben, az I. világháború során meg is szállta. Akkoriban a gazdaság fő ága a cukornád-termesztés volt, a szükséges munkaerő Okinawáról és Koreából érkezett.

A második világháborúban nagy csaták dúltak errefelé: Guam, Saipan, Tinian volt a helyszíne ezeknek. Ezután a szigeteket az ENSZ az Egyesült Államok gyámsága alá helyezte. A japán uralom idején idetelepülteket visszatelepítették származási helyükre.

A függetlenség kérdése az 1970-es években merült fel. A teljes függetlenséget egy népszavazás elutasította. Az ország 1978. január 1-jén az USA társult állama lett.

Távlati tervként az Északi-Mariana-szigeteken felmerült a társult állam alkotmányos státuszának megváltoztatása: a terület egyesüljön Guammal és váljon amerikai szövetségi állammá, azonban népszavazásig még nem jutott el a kérdés.

Népesség

Népcsoportok: chamorro, mikoronéz, európai, japán, kínai, filippínó.
Vallások: keresztény, törzsi vallású.

Politika

Az Északi-Mariana-szigetek egy többpártrendszerű demokrácia, melyben a kormány feje a kormányzó.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Politikai pártok

Védelmi rendszer

Gazdaság

A lakosság megélhetését a mezőgazdaság (cukornád, kávé, kókuszdió), a turizmus és a katonai támaszpontokhoz kötődő szolgáltatások biztosítják. Az egy főre eső GDP 2001-ben 12 500 amerikai dollár volt.

Mezőgazdaság

Ipar

Szolgáltatások

Kereskedelem

Közlekedés

Közúthálózat hossza: 362 km
Repülőterek száma: 3
Kikötők száma: 2

Kultúra

Sport

Jegyzetek

↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.)
↑ 2010-es népszámlálási adat

Források

Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír-Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk

Nézd meg az északi-mariana-szigetek címszót a Wikiszótárban!

Felvásárolja Amerika védőbástyáit a terjeszkedő Kína – Origo, 2011. október 28.

Ez a szigetekkel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[111672ab7f0bd9e0d22635be59c782d5060ce9aa-1] 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.)

[2] 2010-es népszámlálási adat

[1]

[2]

@@ 43. sor: / 43. sor: @@
 === Növény- és állatvilág ===
 == Történelem ==
-A szigeteket [[Ferdinand Magellan|Magellan]] fedezte fel [[1521]]-ben, majd [[1565]]-ben a [[Spanyolország|spanyolok]] vették birtokukba. A szigetek eredeti lakosságának (a [[chamorrók]]nak) legtöbbje (90-95%) kihalt vagy összeházasodott nem chamorrókkal a spanyol uralom idején. Az új telepesek, akik a [[Fülöp-szigetek]]ről és a [[Karolina-szigetek]]ről érkeztek, újra benépesítették a szigeteket. Ennek ellenére a chamorro népesség fokozatosan újraéledt. A chamorro, [[Tagalog nyelv|filippínó]] és Karolina-szigeteki nyelvi és etnikai különbségek máig alapvetően megosztják a Mariana-szigeteket.
+A szigeteket [[Fernão de Magalhães|Magellan]] fedezte fel [[1521]]-ben, majd [[1565]]-ben a [[Spanyolország|spanyolok]] vették birtokukba. A szigetek eredeti lakosságának (a [[chamorrók]]nak) legtöbbje (90-95%) kihalt vagy összeházasodott nem chamorrókkal a spanyol uralom idején. Az új telepesek, akik a [[Fülöp-szigetek]]ről és a [[Karolina-szigetek]]ről érkeztek, újra benépesítették a szigeteket. Ennek ellenére a chamorro népesség fokozatosan újraéledt. A chamorro, [[Tagalog nyelv|filippínó]] és Karolina-szigeteki nyelvi és etnikai különbségek máig alapvetően megosztják a Mariana-szigeteket.
 Az [[1898]]-as [[spanyol–amerikai háború]] után Spanyolország át kényszerült adni az [[Amerikai Egyesült Államok]]nak [[Guam]]ot, a Mariana-szigetek többi részét a Karolina- és [[Marshall-szigetek]]kel együtt pedig eladta [[Németország]]nak. A tényleges uralmat azonban [[Japán]] gyakorolta a szigetek felett és [[1914]]-ben, az I. világháború során meg is szállta. Akkoriban a gazdaság fő ága a cukornád-termesztés volt, a szükséges munkaerő [[Okinava (sziget)|Okinawáról]] és [[Korea (történelmi)|Koreából]] érkezett.