„1953-as Formula–1 világbajnokság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: ru:Формула-1 в сезоне 1953 |
a F1 és MotoGP nagydíjak kisbetűsítése, lásd OH 225-226 |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
Az évadnyitó futamra egy új helyszínen került sor, az 1953-ban először megrendezett [[Formula–1 Argentin Nagydíj|Argentin Nagydíj]]on, amit az akkor frissen épült Buenos Aires-i pályán bonyolítottak le. A pole pozíciót a Ferraris Alberto Ascari szerezte meg, aki az egy évvel korábbi eredményeket is beleszámítva sorozatban hetedszerre nyert és futotta meg a verseny leggyorsabb körét. Mindkét teljesítményével máig(!) vezeti az ezirányú statisztikákat. Az argentin világbajnok, [[Juan Manuel Fangio]] ebben az évben már visszatért a versenyzéshez, a [[Maserati]] csapatnál versenyezve. Első hazai futamán a második helyről rajtolt, de a 36. körben, váltóhiba miatt feladta a versenyt. Ascari mögött a harmadik helyről induló csapattársa, Luigi Villoresi ért a célba, egy kör hátrányban. A negyedik helyről rajtoló, szintén Ferraris Farina már a 31. körben kiesett a versenyből. A harmadik és ötödik helyen befutó két argentin Maseratis, [[José Froilán González]] és [[Oscar Alfredo Gálvez]] között az első Ferraris évadját kezdő, fiatal (24 éves) [[Mike Hawthorn]] ért célba. |
Az évadnyitó futamra egy új helyszínen került sor, az 1953-ban először megrendezett [[Formula–1 Argentin Nagydíj|Argentin Nagydíj]]on, amit az akkor frissen épült Buenos Aires-i pályán bonyolítottak le. A pole pozíciót a Ferraris Alberto Ascari szerezte meg, aki az egy évvel korábbi eredményeket is beleszámítva sorozatban hetedszerre nyert és futotta meg a verseny leggyorsabb körét. Mindkét teljesítményével máig(!) vezeti az ezirányú statisztikákat. Az argentin világbajnok, [[Juan Manuel Fangio]] ebben az évben már visszatért a versenyzéshez, a [[Maserati]] csapatnál versenyezve. Első hazai futamán a második helyről rajtolt, de a 36. körben, váltóhiba miatt feladta a versenyt. Ascari mögött a harmadik helyről induló csapattársa, Luigi Villoresi ért a célba, egy kör hátrányban. A negyedik helyről rajtoló, szintén Ferraris Farina már a 31. körben kiesett a versenyből. A harmadik és ötödik helyen befutó két argentin Maseratis, [[José Froilán González]] és [[Oscar Alfredo Gálvez]] között az első Ferraris évadját kezdő, fiatal (24 éves) [[Mike Hawthorn]] ért célba. |
||
=== |
===holland nagydíj=== |
||
A harmadik versenyt (Indianapolist nem számítva a második) a hollandiai Zadvoortban rendezték. Itt újra Ascari szerezte meg a pole pozíciót. Mögötte ismét Fangio indult, a harmadik helyet újra Farina szerezte meg. Ezt a versenyt is a Ferrarik uralták. Különösképpen, miután José Froilán González 22. körben kiesett, igaz, ő még beülhetett csapattársa, Felice Bonetto autójába. A 36. körben kieső Fangionak már nem volt ilyen lehetősége, így három futammal a szezonkezdet után is pont nélkül állt. A műszaki hibák a Ferrarit sem kerülték el teljesen. [[Luigi Villoresi]] a 67. körben kényszerült kiállni annak ellenére, hogy az addig futott leggyorsabb körénél a verseny végéig sem tudott senki gyorsabbat teljesíteni. Az élen Ascari és Farina értek célba, mögöttük egy kör hátrányban González, aki viszont megosztva kapta a négy pontot Bonettoval, így még a negyedik helyen célba érő Hawthorn is egyel több pontot szerzett nála. Az utolsó pontszerző helyen, már két kör hátrányban, [[Toulo de Graffenried]] végzett a Maseratival. |
A harmadik versenyt (Indianapolist nem számítva a második) a hollandiai Zadvoortban rendezték. Itt újra Ascari szerezte meg a pole pozíciót. Mögötte ismét Fangio indult, a harmadik helyet újra Farina szerezte meg. Ezt a versenyt is a Ferrarik uralták. Különösképpen, miután José Froilán González 22. körben kiesett, igaz, ő még beülhetett csapattársa, Felice Bonetto autójába. A 36. körben kieső Fangionak már nem volt ilyen lehetősége, így három futammal a szezonkezdet után is pont nélkül állt. A műszaki hibák a Ferrarit sem kerülték el teljesen. [[Luigi Villoresi]] a 67. körben kényszerült kiállni annak ellenére, hogy az addig futott leggyorsabb körénél a verseny végéig sem tudott senki gyorsabbat teljesíteni. Az élen Ascari és Farina értek célba, mögöttük egy kör hátrányban González, aki viszont megosztva kapta a négy pontot Bonettoval, így még a negyedik helyen célba érő Hawthorn is egyel több pontot szerzett nála. Az utolsó pontszerző helyen, már két kör hátrányban, [[Toulo de Graffenried]] végzett a Maseratival. |
||
=== |
===belga nagydíj=== |
||
A negyedik futamot a belgiumi Spa-Francorchamps versenypályán rendezték. A pole pozíciót Fangio szerezte meg. Az 1951-es |
A negyedik futamot a belgiumi Spa-Francorchamps versenypályán rendezték. A pole pozíciót Fangio szerezte meg. Az 1951-es spanyol nagydíj óta az első eset volt, mikor nem Ferrari indult a pole pozícióból. Fangiót ennek ellenére tovább üldözte balszerencséje. A 13. körben elfüstölt a motorja, de akkor még cserélt csapattársával, a belga Johhny Claessel, azzal pedig kicsúszott a rendkívül veszélyes belga pályáról, így a negyedik futam után is pont nélkül maradt. A versenyt Ascari és Villoresi fejezték be az élen. A két ferraris mögött két maseratis következett, mindkettő egy körös hátrányban: Onofre Marimon és Toulo de Graffenried. Az utolsó pontszerző helyen [[Maurice Trintignant]] ért be egy Gordinivel. Az évben ő volt az első pontszerző, aki nem Ferraris vagy Maseratis volt. |
||
=== |
===francia nagydíj=== |
||
[[Kép:Gordini Type 16.jpg|thumb|right|270px|Gordini Type 16]] |
[[Kép:Gordini Type 16.jpg|thumb|right|270px|Gordini Type 16]] |
||
Az ötödik verseny a [[ |
Az ötödik verseny a [[francia nagydíj]] volt, ami egy év kihagyás után visszatért az első két évben használt [[Reims-Gueux]]-i pályára. A pole pozíció ismét Ascarié lett. Ezúttal mögötte nem Fangio, hanem a szintén Ferraris [[Felice Bonetto]] indult. A harmadik rajtkockában szintén Ferrari állt, Villoresivel a volánnál. Fangio csak a negyedik helyről indult. A Maestro, aki kora legnagyobb edzésmenőjének számított, még soha ezelőtt nem indult a harmadik helynél hátrábbról. |
||
A verseny egyébként a Formula–1 addigi történetének legszorosabb versenyét hozta, ugyanis az első négy befutó 5 másodpercen belül volt egymáshoz képest. A szenzációs versenyből ezúttal is egy Ferraris került ki győztesen, a sportágban a második, a Ferrarinál az első szezonját teljesítő, mindössze 24 éves [[Mike Hawthorn]], aki az addig győzni tudó pilóták közül magasan a legfiatalabb volt. Ő volt ezen kívül az első nem olasz vagy argentin győztese Forma–1-es világbajnoki versenynek. |
A verseny egyébként a Formula–1 addigi történetének legszorosabb versenyét hozta, ugyanis az első négy befutó 5 másodpercen belül volt egymáshoz képest. A szenzációs versenyből ezúttal is egy Ferraris került ki győztesen, a sportágban a második, a Ferrarinál az első szezonját teljesítő, mindössze 24 éves [[Mike Hawthorn]], aki az addig győzni tudó pilóták közül magasan a legfiatalabb volt. Ő volt ezen kívül az első nem olasz vagy argentin győztese Forma–1-es világbajnoki versenynek. |
||
A második helyen Fangio futott be. Mivel a leggyorsabb kört is megfutotta, csak egy ponttal kapott kevesebbet a győztesnél. |
A második helyen Fangio futott be. Mivel a leggyorsabb kört is megfutotta, csak egy ponttal kapott kevesebbet a győztesnél. |
||
A dobogó harmadik fokára is Maseratis állhatott fel, González személyében. A további két pontszerző a Ferraris Ascari és Farina lett, Villoresi pedig 6.-ként futott be. |
A dobogó harmadik fokára is Maseratis állhatott fel, González személyében. A további két pontszerző a Ferraris Ascari és Farina lett, Villoresi pedig 6.-ként futott be. |
||
=== |
===brit nagydíj=== |
||
A hatodik verseny a Silverstone-ban rendezett [[ |
A hatodik verseny a Silverstone-ban rendezett [[brit nagydíj]] volt. Ascari ismét megszerezte a pole pozíciót, nyert, és a leggyorsabb kört is megfutotta, igaz, ezt megosztva a Maseratis Gonzálezzel, aki a második helyről indult, de csak a negyedik helyen ért célba. A végeredmény egyébként érdekes, Ferrari-Maserati-Ferrari-Maserati-Ferrari-Maserati lett, névszerint Ascari, Fangio, Farina, González, Hawthorn, Bonetto. |
||
=== |
===német nagydíj=== |
||
Az évad hetedik futama a [[ |
Az évad hetedik futama a [[német nagydíj]] volt, a hírhedt [[Nürburgring]]en. Bár Ascari ismét az első rajtkockából indult, és a verseny leggyorsabb körét is megfutotta, ezúttal őt érte utol a balszerencse. A 15. körben meghibásodott motorja, és bár autót cserélt Villoresivel, nem tudott pontszerző helyen célba érni. A versenyt Nino Farina nyerte meg, aki ezzel élete utolsó, számszerint ötödik győzelmét húzta be, és ő lett a sportág legidősebb futamgyőztese, a maga 46 évével. (Luigi Fagioli az 1951-es francia nagydíj győzelmekor 53 éves volt, de azt a futamot Fangio nyerte meg, csak épp miután autót cserélt Fagiolival.) Farina mögött Fangio lett a második, Hawthorn a harmadik. Az utolsó két pontszerző helyen két Maseratis gördült be, Bonetto és Graffenried. |
||
=== |
===svájci nagydíj=== |
||
[[Kép:Ferrari 500 (Cockpit), Bj. 1953.jpg|thumb|right|250px|Ferrari 500]] |
[[Kép:Ferrari 500 (Cockpit), Bj. 1953.jpg|thumb|right|250px|Ferrari 500]] |
||
A nyolcadik verseny a [[ |
A nyolcadik verseny a [[svájci nagydíj]] volt Bremgartenben. Fangio megszerezte az első rajtkockát Ascari elől, de a motorja a 29. körben felmondta a szolgálatot, és miután Bonetto Maseratijával újra versenybe szállt, már csak a negyedik helyig tudott felkapaszkodni, és persze az azért járó pontokat is meg kellett osztania a csapattársával. A dobogóra három Ferraris léphetett fel, Ascari, Farina, Hawthorn sorrendben. Fangio mögött német csapattársa, Hermann Lang lett az utolsó pontszerző. A leggyorsabb kört ismét Ascari futotta. Ascarinak ezzel annyi pontja lett, hogy még az utolsó futam előtt megnyerte a világbajnokságot. |
||
=== |
===olasz nagydíj=== |
||
Az évadzáró futam hagyományosan Monzában volt, az [[ |
Az évadzáró futam hagyományosan Monzában volt, az [[olasz nagydíj]]. Az időmérőt a közönség örömére Ascari nyerte Fangio előtt, és a versenyben vezett is, mígnem az utolsó előtti körben kiesett a versenyből, így a győzelem Fangio ölébe hullott, aki a verseny leggyorsabb körét is megfutotta. Mögötte a három Ferraris futott be, Farina, Villoresi és Hawthorn sorrendben. Az utolsó pontszerző helyen Maurice Trintignant ért célba egy Gordinivel. |
||
== Futamok == |
== Futamok == |
||
77. sor: | 77. sor: | ||
|- |
|- |
||
! 26 |
! 26 |
||
| {{zászló|holland}} [[Formula–1 |
| {{zászló|holland}} [[Formula–1 holland nagydíj]] |
||
| [[Június 7.]] |
| [[Június 7.]] |
||
| [[Circuit Park Zandvoort|Zandvoort]] |
| [[Circuit Park Zandvoort|Zandvoort]] |
||
83. sor: | 83. sor: | ||
| {{zászló|olasz}} [[Alberto Ascari]] |
| {{zászló|olasz}} [[Alberto Ascari]] |
||
| {{zászló|olasz}} [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] |
| {{zászló|olasz}} [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] |
||
| [[1953-as Formula–1 |
| [[1953-as Formula–1 holland nagydíj|Összefoglaló]] |
||
|- |
|- |
||
! 27 |
! 27 |
||
| {{zászló|belga}} [[Formula–1 |
| {{zászló|belga}} [[Formula–1 belga nagydíj]] |
||
| [[Június 21.]] |
| [[Június 21.]] |
||
| [[Circuit de Spa-Francorchamps|Spa-Francorchamps]] |
| [[Circuit de Spa-Francorchamps|Spa-Francorchamps]] |
||
92. sor: | 92. sor: | ||
| {{zászló|olasz}} [[Alberto Ascari]] |
| {{zászló|olasz}} [[Alberto Ascari]] |
||
| {{zászló|olasz}} [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] |
| {{zászló|olasz}} [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] |
||
| [[1953-as Formula–1 |
| [[1953-as Formula–1 belga nagydíj|Összefoglaló]] |
||
|- |
|- |
||
! 28 |
! 28 |
||
| {{zászló|francia}} [[Formula–1 |
| {{zászló|francia}} [[Formula–1 francia nagydíj]] |
||
| [[Július 5.]] |
| [[Július 5.]] |
||
| [[Reims-Gueux|Reims]] |
| [[Reims-Gueux|Reims]] |
||
101. sor: | 101. sor: | ||
| {{zászló|UK}} [[Mike Hawthorn]] |
| {{zászló|UK}} [[Mike Hawthorn]] |
||
| {{zászló|olasz}} [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] |
| {{zászló|olasz}} [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] |
||
| [[1953-as Formula–1 |
| [[1953-as Formula–1 francia nagydíj|Összefoglaló]] |
||
|- |
|- |
||
! 29 |
! 29 |
||
| {{zászló|UK}} [[Formula–1 |
| {{zászló|UK}} [[Formula–1 brit nagydíj]] |
||
| [[Július 18.]] |
| [[Július 18.]] |
||
| [[Silverstone Circuit|Silverstone]] |
| [[Silverstone Circuit|Silverstone]] |
||
110. sor: | 110. sor: | ||
| {{zászló|olasz}} [[Alberto Ascari]] |
| {{zászló|olasz}} [[Alberto Ascari]] |
||
| {{zászló|olasz}} [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] |
| {{zászló|olasz}} [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] |
||
| [[1953-as Formula–1 |
| [[1953-as Formula–1 brit nagydíj|Összefoglaló]] |
||
|- |
|- |
||
! 30 |
! 30 |
||
| {{zászló|német}} [[Formula–1 |
| {{zászló|német}} [[Formula–1 német nagydíj]] |
||
| [[Augusztus 2.]] |
| [[Augusztus 2.]] |
||
| [[Nürburgring]] |
| [[Nürburgring]] |
||
119. sor: | 119. sor: | ||
| {{zászló|olasz}} [[Giuseppe Farina]] |
| {{zászló|olasz}} [[Giuseppe Farina]] |
||
| {{zászló|olasz}} [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] |
| {{zászló|olasz}} [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] |
||
| [[1953-as Formula–1 |
| [[1953-as Formula–1 német nagydíj|Összefoglaló]] |
||
|- |
|- |
||
! 31 |
! 31 |
||
| {{zászló|svájc}} [[Formula–1 |
| {{zászló|svájc}} [[Formula–1 svájci nagydíj]] |
||
| [[Augusztus 23.]] |
| [[Augusztus 23.]] |
||
| [[Circuit Bremgarten|Bremgarten]] |
| [[Circuit Bremgarten|Bremgarten]] |
||
128. sor: | 128. sor: | ||
| {{zászló|olasz}} [[Alberto Ascari]] |
| {{zászló|olasz}} [[Alberto Ascari]] |
||
| {{zászló|olasz}} [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] |
| {{zászló|olasz}} [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] |
||
| [[1953-as Formula–1 |
| [[1953-as Formula–1 svájci nagydíj|Összefoglaló]] |
||
|- |
|- |
||
! 32 |
! 32 |
||
| {{zászló|olasz}} [[Formula–1 |
| {{zászló|olasz}} [[Formula–1 olasz nagydíj]] |
||
| [[Szeptember 13.]] |
| [[Szeptember 13.]] |
||
| [[Autodromo Nazionale Monza|Monza]] |
| [[Autodromo Nazionale Monza|Monza]] |
||
137. sor: | 137. sor: | ||
| {{Zászló|Argentína}} [[Juan Manuel Fangio]] |
| {{Zászló|Argentína}} [[Juan Manuel Fangio]] |
||
| {{zászló|olasz}} [[Maserati]] |
| {{zászló|olasz}} [[Maserati]] |
||
| [[1953-as Formula–1 |
| [[1953-as Formula–1 olasz nagydíj|Összefoglaló]] |
||
|} |
|} |
||
174. sor: | 174. sor: | ||
! [[1953-as Formula–1 Argentin Nagydíj|ARG]]<br />{{Zászló|Argentína}} |
! [[1953-as Formula–1 Argentin Nagydíj|ARG]]<br />{{Zászló|Argentína}} |
||
! [[1953-as Indianapolisi 500|500]]‡<br />{{Zászló|USA}} |
! [[1953-as Indianapolisi 500|500]]‡<br />{{Zászló|USA}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 holland nagydíj|NED]]<br />{{Zászló|holland}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 belga nagydíj|BEL]]<br />{{Zászló|Belgium}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 francia nagydíj|FRA]]<br />{{Zászló|Franciaország}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 brit nagydíj|GBR]]<br />{{Zászló|UK}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 német nagydíj|GER]]<br />{{Zászló|Németország}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 svájci nagydíj|SUI]]<br />{{Zászló|Svájc}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 olasz nagydíj|ITA]]<br />{{Zászló|Olaszország}} |
||
!valign="middle"| Pontszám |
!valign="middle"| Pontszám |
||
|- |
|- |
||
1 539. sor: | 1 539. sor: | ||
! [[1953-as Formula–1 Argentin Nagydíj|ARG]]<br />{{Zászló|Argentína}} |
! [[1953-as Formula–1 Argentin Nagydíj|ARG]]<br />{{Zászló|Argentína}} |
||
! [[1953-as Indianapolisi 500|500]]‡<br />{{Zászló|USA}} |
! [[1953-as Indianapolisi 500|500]]‡<br />{{Zászló|USA}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 holland nagydíj|NED]]<br />{{Zászló|holland}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 belga nagydíj|BEL]]<br />{{Zászló|Belgium}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 francia nagydíj|FRA]]<br />{{Zászló|Franciaország}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 brit nagydíj|GBR]]<br />{{Zászló|UK}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 német nagydíj|GER]]<br />{{Zászló|Németország}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 svájci nagydíj|SUI]]<br />{{Zászló|Svájc}} |
||
! [[1953-as Formula–1 |
! [[1953-as Formula–1 olasz nagydíj|ITA]]<br />{{Zászló|Olaszország}} |
||
!valign="middle"| Pontszám |
!valign="middle"| Pontszám |
||
|} |
|} |
A lap 2011. november 27., 22:11-kori változata
1953-as FIA Formula–1 világbajnokság | |||
Ferrari 500-as (1978-ban) | |||
Egyéni világbajnok | |||
Alberto Ascari | 34,5 | ||
Az 1953-as Formula–1-es szezon volt az 4. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1953. január 18-ától szeptember 13-áig tartott.
Az első öt célba érkezőnek járt világbajnoki pont (8, 6, 4, 3, 2). 1 pontot adtak a leggyorsabb körért. A kilencből csak a legjobb négy pontszám számított bele a világbajnokság végeredményébe. A pontokat megosztott autókért egyformán megosztották a versenyzők között, tekintet nélkül arra, hogy ki vezette többet az autót.
Bekerült a versenynaptárba az Argentin Nagydíj, így ebben az évadban már 9 futamot rendeztek.
A szezon menete
Argentin Nagydíj
Az évadnyitó futamra egy új helyszínen került sor, az 1953-ban először megrendezett Argentin Nagydíjon, amit az akkor frissen épült Buenos Aires-i pályán bonyolítottak le. A pole pozíciót a Ferraris Alberto Ascari szerezte meg, aki az egy évvel korábbi eredményeket is beleszámítva sorozatban hetedszerre nyert és futotta meg a verseny leggyorsabb körét. Mindkét teljesítményével máig(!) vezeti az ezirányú statisztikákat. Az argentin világbajnok, Juan Manuel Fangio ebben az évben már visszatért a versenyzéshez, a Maserati csapatnál versenyezve. Első hazai futamán a második helyről rajtolt, de a 36. körben, váltóhiba miatt feladta a versenyt. Ascari mögött a harmadik helyről induló csapattársa, Luigi Villoresi ért a célba, egy kör hátrányban. A negyedik helyről rajtoló, szintén Ferraris Farina már a 31. körben kiesett a versenyből. A harmadik és ötödik helyen befutó két argentin Maseratis, José Froilán González és Oscar Alfredo Gálvez között az első Ferraris évadját kezdő, fiatal (24 éves) Mike Hawthorn ért célba.
holland nagydíj
A harmadik versenyt (Indianapolist nem számítva a második) a hollandiai Zadvoortban rendezték. Itt újra Ascari szerezte meg a pole pozíciót. Mögötte ismét Fangio indult, a harmadik helyet újra Farina szerezte meg. Ezt a versenyt is a Ferrarik uralták. Különösképpen, miután José Froilán González 22. körben kiesett, igaz, ő még beülhetett csapattársa, Felice Bonetto autójába. A 36. körben kieső Fangionak már nem volt ilyen lehetősége, így három futammal a szezonkezdet után is pont nélkül állt. A műszaki hibák a Ferrarit sem kerülték el teljesen. Luigi Villoresi a 67. körben kényszerült kiállni annak ellenére, hogy az addig futott leggyorsabb körénél a verseny végéig sem tudott senki gyorsabbat teljesíteni. Az élen Ascari és Farina értek célba, mögöttük egy kör hátrányban González, aki viszont megosztva kapta a négy pontot Bonettoval, így még a negyedik helyen célba érő Hawthorn is egyel több pontot szerzett nála. Az utolsó pontszerző helyen, már két kör hátrányban, Toulo de Graffenried végzett a Maseratival.
belga nagydíj
A negyedik futamot a belgiumi Spa-Francorchamps versenypályán rendezték. A pole pozíciót Fangio szerezte meg. Az 1951-es spanyol nagydíj óta az első eset volt, mikor nem Ferrari indult a pole pozícióból. Fangiót ennek ellenére tovább üldözte balszerencséje. A 13. körben elfüstölt a motorja, de akkor még cserélt csapattársával, a belga Johhny Claessel, azzal pedig kicsúszott a rendkívül veszélyes belga pályáról, így a negyedik futam után is pont nélkül maradt. A versenyt Ascari és Villoresi fejezték be az élen. A két ferraris mögött két maseratis következett, mindkettő egy körös hátrányban: Onofre Marimon és Toulo de Graffenried. Az utolsó pontszerző helyen Maurice Trintignant ért be egy Gordinivel. Az évben ő volt az első pontszerző, aki nem Ferraris vagy Maseratis volt.
francia nagydíj
Az ötödik verseny a francia nagydíj volt, ami egy év kihagyás után visszatért az első két évben használt Reims-Gueux-i pályára. A pole pozíció ismét Ascarié lett. Ezúttal mögötte nem Fangio, hanem a szintén Ferraris Felice Bonetto indult. A harmadik rajtkockában szintén Ferrari állt, Villoresivel a volánnál. Fangio csak a negyedik helyről indult. A Maestro, aki kora legnagyobb edzésmenőjének számított, még soha ezelőtt nem indult a harmadik helynél hátrábbról. A verseny egyébként a Formula–1 addigi történetének legszorosabb versenyét hozta, ugyanis az első négy befutó 5 másodpercen belül volt egymáshoz képest. A szenzációs versenyből ezúttal is egy Ferraris került ki győztesen, a sportágban a második, a Ferrarinál az első szezonját teljesítő, mindössze 24 éves Mike Hawthorn, aki az addig győzni tudó pilóták közül magasan a legfiatalabb volt. Ő volt ezen kívül az első nem olasz vagy argentin győztese Forma–1-es világbajnoki versenynek. A második helyen Fangio futott be. Mivel a leggyorsabb kört is megfutotta, csak egy ponttal kapott kevesebbet a győztesnél. A dobogó harmadik fokára is Maseratis állhatott fel, González személyében. A további két pontszerző a Ferraris Ascari és Farina lett, Villoresi pedig 6.-ként futott be.
brit nagydíj
A hatodik verseny a Silverstone-ban rendezett brit nagydíj volt. Ascari ismét megszerezte a pole pozíciót, nyert, és a leggyorsabb kört is megfutotta, igaz, ezt megosztva a Maseratis Gonzálezzel, aki a második helyről indult, de csak a negyedik helyen ért célba. A végeredmény egyébként érdekes, Ferrari-Maserati-Ferrari-Maserati-Ferrari-Maserati lett, névszerint Ascari, Fangio, Farina, González, Hawthorn, Bonetto.
német nagydíj
Az évad hetedik futama a német nagydíj volt, a hírhedt Nürburgringen. Bár Ascari ismét az első rajtkockából indult, és a verseny leggyorsabb körét is megfutotta, ezúttal őt érte utol a balszerencse. A 15. körben meghibásodott motorja, és bár autót cserélt Villoresivel, nem tudott pontszerző helyen célba érni. A versenyt Nino Farina nyerte meg, aki ezzel élete utolsó, számszerint ötödik győzelmét húzta be, és ő lett a sportág legidősebb futamgyőztese, a maga 46 évével. (Luigi Fagioli az 1951-es francia nagydíj győzelmekor 53 éves volt, de azt a futamot Fangio nyerte meg, csak épp miután autót cserélt Fagiolival.) Farina mögött Fangio lett a második, Hawthorn a harmadik. Az utolsó két pontszerző helyen két Maseratis gördült be, Bonetto és Graffenried.
svájci nagydíj
A nyolcadik verseny a svájci nagydíj volt Bremgartenben. Fangio megszerezte az első rajtkockát Ascari elől, de a motorja a 29. körben felmondta a szolgálatot, és miután Bonetto Maseratijával újra versenybe szállt, már csak a negyedik helyig tudott felkapaszkodni, és persze az azért járó pontokat is meg kellett osztania a csapattársával. A dobogóra három Ferraris léphetett fel, Ascari, Farina, Hawthorn sorrendben. Fangio mögött német csapattársa, Hermann Lang lett az utolsó pontszerző. A leggyorsabb kört ismét Ascari futotta. Ascarinak ezzel annyi pontja lett, hogy még az utolsó futam előtt megnyerte a világbajnokságot.
olasz nagydíj
Az évadzáró futam hagyományosan Monzában volt, az olasz nagydíj. Az időmérőt a közönség örömére Ascari nyerte Fangio előtt, és a versenyben vezett is, mígnem az utolsó előtti körben kiesett a versenyből, így a győzelem Fangio ölébe hullott, aki a verseny leggyorsabb körét is megfutotta. Mögötte a három Ferraris futott be, Farina, Villoresi és Hawthorn sorrendben. Az utolsó pontszerző helyen Maurice Trintignant ért célba egy Gordinivel.
Futamok
Bajnokság végeredménye
A bajnok Ascari lett, 6.5 ponttal Fangio előtt. Ascari lett a Forma 1 történetének első többszörös bajnoka, ráadásul az első, aki duplázott. Igaz egy évvel később már Fangio is többszörös bajnok lett, még egy évvel később pedig a duplázás is meg lett neki.
Versenyzők
Pontozás:
Helyezés | 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | Lk. | 6.-20. |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Pont | 8 | 6 | 4 | 3 | 2 | 1 | 0 |
(Félkövér: pole pozíció, dőlt: leggyorsabb kör, a színkódokról részletes információ itt található)
- * Leggyorsabb kör (1 pont)
- ** Több versenyző futott ugyanolyan gyors leggyorsabb kört (megosztott 1 pont).
- † A helyezés ugyanannak az autónak két pilótája között megosztott