„Sigmaringen” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Ford. sablon csere
51. sor: 51. sor:
A 11. században, a [[Középkor#Korai középkor (5-10.század)|korai középkor]] végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés [[1077]]-ből származik, amikor [[Sváb Rudolf]] német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.<ref>A [[Petershauseni kolostor]] krónikájából származó feljegyzés: ''Onnan ''Sigimaringin'' várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy [[IV. Henrik]] seregével közeledik az [[Alpok]] hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.''</ref> A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor.
A 11. században, a [[Középkor#Korai középkor (5-10.század)|korai középkor]] végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés [[1077]]-ből származik, amikor [[Sváb Rudolf]] német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.<ref>A [[Petershauseni kolostor]] krónikájából származó feljegyzés: ''Onnan ''Sigimaringin'' várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy [[IV. Henrik]] seregével közeledik az [[Alpok]] hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.''</ref> A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor.


Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. [[1275]]-ben már [[15]] plébános tartozott a laizi [[dékán (egyházi)|dékánság]] alá.
Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. [[1275]]-ben már [[15]] plébános tartozott a laizi [[dékán (egyházi)|dékánság]] alá.<!--Zum Kirchspiel Laiz gehörend, werden 1377 die [[Filial]]en Sigmaringen, Brenzkofen, Gorheim, Hedingen, Bold (Paulterhof), Inzigkofen, Ober- und Unterschmeien genannt.-->
⚫
[[1325]]-ben megvette a várost II.Ulrich, [[Württemberg]] [[grófja]]. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen [[1744]]-ig a laizi [[temető]]ben helyezték végső nyugalomba.


⚫
[[1325]]-ben III. Ulrich, [[Württemberg]] [[grófja]] eladta a várost. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen [[1744]]-ig a laizi [[temető]]ben helyezték végső nyugalomba.<!--1415 erhielt [[Friedrich I. (Brandenburg)|Friedrich VI.]] die Markgrafschaft Brandenburg. Von ihm stammt das preußische Königs- und Kaiserhaus ab.-->
⚫
[[1460]]-ban és [[1500]]-ban [[kastély|kastéllyá]] építették át a várat. 1535-ben a [[Hohenzollern]] házra száll Sigmaringen vára és városa, majd [[1539|négy évvel később]] a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hohenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és [[Veringen]] felett.
⚫
A [[harmincéves háború]] során [[1632]]-ben a [[Svéd Királyság|svédek]] elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti részé leégett.


⚫
[[1460]]-ban és [[1500]]-ban [[kastély|kastéllyá]] építették át a várat. 1535-ben a [[Hohenzollern]] házra száll Sigmaringen vára és városa, majd [[1539|négy évvel később]] a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hohenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és [[Veringen]] felett<!-- Graf [[Karl I. von Hohenzollern]] bezog das Schloss-->.
{{ford-szakasz}}
<!--
Der erste Pfarrer in Laiz wurde 1231 erwähnt. 1275 gehörten zum Dekanat Laiz 15 Pfarreien. Zum Kirchspiel Laiz gehörend, werden 1377 die [[Filial]]en Sigmaringen, Brenzkofen, Gorheim, Hedingen, Bold (Paulterhof), Inzigkofen, Ober- und Unterschmeien genannt.
1325 wurde die Stadt an Graf [[Ulrich III. (Württemberg)|Ulrich III. von Württemberg]] verkauft. 1415 erhielt [[Friedrich I. (Brandenburg)|Friedrich VI.]] die Markgrafschaft Brandenburg. Von ihm stammt das preußische Königs- und Kaiserhaus ab. 1480 erhielt Sigmaringen eine eigene Pfarrei. Die Verstorbenen fanden jedoch bis 1744 auf dem Laizer Friedhof bei der Kirche ihre letzte Ruhestätte.


⚫
A [[harmincéves háború]] során [[1632]]-ben a [[Svéd Királyság|svédek]] elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti részé leégett.
In den Jahren 1460 und 1500 wurde die Burg zum Schloss umgebaut. Über die [[Grafen von Werdenberg]] gelangte Sigmaringen 1535 an das Hochadelsgeschlecht der [[Haus Hohenzollern|Hohenzollern]]. Vier Jahre später kam es zu einem verheerenden Schlossbrand. 1540 gingen Sigmaringen und Veringen über den so genannten „Pfullendorfer Vertrag“ endgültig an das Haus Hohenzollern, Graf [[Karl I. von Hohenzollern]] bezog das Schloss.
1632 besetzen die Schweden während des [[Dreißigjähriger Krieg|Dreißigjährigen Kriegs]] das Schloss. Ein Jahr später wurde es unter General Horn aus Feindeshand zurückerobert. Dabei wurde der östliche Teil durch einen Brand zerstört. -->


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2010. március 11., 18:06-kori változata

Sigmaringen
Sigmaringen címere
Sigmaringen címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
KerületTübingen
Járás
Alapítás éve1250
PolgármesterDaniel Rapp (CDU)
Irányítószám72481–72488
Körzethívószám
  • 07570
  • 07571
  • 07577
RendszámSIG
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség18 375 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség178 fő/km2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság578–794 m
Terület92,85 km² km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 48° 05′ 12″, k. h. 9° 12′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 12″, k. h. 9° 12′ 59″
Sigmaringen (Baden-Württemberg)
Sigmaringen
Sigmaringen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Sigmaringen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigmaringen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sigmaringen Baden-Württembergben, a Duna partján épült város, a Sigmaringen kerület székhelye és második legnagyobb települése.

Földrajza

Sigmaringen a Duna völgyében, a Sváb Alpok déli pereménél fekszik, a Bodeni-tótól körülbelül 40 km-re északra.

Városrészek

A város a belső városmagra, valamint Gutenstein, Jungnau, Laiz, Oberschmeien és Unterschmeien városrészekre tagolódik.

Címer Városrész Lakosság Terület
Sigmaringen Sigmaringen (városmag) 11.758 3.429 ha
Gutenstein Gutenstein 512 1.311 ha
Jungnau Jungnau 740 2.235 ha
Laiz Laiz 2.856 979 ha
Oberschmeien Oberschmeien 434 1.059 ha
Unterschmeien Unterschmeien 263 490 ha

Története

Korai történet

A mai város területen az első települések több, mint 3000 éve jöttek létre. A mai Laiz városrész területéről előkerült, az i.e.1000 és i.e.500 közötti időszakból származó leletek az urnamezős kultúra jelenlétét bizonyítják. A Hallstatt korszakból például kelta sírdombokból gazdagon festett és díszített tárgyak kerültek elő. I.sz. 50 és 80 között a Dunánál húzódott a Római Birodalom határa. Ekkor út vezetett Laizon keresztül a Bodeni-tótól Winterlingen és Burladingen irányába, egy másik Singen térségéből Vilsingenen át Bilgen, Scheer és Hundersingen felé. A duzzasztógát alatt fekvő gázlón haladtak át, ahol a Duna 1975-ös szabályozásakor fahíd maradványaira bukkantak. A Laiz melletti "Berglösche" dűlőben, az inzighofeni "Krummäcker", valamint a Sigmaringenhez tartozó "Steinäcker" és "Wachtelhau" dűlőkben és a lauerthali római kori birtokokon végzett ásatásokról előkerült leletek bizonyítják Sigmaringen térségének mezőgazdasági jelentősségét ebben a korban.

A mai város délkeleti részén korai alemann sírmezőt tártak fel, ami alátámasztja a "Sigmar" alapításáról szóló feltételezéseket. Ennek valószínű időpontja az i.sz. 6. század.

Középkor

A 11. században, a korai középkor végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés 1077-ből származik, amikor Sváb Rudolf német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.[2] A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor.

Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. 1275-ben már 15 plébános tartozott a laizi dékánság alá.

1325-ben III. Ulrich, Württemberg grófja eladta a várost. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen 1744-ig a laizi temetőben helyezték végső nyugalomba.

1460-ban és 1500-ban kastéllyá építették át a várat. 1535-ben a Hohenzollern házra száll Sigmaringen vára és városa, majd négy évvel később a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hohenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és Veringen felett.

A harmincéves háború során 1632-ben a svédek elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti részé leégett.

Forrás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sigmaringen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ A Petershauseni kolostor krónikájából származó feljegyzés: Onnan Sigimaringin várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy IV. Henrik seregével közeledik az Alpok hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.

Sablon:Csonk-Német település

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sigmaringen&oldid=7337736”