„Szászhermány” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a magyar népesség |
|||
9. sor: | 9. sor: | ||
| rang = községközpont |
| rang = községközpont |
||
| körzethívószám = 0x68<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS</ref> |
| körzethívószám = 0x68<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS</ref> |
||
| magyar lakosság = |
| magyar lakosság = 111 (2011)<ref>{{Varga E. Árpád 2011|BV}}</ref> |
||
| terület = 52,79 |
| terület = 52,79 |
||
| szélességi fok = 45 |
| szélességi fok = 45 |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Szászhermány''' ([[román nyelv|románul]] ''Hărman,'' [[német nyelv|németül]] ''Honigberg,'' [[Erdélyi szász nyelv|szászul]] ''Huntschprich'') |
'''Szászhermány''' ([[román nyelv|románul]] ''Hărman,'' [[német nyelv|németül]] ''Honigberg,'' [[Erdélyi szász nyelv|szászul]] ''Huntschprich'') falu [[Románia|Romániában]], [[Brassó megye|Brassó megyében]]. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
1240-ben ''Mons Mellis,'' 1427-ben ''Hermanfalua'' néven említik. Templomát a [[12. század]]ban emelték, majd a [[15. század]]ban a török ellen kettős védőfallal vették körül. 1377-ben [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] Brassó fennhatósága alá rendelte. [[1421]]-ben a betörő török, 1532-ben Stefan moldvai vajda dúlta fel. 1552-ben [[IV. Péter moldvai fejedelem|Petru Rareș]] moldvai vajda felgyújtotta, 1599-ben [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajda]], 1602-ben [[Giorgio Basta|Basta]] csapatai dúlták fel. 1612-ben [[Bethlen Gábor]] két hétig ostromolta eredménytelenül. 1658-ban a moldvaiak is hiába ostromolták. A kurucok is megostromolták, de bevenni nem tudták. 1848 decemberében a [[székelyek]] foglalták el. Külső védőfala jórészt megsemmisült. 1970-ben restaurálták. Belső védőfala kör alakú, nyolc tornya van. |
|||
1910-ben 2339, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Brassó vármegye]] [[Alvidéki járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben társközségével együtt 4280 lakosából 3815 román, 241 német, 140 magyar és 82 cigány volt. |
|||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
A lap 2018. szeptember 28., 04:37-kori változata
Szászhermány (Hărman) | |||
Az erődtemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Brassó | ||
Község | Szászhermány | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 507085 | ||
Körzethívószám | 0x68[1] | ||
SIRUTA-kód | 41097 | ||
Népesség | |||
Népesség | 6263 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 111 (2011)[2] | ||
Népsűrűség | 118,64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 530 m | ||
Terület | 52,79 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 42′ 24″, k. h. 25° 41′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 24″, k. h. 25° 41′ 08″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászhermány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szászhermány (románul Hărman, németül Honigberg, szászul Huntschprich) falu Romániában, Brassó megyében.
Fekvése
Brassótól 12 km-re északkeletre fekszik, Vámoshíd tartozik hozzá.
Nevének eredete
Nevét egyesek szerint az alapító szász Hermannról, mások szerint a székely Hermán nemzetségről, Benkő szerint egy közeli forrásról az Érmányról kapta.
Története
1240-ben Mons Mellis, 1427-ben Hermanfalua néven említik. Templomát a 12. században emelték, majd a 15. században a török ellen kettős védőfallal vették körül. 1377-ben I. Lajos Brassó fennhatósága alá rendelte. 1421-ben a betörő török, 1532-ben Stefan moldvai vajda dúlta fel. 1552-ben Petru Rareș moldvai vajda felgyújtotta, 1599-ben Mihály vajda, 1602-ben Basta csapatai dúlták fel. 1612-ben Bethlen Gábor két hétig ostromolta eredménytelenül. 1658-ban a moldvaiak is hiába ostromolták. A kurucok is megostromolták, de bevenni nem tudták. 1848 decemberében a székelyek foglalták el. Külső védőfala jórészt megsemmisült. 1970-ben restaurálták. Belső védőfala kör alakú, nyolc tornya van.
1910-ben 2339, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott. 1992-ben társközségével együtt 4280 lakosából 3815 román, 241 német, 140 magyar és 82 cigány volt.
Látnivalók
Galéria
-
Evangélikus templom
-
Evangélikus templom
Források
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro