„Borisz Leonyidovics Paszternak” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
ellenőrzött lesz így talán |
|||
31. sor: | 31. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Egy neves festőművész és egy zongoraművésznő fia. Zeneszerzőnek készül, de történelmet és filozófiát hallgat a moszkvai egyetemen. [[1912]]-ben a németországi [[Marburg]]ba utazik. Első verseskötetén már látszik páratlan természetleíró képessége, úgy festi a kertet, a szelet, az esőt, a tavaszt, hogy azok őróla, a természetben élő, ám a természetet kultúrává nemesítő emberi lényről valljanak. Munkatársa lesz [[Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij|Majakovszkij]] [[avantgárd|avantgardista]] folyóiratának, a [[LEF]]-nek. Az [[1917-es októberi orosz forradalom|októberi forradalmat]] igenli, tisztítótűznek nevezi. Az [[1948]] és [[1955]] között keletkezett nagyregényében, a [[Zsivago doktor]]ban (ismert filmváltozata a [[Doktor Zsivágó (film, 1965)|Doktor Zsivágó]]) az [[1903]] és [[1929]] közé eső korszak, továbbá a háborús évek orosz történelmének átfogó képét kívánta megrajzolni. [[1957]]-ben kijuttatta regényét az országból, ami meg is jelent Olaszországban és több más nyugati országban is. Amikor neki ítélték a Nobel-díjat, durva lejáratókampány indult ellene. Művét szemétnek, őt magát árulónak titulálták. Belső emigránsnak nevezték, hozzáfűzve, hogy jobb lenne, ha valódi emigráns lenne belőle. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából. Az előbbit választotta. (Regénye – amely 1958–59-ben 26 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját – 1988-ig nem is jelenhetett meg hazájában.) Paszternak 1960. május 30-án Peregyelkinóban hunyt el. |
Egy neves festőművész és egy zongoraművésznő fia. Zeneszerzőnek készül, de történelmet és filozófiát hallgat a moszkvai egyetemen. [[1912]]-ben a németországi [[Marburg]]ba utazik. Első verseskötetén már látszik páratlan természetleíró képessége, úgy festi a kertet, a szelet, az esőt, a tavaszt, hogy azok őróla, a természetben élő, ám a természetet kultúrává nemesítő emberi lényről valljanak. Munkatársa lesz [[Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij|Majakovszkij]] [[avantgárd|avantgardista]] folyóiratának, a [[LEF]]-nek. Az [[1917-es októberi orosz forradalom|októberi forradalmat]] igenli, tisztítótűznek nevezi. Az [[1948]] és [[1955]] között keletkezett nagyregényében, a [[Zsivago doktor]]ban (ismert filmváltozata a [[Doktor Zsivágó (film, 1965)|Doktor Zsivágó]]) az [[1903]] és [[1929]] közé eső korszak, továbbá a háborús évek orosz történelmének átfogó képét kívánta megrajzolni. [[1957]]-ben kijuttatta regényét az országból, ami meg is jelent Olaszországban és több más nyugati országban is. Amikor neki ítélték a Nobel-díjat, durva lejáratókampány indult ellene. Művét szemétnek, őt magát árulónak titulálták. Belső emigránsnak nevezték, hozzáfűzve, hogy jobb lenne, ha valódi emigráns lenne belőle. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából. Az előbbit választotta. (Regénye – amely 1958–59-ben 26 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját – 1988-ig nem is jelenhetett meg hazájában.) Paszternak 1960. május 30-án Peregyelkinóban hunyt el. |
||
A lap 2017. március 6., 13:39-kori változata
Borisz Leonyidovics Paszternak | |
Fájl:Boris Pasternak cropped.jpg | |
Élete | |
Született | 1890. február 10. Moszkva |
Elhunyt | 1960. május 30. (70 évesen) Szovjetunió, Peregyelkino |
Sírhely | Peredelkino Cemetery |
Szülei | Rosa Kaufman Leonid Pasternak |
Házastársa |
|
Gyermekei | Jevgenyij Boriszovics Paszternak |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény |
Fontosabb művei | Zsivago doktor (1957) |
Kitüntetései |
|
Borisz Leonyidovics Paszternak aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Borisz Leonyidovics Paszternak témájú médiaállományokat. |
Borisz Leonyidovics Paszternak (Борис Леонидович Пастернак) (Moszkva, 1890. február 10. – Peregyelkino, 1960. május 30.) Nobel-díjas orosz költő, esszéíró, műfordító, író.
Élete
Egy neves festőművész és egy zongoraművésznő fia. Zeneszerzőnek készül, de történelmet és filozófiát hallgat a moszkvai egyetemen. 1912-ben a németországi Marburgba utazik. Első verseskötetén már látszik páratlan természetleíró képessége, úgy festi a kertet, a szelet, az esőt, a tavaszt, hogy azok őróla, a természetben élő, ám a természetet kultúrává nemesítő emberi lényről valljanak. Munkatársa lesz Majakovszkij avantgardista folyóiratának, a LEF-nek. Az októberi forradalmat igenli, tisztítótűznek nevezi. Az 1948 és 1955 között keletkezett nagyregényében, a Zsivago doktorban (ismert filmváltozata a Doktor Zsivágó) az 1903 és 1929 közé eső korszak, továbbá a háborús évek orosz történelmének átfogó képét kívánta megrajzolni. 1957-ben kijuttatta regényét az országból, ami meg is jelent Olaszországban és több más nyugati országban is. Amikor neki ítélték a Nobel-díjat, durva lejáratókampány indult ellene. Művét szemétnek, őt magát árulónak titulálták. Belső emigránsnak nevezték, hozzáfűzve, hogy jobb lenne, ha valódi emigráns lenne belőle. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából. Az előbbit választotta. (Regénye – amely 1958–59-ben 26 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját – 1988-ig nem is jelenhetett meg hazájában.) Paszternak 1960. május 30-án Peregyelkinóban hunyt el.
Művei
- Iker a felhőkben (1913, verseskötet)
- Wassermann-reakció, Fekete serleg – futurista írások
- Sorompók felett (1917), költemények
- Nővérem az élet (1917), költemények
- Luvers gyermekkora (1922)
- Légi utak (1924, elbeszéléskötet)
- Kilencszázöt (1927)
- Északi szél (1927)
- Elbeszélés (1929)
- Menlevél (1931), első önéletrajzi írás
- Spektorszkij (1931, verses regény)
- Második születés (verseskötet)
- Hajnali vonatokon (1943)
- Földi térség (1945)
- Zsivago doktor (1957, regény)
Magyar nyelven
- Borisz Paszternak: Luvers gyermekkora. Két kisregény (fordította Hernádi László, Pór Judit; Európa Könyvkiadó, 1971)
- Borisz Paszternak: Versek (Európa Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-07-5194-1
- Borisz Paszternak: Zsivago doktor (fordította Pór Judit, Európa Könyvkiadó, 1988) ISBN 963 307 1070
- Borisz Paszternak: Karácsonyi Csillag - Kései versek (1945-1960)[1](Mikes International, Hága, 2005) ISBN 9085010632
Jegyzetek
- ↑ Korábban: Occidental Press, Washington, 1965, fordította: Gömöri György, Sulyok Vince
Források
- Világirodalmi lexikon (Akadémia Kiadó, Budapest, 1996)[1] ISBN 9630508710
- Alkotói adatlapja a Moly oldalán