Harry Martinson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Harry Martinson
Harry Martinson.jpg
Született Harry Edmund Martinson
1904. május 6.[1][2][3][4][5]
Jämshög church parish[6]
Elhunyt 1978. február 11. (73 évesen)[1][2][3][4][5]
Stockholm[7]
Állampolgársága svéd
Házastársa Moa Martinson
Foglalkozása
Tisztség seat 15 of the Swedish Academy (1949. december 20. – 1978. február 11.)
Kitüntetései
  • Sveriges Radio's Poetry Prize
  • Samfundet De Nio's Grand Prize (1938)
  • Bellman Prize (1951)
  • Dobloug-díj (1954)[8]
  • irodalmi Nobel-díj (1974)[9][10]
Halál okavérveszteség
Sírhely Silverdals cemetery (Kvarter: B Gravplats: 088)[11]

A Wikimédia Commons tartalmaz Harry Martinson témájú médiaállományokat.

Harry Martinson (Jämshög, 1904. május 6.Stockholm, 1978. február 11.) Nobel-díjas svéd író, költő.

Élete[szerkesztés]

Fiatalon elvesztette szüleit, emiatt nevelőintézetbe került.[12] Tizenhat évesen megszökött az intézetből, s egy hajón lett matróz. A következő években bejárta a világ tengereit, járt többek közt Brazíliában és Indiában is.[12] Tüdőproblémák miatt fel kellett hagynia a matrózélettel, visszatért Svédországba, ahol sokáig nem talált munkát.[13] Itt is sokat utazott, néha csavargóként élt.[12] 21 éves korában csavargás miatt letartóztatták a lundi Lundagård-parkban.[14]

Költőként 1929-ben debütált, Artur Lundkvist, Gustav Sandgren, Erik Asklund és Josef Kjellgren társaságában jelentette meg a Fem unga című kötetet,[15] amely az első modernista kötet volt Svédországban. Költészetére a nyelvi innováció és a metaforák gyakori használata jellemző. A természet iránt érzett szeretetet mély humanizmussal kombinálta alkotásaiban.[16][17] Első igazi sikerét 1935-ben, félig önéletrajzi ihletésű Nässlorna blomma című regényével aratta, amelyben egy fiatal városi fiú szembesül a nehéz vidéki körülményekkel. E munkáját több, mint harminc nyelvre fordították le.

Vägen till Klockrike című, 1948-as regénye szintén hatalmas siker volt, s 1949-ben Martinson lett az első proletáríró, akit a Svéd Akadémia tagjának választottak. Egyik legjelentősebb munkája az Aniara költői cikus, amely az Aniara űrhajó története, amely egy űrutazás során letér pályájáról, s céltalanul sodródik az űrben. A mű 1956-ban jelent meg, Karl-Birger Blomdahl 1959-ben operát írt belőle.[18][19]

1929-ben feleségül vette Moa Martinsont, akivel a stockholmi anarchista újság, a Brand szerkesztőségében találkozott,[20] házasságuk 1940-ig tartott. 1934-ben a Szovjetunióba utazott.[20][12] 1942-ben ismét megnősült, második felesége Ingrid Lindcrantz (1916-1994) volt.[20][12]

1974-ben Eyvind Johnsonnal megosztott Nobel-díjat kapott.[20] Mivel mindketten a Svéd Akadémia tagjai voltak, a díj odaítélése sokak szerint ellentmondásos volt. A díjat odaítélő testületben 1974-ben Saul Bellow, Graham Greene és Vladimir Nabokov voltak a legkedveltebb jelöltek.[21] Az érzékeny Martinson nem tudott megbirkózni a kitüntetését követő kritikákkal, ezért a stockholmi Karolinska Egyetemi Kórházban öngyilkosságot követett el, egy ollóval felmetszette a hasfalát, szeppukuhoz hasonló módon.[22][23]

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Messzi volt Klockrike; ford., utószó Kúnos László; Magvető, Bp., 1977 (Világkönyvtár)
  • Virágzik a csalán; ford. Lontay László, versford. Tótfalusi István, utószó, jegyz. Kúnos László; Európa, Bp., 1977
  • Úton a tenger felé. Regény; ford. Jávorszky Béla; Európa, Bp., 1986
  • Skandináv költők (több verse, szerkesztette Hajdu Henrik, Magvető Kiadó, 1964)
  • Skandináv költők antológiája (több verse, szerkesztette Bernáth István, Kozmosz Könyvek, 1967)
  • Észak-európai népek irodalma (több verse, szerkesztette Bernáth István, Tankönyvkiadó, 1970)
  • Aniara (részletek a ciklusból, Galaktika 15., 1975)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Harry E Martinson (svéd nyelven)
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Jämshögs kyrkoarkiv, Födelse- och dopböcker. Huvudserien, SE/LLA/13196/C I/10 (1895-1912), bildid: 00104804_00221, sida 222. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. martinson-harry, 2020. július 3., Martinson, Harry
  9. https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1974/
  10. https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
  11. 2020. július 3., https://www.svenskagravar.se/gravsatt/91756530, Svenskagravar.se, Martinsson, Harry Edmund
  12. a b c d e Holm, Ingvar. Harry Martinson, Svenskt biografiskt lexikon. National Archives of Sweden 
  13. Sjöberg, Leif (1974). „Harry Martinson: From Vagabond to Space Explorer”. Books Abroad 48 (3 (Summer, 1974)), 476–485. o, Kiadó: Board of Regents of the University of Oklahoma. DOI:10.2307/40128696.  
  14. Den hemlöse i svensk skönlitteratur efter 1900. Lund University, 2010. január 6. (Hozzáférés: 2015. december 21.)
  15. Kumm, Björn. „Obituary: Artur Lundkvist”, 1991. december 12., 13. oldal 
  16. Harry Martinson – Biographical. Nobel Media AB, 2014 (Hozzáférés: 2015. március 4.)
  17. Harry Martinson. Albert Bonniers Förlag
  18. Johansson, Stefan: 50-åring ur kurs når ännu fram. www.svd.se . Svenska Dagbladet, 2009. május 31. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
  19. Liukkonen, Petri: Harry Martinson. Books and Writers (kirjasto.sci.fi) . Kuusankoski Public Library. [2003. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  20. a b c d Harry Martinson (french nyelven). [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  21. A Prize With a View. www.newindianexpress.com . The New Indian Express, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  22. Martinson begick harakiri. wwwc.aftonbladet.se . Aftonbladet, 2000. augusztus 31. (Hozzáférés: 2015. december 21.)
  23. Gyllensten, Lars. Minnen, bara minnen (Swedish nyelven). Stockholm: Albert Bonniers Förlag. Sablon:LIBRIS (2000. május 3.). ISBN 91-0-057140-7 

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Harry Martinson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]