Rókamező
| Rókamező (Лисичово) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Kerecke község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1383 |
| Irányítószám | 90150 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3187 fő (2001) |
| Népsűrűség | 356,93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 309 m |
| Terület | 8,929 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 29′ 27″, k. h. 23° 16′ 27″48.490833°N 23.274167°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 27″, k. h. 23° 16′ 27″48.490833°N 23.274167°E | |
 Rókamező
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rókamező témájú médiaállományokat. | |
Rókamező (ukránul: Лиси́чово vagy Лисичеве [Liszicsovo, Liszicsevo]) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Szolyvai-havasokban, Ilosvától 40 km-re, Kovácsréttől 7 km-rel északra, Borzsa mellékfolyója, a Kovácsréti-patak partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Rókamező a 15. században tűnt fel először az oklevelekben. Nevét 1465-ben Liszicza néven említették először. 1466-ban Lissica, 1517-ben Rawasmezew, 1662-ben Ravaszmező néven írták.
A Kusnica (Кушниця) patak melletti falut valószínűleg még a Dolhai család tagjai telepítették a 15. század elején, de a későbbiekben is az ő birtokuk maradt. A ruszin lakosságú falucska birtokosai 1550-ben Dolhai György és Dolhai Imre, 1600-ban Dolhai János voltak.
Az 1715 évi összeíráskor a falu elhagyatott állapotú volt és még 1720-ban is csak 6 jobbágy lakta. 1760-tól a Telekiek működtettek papírgyárat a településen.
A 18–19. századtól vasércet találtak a környéken. Ekkor kezdett működni a faluban a kovácsműhely. A településen nyaranta megrendezik a Hamora Folklórünnepet a Hamora kovácsmúzeumban, amelyet a mesterség különleges emlékhelyeként tartanak számon. Ennek érdekessége, hogy a vas megmunkálásához máig egy nehéz fém kalapácsot használnak, melyet a Liszicsanka patak zuhogói működtetnek.
A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Dolhai járásához tartozott. 1910-ben 1733 lakosából 28 magyar, 80 német, 1563 ruszin volt. Ebből 98 római katolikus, 1562 görögkatolikus, 69 izraelita volt.
Az 1930-31-es években a rossz termés következményeként sokan vándoroltak el a környékről.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Hámor Kovácsmúzeum működik a településen, mely Európában is egyedülálló, ma is működő üzem, ahol mindennapi életben használt eszközöket gyártanak.
