Pálinkás József (fizikus)
Pálinkás József | |
2014-ben | |
Született | 1952. szeptember 18. (72 éves) Galvács |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | három gyermek |
Foglalkozása |
|
Iskolái | |
Kitüntetései | |
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1. elnöke | |
Hivatali idő 2015. január 1. – 2018. június 30. | |
Előd | (önmaga mint kormánymegbízott) |
Utód | Birkner Zoltán |
A Magyar Tudományos Akadémia 19. elnöke | |
Hivatali idő 2008. május 6. – 2014. május 6. | |
Előd | Vizi E. Szilveszter |
Utód | Lovász László |
A Harmadik Magyar Köztársaság oktatási minisztere | |
Hivatali idő 2001. július 16. – 2002. május 27. | |
Miniszterelnök | Orbán Viktor |
Előd | Pokorni Zoltán |
Utód | Magyar Bálint |
Politikai pályafutása | |
Párt | |
Választókerület | Hajdú-Bihar megye területi lista (2006) |
Tudományos pályafutása | |
Szakterület | |
Tudományos fokozat | |
Szakintézeti tagság | |
Tudományos publikációk száma | 1197 (2017. március 22.)[2] |
Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia (2004, rendes tag) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálinkás József témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pálinkás József (Galvács, 1952. szeptember 18. –) magyar atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008 és 2014 között annak elnöke, 2014. június 12-től 2014. december 31-ig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos, 2015. január 1-től 2018. június 30-áig elnöke.[3] Az atomi ütközések fizikájának neves kutatója. 1991 és 1996 között az MTA Atommagkutató Intézete igazgatója, 2001–2002-ben oktatási miniszter.
2020. október 15-én bejelentette, hogy Új Világ Néppárt néven új pártot alapít, amelynek elnöke lett. A párt elindult a 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztáson, Pálinkás József egyéniben Hajdú-Bihar megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerületben.[4]
Életpályája
[szerkesztés]Tanulmányait Galvácson a helyi általános iskolában kezdte és a kecskeméti Piarista Gimnáziumban folytatta.[5] 1972-ben felvették a szegedi József Attila Tudományegyetem (ma: Szegedi Tudományegyetem) fizikus szakára, ahol 1976-ban Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndijban részesült,[6] majd 1977-ben szerzett diplomát. Diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetének ösztöndíjasa lett, majd 1980-ban tudományos munkatársi kinevezést kapott. 1990–91-ben az intézet igazgatóhelyettese, majd igazgatója volt. 1996-ban kutatóprofesszori megbízást kapott. 1983 és 1985 között a texasi A. & M. Egyetemen, 1988–89-ben a stockholmi Manne Siegbahn Intézetben volt vendégkutató. 1992-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Fizikai Intézetének címzetes egyetemi tanára lett. 1994-ben az egyetem kísérleti fizika tanszékén kapott egyetemi tanári, később tanszékvezetői kinevezést. 1997–98-ban Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.
1981-ben doktorált, 1989-ben védte meg akadémiai doktori értekezését, 1994-ben habilitált.[7] A Debreceni Akadémiai Bizottságnak meg az Atom- és Molekulafizikai Bizottságnak lett tagja. 1995-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben rendes tagjává. 2008. május 6-án Roska Tamás és Somlyódy László ellenében a tudományos köztestület elnöke lett. Tisztségében 2011-ben megerősítették, amit 2014-ig viselt. Közben 1994 és 2000 között az Országos, illetve Magyar Akkreditációs Bizottság tagja volt. 2009-ben a londoni Európai Akadémia felvette tagjai sorába.
Fő kutatási területe az atomi ütközések fizikája. Tudományos pályájának kezdetén az elektronbombázás során létrejövő belsőhéj-ionizáció kísérleti kutatásával foglalkozott, majd az aranyatomok L-alhéjának könnyűion-lövedékkel történő ütköztetése során létrejövő végállapotok elektroneloszlásának aszimmetriáját vizsgálta. Kutatásai kiterjedtek az elektronbefogással létrehozott, úgynevezett belsőhéj-vakanciák (kihagyások) aszimmetriájának kérdéskörére.
Jelentős eredményeket ért el a nemesgázütközések, elsősorban a neon és proton-hélium ütközések egyidejű ionizációja és töltéscserével járó folyamata tekintetében. Dolgozott a proton-hélium ütközésben az elektron-elektron szóródás révén létrejövő elektronbefogási jelenségek kísérleti jellegű kutatásaiban is.
Közéleti pályafutása
[szerkesztés]Politikai pályája a rendszerváltás után kezdődött. 1991-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, majd az 1996-os pártszakadást követően a Magyar Demokrata Néppárt alapító tagja lett. 1998-ban kilépett a pártból, majd egy évre rá belépett a Fideszbe. 2003-ban, a párt újjászerveződését követően a kulturális tagozat elnökévé választották, amelyben több tudós, művész és sportoló is részt vett (például: Jankovics Marcell rajzfilmrendező vagy Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó).
1998-ban az első Orbán-kormányban az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. 2001-ben, Pokorni Zoltán lemondását követően ő vette át az Oktatási Minisztérium vezetését, amely tisztséget a 2002-es kormányváltásig viselt. 2002-ben a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja és a Professzorok Batthyány Körének elnöke lett, amiről a Fidesz kulturális tagozatának elnökévé történt megválasztása után mondott le.
A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz Hajdú-Bihar megyei területi listájáról mandátumot szerezve jutott be az Országgyűlésbe. Az oktatási és tudományos bizottság tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia elnökévé történt megválasztása után lemondott mandátumáról és a Fidesz kulturális tagozatának elnöki posztjáról, illetve kilépett a pártból.
Pártalapítás
[szerkesztés]2020. október 15-én Pálinkás József elnök, Ábrahám Júlia alelnök és Lantos Gabriella elnökségi tag online sajtótájékoztatón jelentette be az Új Világ Néppárt megalapítását. Több más személy mellett a párt vezetőségének tagja lett Szent-Iványi István, az SZDSZ korábbi államtitkára és európai parlamenti képviselője, valamint Stelli-Kis Sándor ügyvéd, a Fidesz korábbi önkormányzati képviselőjelöltje is.[8] 2021. május 26-án bejelentette, hogy indul a 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztáson, a Hajdú-Bihar megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerületben. Saját pártja mellett a Jobbik és a Mindenki Magyarországa Mozgalom is őt támogatja.[9]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Akadémiai Díj (1986)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997)
- Debrecen díszpolgára (2012)
- Antall-díj (2015)
Főbb publikációi
[szerkesztés]- Experimental Investigation of the Angular Distribution of Characteristic X-Radiation Following Electron Impact Ionisation (társszerző, 1979)
- L3-Subshell Alignment in Gold Following Low-Velocity Proton and He+ Impact Ionisation (társszerző, 1980)
- L3-Subshell Aligment of Gold by C+ and N+ Impact Ionisation (társszerző, 1982)
- Alignment of He- and H-Like P-States of 48-MeV Foil-Excited Mg Ions (társszerző, 1985)
- Observation of the Electron Capture into the Continuum States of Neutral Projectiles (társszerző, 1989)
- Egzotikus elektronbefogási folyamatok (1996)
- Status of CMS and B-physics with CMS (társszerző, 2000)
- The CMS Experiment at the CERN LHC (társszerző, 2008)
- Örökségünk kötelez. Pálinkás Józseffel beszélget Csűrös Csilla; Kairosz, Bp., 2009 (Magyarnak lenni)
- Egyensúlyban. Ex libris Pálinkás József; szerk. Kindert Judit; Magyar Tudományos Akadémia, Bp., 2014
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jozsef Palinkas. Európai Akadémia. (Hozzáférés: 2020. november 21.)
- ↑ Pálinkás József publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2017. március 22. (Hozzáférés: 2018. július 4.)[halott link]
- ↑ Presinszky Judit: Leváltották a magyar tudomány jó királyát, Pálinkás Józsefet. index.hu, 2018. június 20.
- ↑ Petróczi Rafael: Elindul az előválasztáson, és saját frakcióra hajt Pálinkás József pártja. azonnali.hu (2021. május 21.)
- ↑ Pálinkás József tudományos életrajza. [2012. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
- ↑ József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1975-1976, Szeged. 1976. 243. o.
- ↑ Dr. Pálinkás József. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. [2017. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 4.)
- ↑ Domokos Erika: Új párt alakult a Fideszből kiábrándultaknak is –→ együttműködnek az ellenzékkel. napi.hu, 2020. október 15. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
- ↑ Pálinkás József, dr. (magyar nyelven). Előválasztás 2021. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)[halott link]
Források
[szerkesztés]- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 962–963. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 844. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, publikációs listával
- Életrajz a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség honlapján
- Hűvösen veszi tudomásul Pálinkás József pártalapítását az ellenzék
- Új párt alakult a Fideszből kiábrándultaknak is - együttműködnek az ellenzékkel
- Szilárd erkölcsi tartást szeretnénk a politikában meghonosítani – Pálinkás József a Mandinernek
További információk
[szerkesztés]- VIRTUÁLIS NAGYKABÁTOK, HetiVálasz interjú – 2006. január 19.
- Legyen Rúzsa Magdink a tudományban! – Index interjú
- Pálinkás József, Schweitzer József és Szabó Lajos az Asztali beszélgetéseken A teljes beszélgetés könyvben is megjelent: "Asztali beszélgetések...3 – Közös örökségünk" – szerk.: Galambos Ádám; Luther Kiadó (2009)
- hvg.hu (2018. június)
- hirstart.hu (2020. okt. 17.)
- Magyar fizikusok
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- MTA-tagok
- Az MTA elnökei
- Magyarország művelődés- és közoktatásügyi miniszterei
- Debrecen díszpolgárai
- Az MDF korábbi tagjai
- Az MDNP korábbi tagjai
- A Fidesz korábbi tagjai
- Országgyűlési képviselők (Fidesz)
- Országgyűlési képviselők (2006–2010)
- SZOT-díjasok
- Akadémiai díjasok
- Magyarország államtitkárai
- Piarista diákok
- 1952-ben született személyek
- Élő személyek
- Az első Orbán-kormány tagjai
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei