Magyarország gótikus építészete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Mátyás-templom

Magyarország gótikus stílusú építészete a 13. század második felében kezdett meghonosodni és a 16. század elejéig virágzott.[1]

A magyarországi gótika fontos terjesztője volt a ciszterci rend, majd fokozódóan a koldulórendek: a ferencesek és domonkosok templom- és kolostorépítkezéseinek volt nagy szerepe. Kezdetben francia, majd németországi mesterek munkájának a jellegzetességei mutatkoznak. Utóbb pedig Ausztria, Csehország és Szilézia hatása mutatkozott, a területükről hívott mesterek révén.[1]

A hazai gótika alkotásai – az európaival összevetve – méreteikben és kiképzésükben is szerények. Az alkotások a törökök által megszállt területeken jórészt elpusztultak, többnyire csak a meg nem szállt, nyugati, északi, északkeleti régióban, továbbá Felvidéken és Erdélyben maradtak meg.[1] Sok templom a 18. századi barokk újjáépítésnél, vagy a 19. századi restaurálás során vesztette el eredeti alakját. A várak nagy részét a 17-18. század fordulóján császári parancsra felrobbantották, a gótikus városi lakóházak zöme pedig háborús pusztításoknak vagy átépítéseknek esett áldozatul.

Korszakai[szerkesztés]

A hazai gótikus építészet három elkülöníthető korszaka [1]:

Építmények[szerkesztés]

Buda lett a királyi székhely, elkezdték építeni a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomot, és a Szent Miklós-templomot. Jelentős gótikus emlékek voltak a korai időkből még a soproni Bencés (Kecske) templom, a felvidéki várak, és sok falusi templom is.

Nagy Lajos építette meg a budai várkápolnát, és magasabb színvonalra fejlesztette Visegrádot. Ő építette meg Diósgyőr várát is, ami szabályos négyszög alaprajzú királyi rezidencia, nagy termekkel, kétszintes kápolnával. Ez idő tájt a koldulórendek is nagy támogatásokat kaptak, ekkor épültek városaink megmaradt középkori kőházai, kapualjukkal, ülőfülkéikkel.

A magyar gótika Zsigmond alatt virágzott, az ő uralkodása idején épült a budai Friss-palota, a bazilikális rendszerű templomokat csarnoktemplommá építette át. A nagyurak is jelentős építkezéseket folytattak. Ekkor épült ki Siklós, Csesznek, Gyula és Kisnána vára. A városok fejlődése felgyorsult, a legtöbb városfal is ekkortájt épült.

A kassai-dóm

Mátyás alatt Európában második országként, Magyarországon is megjelent a reneszánsz,[2] de a gótika még sokáig élt. Erre példa a nyírbátori minorita és református templom, a szegedi ferences templom, a sárospataki csarnoktemplom, a kassai dóm, a kolozsvári Farkas utcai templom, a jászberényi ferences kolostor, vagy a csütörtökhelyi kápolna. Egerben is ekkor épült a gótikus székesegyház. Jelentős városi házépítések is zajlottak ez időben, például Budán, Fehérvárott, Sopronban, a Szepességben, Szászföldön, Erdélyben. Ekkortájt jelentek meg a külsőtornyos várak is (például Kőszeg). A magyar gótika alulmaradt a franciához képest, de a nagy csarnoktemplomok nyugodt belső és külső tere a mai napig lenyűgözi a szemlélőt, még díszítetlenül is.

Falusi templomok[szerkesztés]

Nagy számban épültek kisméretű, változó igényességű falusi templomok is. Túlnyomó többségük csak romokban maradt ránk. Ezek a templomok legtöbbször egyhajós épületek voltak, sokszög záródású szentéllyel. Többnyire faragatlan terméskőből falazták őket. Csak a nyíláskeretek, a falsarkok és a támpillérek vége, a lábazati és ereszpárkány, valamint a boltozati bordák készültek faragott kőből. Egyes vidékeken hagyományosan téglatemplomok épültek. A homlokzatokat és a belső falfelületeket vakolták és meszelték, a belsőket, néha a homlokzatokat is figurális és dekoratív falfestményekkel díszítették.[1]

Példák[szerkesztés]

A gótikus építészet példái Magyarországon:

Budapest[szerkesztés]

A Szent Mihály-templom Sopronban

Győr-Moson-Sopron megye[szerkesztés]

Sopron[szerkesztés]

Győr[szerkesztés]

Pannonhalma[szerkesztés]

Fertőd[szerkesztés]

Vas megye[szerkesztés]

Kőszeg[szerkesztés]

A keszthelyi Magyarok Nagyasszonya-templom

Zala megye[szerkesztés]

Keszthely[szerkesztés]

  • Magyarok Nagyasszonya-templom

Zalaszántó[szerkesztés]

  • Szent Kozma és Damján-templom

Egervár[szerkesztés]

  • Alexandriai Szent Katalin Plébániatemplom (külső gótikus elemek)

Belezna[szerkesztés]

  • Szűz Mária neve templom (csak a torony)

Somogy megye[szerkesztés]

Kőröshegy[szerkesztés]

Veszprém megye[szerkesztés]

Veszprém[szerkesztés]

Fejér megye[szerkesztés]

Székesfehérvár[szerkesztés]

Martonvásár[szerkesztés]

Nográd megye[szerkesztés]

Mátraverebély[szerkesztés]

Pest megye[szerkesztés]

Visegrád[szerkesztés]

Baranya megye[szerkesztés]

Siklós[szerkesztés]

Tolna megye[szerkesztés]

Bátaszék[szerkesztés]

A nyírbátori minorita templom

A Dunától keletre[szerkesztés]

Nyírbátor[szerkesztés]

Tompa[szerkesztés]

  • Szent Anna templom

Jánkmajtis[szerkesztés]

  • római katolikus templom

Nagyszekeres[szerkesztés]

  • református templom

Nógrádsáp[szerkesztés]

Csenger[szerkesztés]

Miskolc[szerkesztés]

Sárospatak[szerkesztés]

  • Sárospataki Bazilika

Szeged[szerkesztés]

A mai Magyarország határain kívül[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g Szentkirályi-Détshy
  2. Louis A. Waldman; Péter Farbaky; Louis Alexander Waldman (2011). Italy & Hungary: Humanism and Art in the Early Renaissance. Villa I Tatti. ISBN 978-0-674-06346-4.

Források[szerkesztés]

  • Szentkirályi-Détshy: Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: A építészet rövid története. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1986.  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]