Szent Mihály-templom (Sopron)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent Mihály-templom
4915. számú műemlék
Sopron Szent Mihály templom a szentély felől.jpg
Vallás Katolicizmus
Felekezet katolikus
Egyházmegye Győri egyházmegye
Védőszent Mihály arkangyal
Püspök(ök) Veres András
Építési adatok
Építése 13. század
Stílus gótika
Felszentelő Veres András (újraszentelés)
Alapadatok
Befogadóképesség 470 fő
Torony 1
Elérhetőség
Település Sopron
Hely 9400 Sopron, Szent Mihály út
Elhelyezkedése
Szent Mihály-templom (Sopron)
Szent Mihály-templom
Szent Mihály-templom
Pozíció Sopron térképén
é. sz. 47° 41′ 21″, k. h. 16° 35′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 21″, k. h. 16° 35′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat.

A Szent Mihály-templom Sopron legrégebbi plébániatemploma. Igen fontos forgalmiút mentén, Szentmihálydomb városrészben fekszik. A kora középkori szokásoknak megfelelően, temetőben épült a 13. században a tatárjárás előtt, így az erődített városfalon (Belváros) kívülre került. Az eredetileg román stílusban épült templomot a 15. században építették át gótikus stílusban. Az 1728-as soproni tűzvészt követően barokk átépítésen esett át, majd Storno Ferenc volt az aki a barokk jellegzetességeket eltávolítva, neogótikus stílusban alakította át a templomot. Mára Magyarország egyik legjelentősebb gótikus temploma.

2020. novemberében készült el a több mint 700 éves templom teljes restaurációja. Új cseréptetőt kapott, valamit több szobrot és a kő padlóburkolatot is restaurálták.

Története[szerkesztés]

Árpád-kor[szerkesztés]

A Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom eredeti épületét a 13. században emelték román stílusban. A Szent István korában épült templomot vályogból és fából építhették, mint abban az időben máshol is. Egyes kutatók felvetése szerint, ezen a helyen egykor a keresztény avarok temploma állhatott. Ennek helyére épülhetett a torony és templomhajó, amikor Sopron városa Szabad királyi város címet kapott. Mai tudásanyagunk egészen 1278-ig vezethető vissza. Innentől kezdve ismerjük a papok névsorát. A templom mellett helyezkedik el a Szent Mihály-temető. Ezt már a rómaiak is használták, majd a középkorban szintén zajlottak itt temetések. A fallal körülvett temető sírjait exhumálták, miután megtelt, bővíteni pedig nem lehetett. Az ott található csontokat a 13. században osszáriumban, a Szent Jakab kápolnában helyezték el.

A főhomlokzat

Feltűnő módon az épület a középkori Belváros várfalain kívül épült. Erre az a magyarázat, hogy egy alacsony létszámú falu lehetett a templom körül, amely a királyi várral közvetlen szomszédságban volt. Plébániatemplomok ekkor nem is nagyon épültek még a várfalon belül.

Szent László hozott arról rendeletet, hogy építsék újjá a megyéspüspökök a pusztulásnak induló templomokat maradandóbb anyagokból. Sokkal maradandóbnak bizonyultak a kőből épültek.

Ellenséges hadak támadása, vagy esetleg háború esetén, az épület a vallási funkciója mellett, az emberek biztonságát úgyszintén szolgálta. A temető köré kőfalat építettek, a templom vastag, zömök falaiba pedig lőréseket fúrtak. A vaskos torony középső részén pilléres körfolyosó található. Innen védekezni lehetett a támadókkal szemben. A torony legtetején is található egy ilyen körfolyosó. Itt teljesített szolgálatot a toronyőr. Itteni szolgálata különösen addig volt fontos, amíg meg nem épült a soproni Tűztorony felső reneszánsz része. (15. század)

Mátyás király idején[szerkesztés]

A 15. században gótikus stílusban építették át a templomot. 1450-től kezdődően építették hozzá a kereszthajót és a szentélyt. A mai méretét 1484-ben érte el. Egyes feltételezések szerint a templom felszentelésén, még maga Mátyás király is részt vett. A budapesti Mátyás templom után, az ország legjelentősebb gótikus épülete.

A templomtorony több átépítésen is átesett, utoljára 1979 és 1983 között. Az épitőanyagnak szánt köveket Burgenlandból, Szentmargitbányáról szállították. A négyszögletes alsó rész, valamint a nyolcszögletes második és harmadik emelet a 13. században épült. A nagy kőrácsos ablakok szinte nyitottá teszik a torony negyedik emeletét. E szint felett fut körbe a kőerkély, amiből nő ki a nyolcszögletű kősisak.

Újkor[szerkesztés]

1534-ben, mikor a török csapatok Bécs felé igyekezve közel kerültek a városhoz, a soproniak a templomot le akarták rombolni. Attól tartottak ugyanis, hogy a templomtornyból az ellenség be tud lőni a várba. A templom lerombolását végül az épület két papja akadályozta meg. Határozott fellépésük mentette meg az épületet. 1567-1584-ig az épületet egyaránt közösen használták a katolikusok és a protestánsok. Bocskai István hajdúserege 1605-ben feldúlta a templomot. 1608-ban a protestánsok teljesen lefoglalták. Egészen 1674-ig ők használták, ezután került újra vissza a Városplébánia tulajdonába. Az 1676-os nagy soproni tűzvészben megmenekült az épület, de 1728-ban a tetőzet leégett. Mátyás király idején 20 oltárral rendelkezhetett (céh oltárok). Az 1608 után a képromboló mozgalomban, a templom felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait kidobálták és felgyújtották. Ezután került barokk stílusú berendezés az épületbe. A barokk berendezést 1864-ben eladták. Az itt eltemetett előkelőknek barokk síremlékeit pedig Sopron múzeumának adták. A jelenlegi neogótikus berendezést id. Storno Ferenc készítette.

A templom a szentély felöl

Jelen[szerkesztés]

Nagyszabású restauráción esett át a teljes templom 2018 és 2020 között. A munkálatok 2020 végén fejeződtek be. Többek között új cseréptetőt kapott, teljes felújításon esett át a kőhomlokzat, a padlóburkolat, továbbá helyreállították a vörösréz díszítőelemeket. Valamint restaráláson ment keresztül az épület orgonája. Helyreállították és modernizálták a berendezéseket. Emellett szobrászati felújítást végeztek, továbbá számos más munkával együtt mintegy 1500 m2 falfestésre került sor.

Építészet[szerkesztés]

Az épület 15. századi szobrokat és falképeket is őriz.

A nyugati homlokzaton emelkedő torony alsó szintje jól láthatóan középkori, viszont a bejárat kerete 19. századi, miként a felső szint is a nagy kőrácsos és csúcsíves ablakokkal és kőcsipkés, körbefutó erkéllyel. A hajó támpillérei is középkoriak.

A templomban is harmonizáló, de különböző évszázadokban épített részletek váltakoznak: gótikus ülőfülkék és neogótikus árkádok. A főhajót díszítő oszlopfők és konzolok a középkori mester tudását dicsérik, de rajtuk a festés 19. századi.

A kettősség a főhajó szentélyében a legteljesebb: a Storno Ferenc tervezte neogótikus oltárépítmény szerencsésen erősíti az égbe törő gótikus kőbordák lendületét. A nyolcszög alaprajzú, 13. századi Szent Jakab-kápolna mindmáig megőrizte román stílusjegyeit.

Több középkori, 15. századi falfestmény, illetve azok töredékei erősen megújított formában láthatók, az 1460-1470 körül készült fa Madonna-szobor viszont az évszázadok patinája mellett eredeti szépségét is őrzi.

A templom neogótikus berendezését az 1859–1866 közötti helyreállítás idején készítették id. Storno Ferenc tervei szerint. Megőrzött barokk oltárainak képét Altamonte és Troger iskolájának képviselői festették. A templom cintermében őrzött sírkövek között 17. századi, késő reneszánsz munka is látható. Mai alakját a 19. század neogótikus rekonstrukciója formálta.

Ingyenesen, szabadon látogatható.

Rajz a soproni Szent Jakab kápolna nevezetes timpanonjáról, ahol sárkányok állnak az életfa mellett.

Művészeti alkotások[szerkesztés]

Mátyás király korából egyetlen gótikus művészeti alkotás maradt fenn. Ez nem más mint a fafaragású Szűz Mária szobor. A szobor 1868-ban került vissza a templomba a bécsi Pázmáneumból, Simor János hercegprímás közbenlépésével. A mennyezeten függő monumentális keresztfa Simor János hercegprímás, bíboros ajándéka, amelyet id. Storno Ferenc foglalt neogótikus keretbe.

A bal oldali mellékhajójában helyezkedik el a soproni Keresztelő Szent János templom régi oltárképe. Pejachevich grófok sírkőrészlete, és Primes György városplébános sírköve is található bent az épületben.

A torony alatt nyíló főbejáraton keresztül juthatunk a templom belsejébe. A színes félhomály középkori hangulatot áraszt. A nemes gótika lenyűgözi a látogatókat. Figyelemre méltóak a bordavégződéseknél kifaragott fejek, szinte arcképszerűek. Továbbá említésre méltó még a sekrestye hálóboltozata, amely 1482-ben készült. A bordák végződéseinél levő címerpajzsok festményei Storno Ferenc munkái. A kincstár padlózata egyedülálló. Magyarországon egyedül csak itt található ilyen nagyságban összefüggő kerámiapadló.

A templom berendezése neogótikus, illetve romantikus. Kincstára misekancsókat, szép ezüst kelyheket és egyéb ötvösmunkákat őriz a 16-18. századból.

A templom orgonáját a Riegler orgonagyár készítette 1944-ben, Papp Kálmán városplébános megbízásából.

A temető

Mindszenty József ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Papp Kálmánt az akkori városplébánost, 1946. június 16-án.

Harangjai[szerkesztés]

A toronyban 4 harang lakik. Mind a négy harangot Sopron város harangöntő dinasztiájának, a Seltenhofer családnak a tagjai készítettek. Valamennyi harang egyenes jármon függ. A 2902 kg-os nagyharang 1893-ból származik, ez Sopron városának második legnagyobb harangja. A kb. 1650 kg-os és 850 kg-os harangokat 1930-ban, a kb. 320 kg-os kisharangot 1922-ben öntötték Seltenhofer Frigyes fiai harangöntők.

  • (1) Mihály harang: 2902 kg, 172,5 cm, B0, Seltenhofer Frigyes fiai, Sopron, 1893.
  • (2) Imre harang: 1650 kg, 145,0 cm, cisz1, Seltenhofer Frigyes fiai, Sopron, 1930.
  • (3) György harang: 850 kg, 114,3 cm, f1, Seltenhofer Frigyes fiai, Sopron, 1930.
  • (4) Nagyasszony harang: 320 kg, 84 cm, a1, Seltenhofer Frigyes fiai, Sopron, 1922.) (Kormos Gyula felmérése alapján)

Vasárnapi harangozási rend:

  • 6:00-6:03 - 320 kg (Reggeli harangszó)
  • 9:00-9:02 - 1650 kg (Hívogatás)
  • 9:15-9:17 - 850 kg (Hívogatás)
  • 9:28-9:30 - 850+320 kg (Beharangozás)
  • 12:01-12:04 - 1650 kg (Déli harangszó)
  • 20:00-20:03 - 850 kg (Esti harangszó)
  • 20:03-20:04 - 320 kg (Esti harangszó - lélekharang) A legnagyobb harangot csak ünnepekkor használják.

Szent Jakab-kápolna[szerkesztés]

A kápolna
A Szent Jakab kápolna és a Szent Mihály templom
A felújítás után
A temető felől

Külön említést érdemel a templom Szent Jakabról elnevezett kápolnája. Részlete egy nyolcszög oldalaival záródó rotund, vagy egykori rotunda. Szent Jakabról elnevezett rotunda kápolna áll a jáki templom előtt is. A rotundák a templomok egy ősibb rétegét képviselik az európai építészetben. A legismertebb rotunda és nagytemplom együttesek a középkori Magyar Királyságban: Ják, Bény; Európában Firenze és Pisa.

Egy másik különleges értéke a Szent Jakab képolnának ősi kőfaragása a Szent Mihály-templom felé néző kapu timpanonján. Életfa áll középen és annak két oldalán egy egy sárkányfigura áll egymással szemközt. A sárkányfiguráknak két lába és vízilény farka látszik. Szemközt néző két sárkányfigura nálunk Zalaháshágy templomából ismert még, de Eurázsia keleti tájain sokfelé megtalálhatók Mongóliáig, Kínáig és Japánig is. Ismert a két sárkány figurája a viking művészetben is. Az ú.n. Attila szablya pengevájatának berakása is szemközti sárkányokat ábrázol.

Források[szerkesztés]