Szent Mihály-templom (Sopron)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Mihály-templom
Sopron Szent Mihály templom a szentély felől.jpg
Egyházmegye Győri egyházmegye
Védőszent Mihály arkangyal
Stílus gótika
Település Sopron
Elhelyezkedése
Szent Mihály-templom (Magyarország)
Szent Mihály-templom
Szent Mihály-templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 21″, k. h. 16° 35′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 21″, k. h. 16° 35′ 53″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat.
A Szent Mihály templom főhomlokzata

A Szent Mihály-templom Sopron legkorábbi plébániatemploma. A kora középkor szokásainak megfelelően a temetőben építették, így az erődített városfalon kívülre került.

Története, látnivalói[szerkesztés]

A Szent Mihály tiszteletére szentelt templom eredetijét a 13. században román stílusban emelték, és a 15. században gótikussá építették át. Mai alakját a 19. század neogótikus rekonstrukciója formálta. 15. századi szobrot, falképeket is őriz.

A nyugati homlokzaton emelkedő torony alsó szintje jól láthatóan középkori, viszont a bejárat béllete és kerete 19. századi, miként a felső szint is a nagy kőrácsos és csúcsíves ablakokkal és kőcsipkés, körbefutó erkéllyel. A hajó támpillérei is középkoriak.

A templomban is harmonizáló, de különböző évszázadokban épített részletek váltakoznak: gótikus ülőfülkék és neogótikus árkádok. A főhajót díszítő oszlopfők és konzolok a középkori mester tudását dicsérik, de rajtuk a festés 19. századi.

A kettősség a főhajó szentélyében a legteljesebb: a Storno Ferenc tervezte neogótikus oltárépítmény szerencsésen erősíti az égbe törő gótikus kőbordák lendületét. A nyolcszög alaprajzú, 13. századi Szent Jakab-kápolna mindmáig megőrizte román stílusjegyeit.

Több középkori, 15. századi falfestmény, illetve azok töredékei erősen megújított formában láthatók, az 1460-1470 körül készült fa Madonna-szobor viszont az évszázadok patinája mellett eredeti szépségét is őrzi.

A templom neogótikus berendezését az 1859–1866 közötti helyreállítás idején készítették id. Storno Ferenc tervei szerint. Megőrzött barokk oltárainak képét Altamonte és Troger iskolájának képviselői festették. A templom cintermében őrzött sírkövek között 17. századi, késő reneszánsz munka is látható.

Ingyenesen, szabadon látogatható.

Rajz a soproni Szent Jakab kápolna nevezetes timpanonjáról, ahol sárkányok állnak az életfa mellett.

Szent Jakab-kápolna[szerkesztés]

Külön említést érdemel a templom Szent Jakabról elnevezett kápolnája. Részlete egy nyolcszög oldalaival záródó rotund, vagy egykori rotunda. Szent Jakabról elnevezett rotunda kápolna áll a jáki templom előtt is. A rotundák a templomok egy ősibb rétegét képviselik az európai építészetben. A legismertebb rotunda és nagytemplom együttesek a középkori Magyar Királyságban: Ják, Bény; Európában Firenze és Pisa.

Egy másik különleges értéke a Szent Jakab képolnának ősi kőfaragása a Szent Mihály-templom felé néző kapu timpanonján. Életfa áll középen és annak két oldalán egy egy sárkányfigura áll egymással szemközt. A sárkányfiguráknak két lába és vízilény farka látszik. Szemközt néző két sárkányfigura nálunk Zalaháshágy templomából ismert még, de Eurázsia keleti tájain sokfelé megtalálhatók Mongóliáig, Kínáig és Japánig is. Ismert a két sárkány figurája a viking művészetben is. Az ú.n. Attila szablya pengevájatának berakása is szemközti sárkányokat ábrázol.

Képgaléria[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence rotundái és centrális templomai. Budapest
  • Bérczi Sz. (2006): Ősi kínai művészetek. TKTE-Uniconstant, Piremon, Debrecen

Külső hivatkozások[szerkesztés]