Futurista építészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A futurista építészet a 20. század elején született Olaszországban. Jellemző rá a történelemmel és a régi dolgokkal való szembehelyezkedés, az erős kromatika, a hosszú, dinamikus vonalvezetés, a magával ragadó lendület, a mozgalmasság, a sietség és a költőiség. A futurista építészet a futurizmus egyik ága volt, melyet Filippo Tommaso Marinetti olasz költő alapított, aki ezzel kapcsolatos első kinyilatkoztatását 1909-ben a Futurizmus Nyilatkozata című művében fejtette ki. A mozgalom nem csak költőket ragadott meg, hanem zenészeket, művészeket is, mint például (Umberto Boccioni, Giacomo Balla, Fortunato Depero, és Enrico Prampolini és számos korabeli építészt is. A gépesítés korának kultúrája és a háború magasztalása és az erőszak volt a témája a futuristáknak, akik közül sokan vesztették életüket az első világháború csataterein önkéntesként harcolva. A futuristák későbbi csoportja -Antonio Sant'Elia olasz építészt is beleértve, aki bár viszonylag kevés épület dicséri keze munkáját-, a futurizmusra elsősorban, mint urbanisztikus irányzatra tekintettek.[1]

Az olasz futurizmus története[szerkesztés]

Három évvel Marinetti Futurista Nyilatkozata után az építész Antonio Sant'Elia és Mario Chiattone részt vettek a Nuove Tendenze, azaz Új Tendenciák elnevezésű kiállításon Milánóban. 1914-ben a csoport bemutatta első "Üzenet" című kiállítását, majd a későbbiekben együttműködtek Filippo Tommaso Marinettivel, amely a Manifesto dell’Architettura Futurista, azaz a Futurista Építészet Kiáltványa néven vált ismertté.

Később, 1920-ban Virgilio Marchi egy másfajta nyilatkozatot írt Manifesto dell’Architettura Futurista–Dinamica azaz a Futurista Építészet Dinamikusan Ösztönös és Drámai Kiáltványa néven. Ottorino Aloisio alkotott ebben a szellemben. Egyik alkotása a Casa del Fascio Astiban.

Fillia (Luigi Colombo) és Filippo Tommaso Marinetti 1931-ben adták közre a Manifesto dell’Arte Sacra Futurista című, azaz a Szentesített Futurista Művészet Kiáltványát. 1934. január 27-én jelent meg Marinetti és Angiolo Mazzoni és Mino Somenzi közös nyilatkozata Manifesto of Aerial Architecture azaz a Légies Építészet Kiáltványa. Mazzoni nyilvánosan csak egy ével előtte csatlakozott a futurizmus eszméinek követéséhez. Ezen a nyomtatványon a Lingotto gyár definiálta Giacomo Matté-Trucco által az első futurista konstruktív találmányt. Mazzoni ez idő alatt egy olyan épületen dolgozott, melyet ma a futurista építészet egyik gyöngyszemeként tartanak nyilván, mint a Hőközpont és főszabályozó kabin a Santa Maria Novella vasútállomáson, Firenzében.

Art Deco[szerkesztés]

Az Art Deco stílusirányzat futurista irányvonalai az 1920-as, 30'-as években váltak elfogadottá. Az Art Deco kifejezés csak 1968 után vált elterjedtté, addig az Art Moderne (Modern művészet) kifejezést használták. Az Art Deco kifejezést Bevis Hillier könyve hozta a köztudatba. A Chrysler épület az egyik legékesebb példája az Art Deco stílusirányzatnak az építészetben.

Futurizmus a II. világháború után[szerkesztés]

A második világháború után a futurizmus jóval gyengébb hatással bírt, mint korábban. Önmaga újradefiniálása az űrkorszak, illetve az atomkorszak lelkes fejlesztéseinek nyomán valósult meg, elsősorban az autóiparban és a műanyagok egyre szélesebb körű használatában jelentkezett. Az 50-es évek Kaliforniájában az úgy nevezett Googies építészeti szemléletmódban tükröződik a futurisztikus látásmód. Az építészek a következő évtizedekben fokozatosan újrafogalmazták és átalakították a futurizmus elképzeléseit, de általánosságban véve máig tettenérhető hatása maradt az épületek lenyűgöző éleiben, a dinamikus vonalvezetésekben és a drámai kontasztokban, valamint a korszerű es haladó szellemű anyaghasználatban.

Neo-futurizmus[szerkesztés]

A nyolcvanas években Denis Laming francia építész volt a neo-futurizmus egyik alkalmazója. Ő tervezte a Futuroscope épületegyüttes összes elemét, ám legkiemelkedőbb alkotása a Kinemax épület.[2]

Posztmodern futurizmus[szerkesztés]

A mai irodalomban gyakran a futurizmusra csak úgy tekintenek, mint a science-ficton filmek, illetve képregények hátteréül szolgáló művészeti ágra. Manapság gyakran összekeverik a buborék építészettel. A futurizmus kifejezésnek téves használata miatt, ez a stílusirányzat mára gyökeresen eltér az 1910-1920 közti irányelveitől. Az 1960-as években épített épületektől kezdve használják a posztmodern futurizmus kifejezést.

Képgaléria[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Futurist architecture című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  1. Günter Berghaus. International Futurism in Arts and Literature. Walter de Gruyter, 364. o. (2000). ISBN 3-11-015681-4 
  2. http://laming.fr