Lófalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lófalu (Kobyly)
Kobyly11Slovakia1.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Bártfai
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1277
Polgármester Jozef Šoltys
Irányítószám 086 22
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség 858 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 362 m
Terület 12,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lófalu (Szlovákia)
Lófalu
Lófalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 50″, k. h. 21° 17′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 50″, k. h. 21° 17′ 50″
Lófalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lófalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lófalu, (szlovákul: Kobyly) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 858 lakosából 845 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 10 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott, határában 4000 éves kerámia leleteket találtak. A falut 1277-ben IV. László király oklevelében említik először. Királyi birtok, majd 1319-ben Károly Róbert király Perényi Miklósnak adja. A falu neve az évszázadok során többször változott, nevét a szlovákok Kobula, Kobila, a magyarok Kabalafeulde, Lofalva, Kabalafalva, a németek Koberdorf alakban használták. 1443-ban Loffawla aliter Kobyldorff néven szerepel. A 15. század első felében a Ján Giskra vezette husziták foglalták el. 1600-ban 26 ház volt a faluban, 1787-ben 62 házban 498, 1828-ban 80 házban 604 lakosa volt.

Vályi András szerint "LÓFALVA. Lobula. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bártfáhóz fél mértföldnyire, határja őszi gabonát is terem, réttye kétszer kaszáltatik, erdeje, legelője van." [2]

Fényes Elek szerint "Lófalu (Kobule), tót falu, Sáros vmegyében, Bártfához délre 1 mfld. 549 kath., 22 evang., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa meglehetős; erdeje van. F. u. gr. Klobusiczky. " [3]

1910-ben 535, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

2001-ben 816 lakosából 813 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]