Tapolysárpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tapolysárpatak (Mokroluh)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Első írásos említés 1277
Polgármester Marián Beňa
Irányítószám 086 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség766 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság307 m
Terület7,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tapolysárpatak (Szlovákia)
Tapolysárpatak
Tapolysárpatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 18′ 30″, k. h. 21° 12′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 30″, k. h. 21° 12′ 50″
Tapolysárpatak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tapolysárpatak (szlovákul: Mokroluh) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 4 km-re északnyugatra, a Tapoly bal oldalán található.

Története[szerkesztés]

1277-ben „Mokurlang” néven említik először, 1320-ban „Saarpotok” néven szerepel. Első temploma a 14. század elején épült. A középkorban a szemelnye-makovicai uradalomhoz, majd 1471-től Bártfa városához tartozott. 1427-ben 30 adózója volt. 1600-ban 22 jobbágyház, evangélikus templom, lelkészség és iskola állt a településen. 1715-ben 11, 1720-ban 10 adózója volt. 1723-ban a falut tűzvész pusztította.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SÁRPATAKA. Blatnicza, vagy Mokraluka. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Tapoly vize mellett, Bártfához 1/4 mértföldnyire; határjának egy része termékeny, réttyei jók, fájok elég van.[2]

1828-ban 70 házában 534 lakosa élt, akik szarvasmarha tenyésztéssel, zsindely-, fonókerék- és faszerszám készítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sárpataka, Mikroluch, tót falu, Sáros vgyében, Bártfához nyugotra 1/2 mfd., a Tapoly mellett, 256 kath., 250 evang. lak. Kath. paroch. templom. Kiváló rétek. Vizimalom. F. u. Bártfa.[3]

A 19. század közepén sokan emigráltak a faluból. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1900-ban 523 lakosa volt.

1910-ben 535, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 693 lakosából 691 szlovák volt.

2011-ben 730 lakosából 718 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1772-ben, kápolnája 1826-ban épült.
  • Református haranglába 1933-ban készült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]