Tapolysárpatak
| Tapolysárpatak (Mokroluh) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1277 |
| Polgármester | Marián Beňa |
| Irányítószám | 086 01 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 771 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 92 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 307 m |
| Terület | 7,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tapolysárpatak
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 18′ 30″, k. h. 21° 12′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 30″, k. h. 21° 12′ 50″ | |
| Tapolysárpatak weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tapolysárpatak (szlovákul: Mokroluh) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 4 km-re északnyugatra, a Tapoly bal oldalán található.
Története[szerkesztés]
1277-ben „Mokurlang” néven említik először, 1320-ban „Saarpotok” néven szerepel. Első temploma a 14. század elején épült. A középkorban a szemelnye-makovicai uradalomhoz, majd 1471-től Bártfa városához tartozott. 1427-ben 30 adózója volt. 1600-ban 22 jobbágyház, evangélikus templom, lelkészség és iskola állt a településen. 1715-ben 11, 1720-ban 10 adózója volt. 1723-ban a falut tűzvész pusztította.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SÁRPATAKA. Blatnicza, vagy Mokraluka. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Tapoly vize mellett, Bártfához 1/4 mértföldnyire; határjának egy része termékeny, réttyei jók, fájok elég van.”[2]
1828-ban 70 házában 534 lakosa élt, akik szarvasmarha tenyésztéssel, zsindely-, fonókerék- és faszerszám készítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sárpataka, Mikroluch, tót falu, Sáros vgyében, Bártfához nyugotra 1/2 mfd., a Tapoly mellett, 256 kath., 250 evang. lak. Kath. paroch. templom. Kiváló rétek. Vizimalom. F. u. Bártfa.”[3]
A 19. század közepén sokan emigráltak a faluból. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1900-ban 523 lakosa volt.
1910-ben 535, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 693 lakosából 691 szlovák volt.
2011-ben 730 lakosából 718 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1772-ben, kápolnája 1826-ban épült.
- Református haranglába 1933-ban készült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
