Biharó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Biharó (Becherov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Polgármester Jozef Gmiterko
Irányítószám 086 35
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség287 fő (2019. dec. 31.) +/-
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság410 m
Terület19,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Biharó (Szlovákia)
Biharó
Biharó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 25′, k. h. 21° 19′Koordináták: é. sz. 49° 25′, k. h. 21° 19′
Biharó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Biharó (1899-ig Beheró, szlovákul: Becherov, ukránul Beheriv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 16 km-re északra, a lengyel határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a német jog alapján alapították a 15. század elején, a makovicai váruradalomhoz tartozott. 1414-ben „Kwbeher” alakban említik először. Neve a szlovák Bichor személynévből származik. 1492-ben „Byahro” néven írják. A 15. század végén lengyel hadak pusztították el. 1618-ban „Bicharo” alakban bukkan fel az írott forrásokban. A 18. században a Szirmay család tulajdonában találjuk. 1787-ben 110 háza és 641 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BIHARO. Becherov. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság. Lakosai ó hitűek, fekszik Zboróhoz egymértföldnyire. Határja középszerű, fája elég, legelője jó, második Osztálybéli.[1]

A 19. században az Erdődy család birtoka volt. 1828-ban 133 házában 971 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Becheró vagy Biharó, orosz falu, Sáros vármegyében, Zboróhoz északra 1 1/2 órányira: 17 r., 932 g. kath., 24 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Nagy erdejében legelője elég. Malom a Breznik vizén. A makoviczi urad. tartozik. Ut. p. Bártfa.[2]

Az első világháború alatt határában súlyos harcok folytak az osztrák-magyar és az orosz cári csapatok között. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 729, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 274 lakosából 133 ruszin, 82 szlovák, 45 ukrán volt.

2011-ben 279 lakosából 117 ruszin, 101 szlovák, 33 cigány és 14 ukrán.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templomát 1847-ben építették.
  • Határában található az 1954-ben alapított 24 hektáros Biharói Nemzeti Park.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]