Biharó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biharó (Becherov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Bártfai
Turisztikai régió Felső-Sáros
Rang község
Polgármester Jozef Gmiterko
Irányítószám 086 35
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség 279 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 410 m
Terület 19,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Biharó (Szlovákia)
Biharó
Biharó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 25′, k. h. 21° 19′Koordináták: é. sz. 49° 25′, k. h. 21° 19′
Biharó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Biharó, (1899-ig Beheró, szlovákul: Becherov, ukránul Beheriv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 279 lakosából 117 ruszin, 101 szlovák, 33 roma és 14 ukrán volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 16 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a német jog alapján alapították a 15. század elején, a makovicai váruradalomhoz tartozott. 1414-ben "Kwbeher" alakban említik először. Neve a szlovák Bichor személynévből származik. A későbbiekben 1492-ben "Byahro", 1618-ban "Bicharo" alakban bukkan fel az írott forrásokban. A 15. század végén lengyel hadak pusztították el. A 18. században a Szirmay, a 19. században az Erdődy család birtoka volt. 1787-ben 110 háza és 641 lakosa volt. 1828-ban 133 házában 971 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. Az első világháború alatt határában súlyos harcok folytak az osztrák-magyar és az orosz cári csapatok között.

Vályi András szerint "BIHARO. Becherov. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság. Lakosai ó hitűek, fekszik Zboróhoz egymértföldnyire. Határja középszerű, fája elég, legelője jó, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Becheró vagy Biharó, orosz falu, Sáros vármegyében, Zboróhoz északra 1 1/2 órányira: 17 r., 932 g. kath., 24 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Nagy erdejében legelője elég. Malom a Breznik vizén. A makoviczi urad. tartozik. Ut. p. Bártfa. " [3]

1910-ben 729, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

2001-ben 274 lakosából 133 ruszin, 82 szlovák, 45 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templomát 1847-ben építették.
  • Határában található az 1954-ben alapított 24 hektáros Biharói Nemzeti Park.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]