Biharó
| Biharó (Becherov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Jozef Gmiterko | ||
| Irányítószám | 086 35 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 275 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 410 m | ||
| Terület | 19,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 25′ 12″, k. h. 21° 18′ 39″49.420000°N 21.310833°EKoordináták: é. sz. 49° 25′ 12″, k. h. 21° 18′ 39″49.420000°N 21.310833°E | |||
| Biharó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Biharó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Biharó (1899-ig Beheró, szlovákul: Becherov, ukránul Beheriv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 16 km-re északra, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a német jog alapján alapították a 15. század elején, a makovicai váruradalomhoz tartozott. 1414-ben „Kwbeher” alakban említik először. Neve a szlovák Bichor személynévből származik. 1492-ben „Byahro” néven írják. A 15. század végén lengyel hadak pusztították el. 1618-ban „Bicharo” alakban bukkan fel az írott forrásokban. A 18. században a Szirmay család tulajdonában találjuk. 1787-ben 110 háza és 641 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BIHARO. Becherov. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság. Lakosai ó hitűek, fekszik Zboróhoz egymértföldnyire. Határja középszerű, fája elég, legelője jó, második Osztálybéli.”[2]
A 19. században az Erdődy család birtoka volt. 1828-ban 133 házában 971 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Becheró vagy Biharó, orosz falu, Sáros vármegyében, Zboróhoz északra 1 1/2 órányira: 17 r., 932 g. kath., 24 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Nagy erdejében legelője elég. Malom a Breznik vizén. A makoviczi urad. tartozik. Ut. p. Bártfa.”[3]
Az első világháború alatt határában súlyos harcok folytak az osztrák-magyar és az orosz cári csapatok között. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 294 | 285 | 279 | 275 |
| Különbség | -3,06 % | -2,10 % | -1,43 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 276 | 275 |
| Eltérés | -0,36 % |
1910-ben 729, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 274 lakosából 133 ruszin, 82 szlovák, 45 ukrán volt.
2011-ben 279 lakosából 117 ruszin, 101 szlovák, 33 cigány és 14 ukrán.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus templomát 1847-ben építették.
- Határában található az 1954-ben alapított 24 hektáros Biharói Nemzeti Park.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Fotógaléria
- Biharó Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2006. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
|  | |
