Biharó
| Biharó (Becherov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Polgármester | Jozef Gmiterko |
| Irányítószám | 086 35 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 280 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 410 m |
| Terület | 19,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Biharó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 25′, k. h. 21° 19′Koordináták: é. sz. 49° 25′, k. h. 21° 19′ | |
| Biharó weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Biharó (1899-ig Beheró, szlovákul: Becherov, ukránul Beheriv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 16 km-re északra, a lengyel határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést a német jog alapján alapították a 15. század elején, a makovicai váruradalomhoz tartozott. 1414-ben „Kwbeher” alakban említik először. Neve a szlovák Bichor személynévből származik. 1492-ben „Byahro” néven írják. A 15. század végén lengyel hadak pusztították el. 1618-ban „Bicharo” alakban bukkan fel az írott forrásokban. A 18. században a Szirmay család tulajdonában találjuk. 1787-ben 110 háza és 641 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BIHARO. Becherov. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság. Lakosai ó hitűek, fekszik Zboróhoz egymértföldnyire. Határja középszerű, fája elég, legelője jó, második Osztálybéli.”[2]
A 19. században az Erdődy család birtoka volt. 1828-ban 133 házában 971 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Becheró vagy Biharó, orosz falu, Sáros vármegyében, Zboróhoz északra 1 1/2 órányira: 17 r., 932 g. kath., 24 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Nagy erdejében legelője elég. Malom a Breznik vizén. A makoviczi urad. tartozik. Ut. p. Bártfa.”[3]
Az első világháború alatt határában súlyos harcok folytak az osztrák-magyar és az orosz cári csapatok között. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 729, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 274 lakosából 133 ruszin, 82 szlovák, 45 ukrán volt.
2011-ben 279 lakosából 117 ruszin, 101 szlovák, 33 cigány és 14 ukrán.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görögkatolikus templomát 1847-ben építették.
- Határában található az 1954-ben alapított 24 hektáros Biharói Nemzeti Park.
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
