Lászó
| Lászó (Lascov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1370 |
| Polgármester | Vladimír Kostár |
| Irányítószám | 086 45 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 583 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 97 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 193 m |
| Terület | 5,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Lászó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 09′ 25″, k. h. 21° 28′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 25″, k. h. 21° 28′ 30″ | |
| Lászó weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lászó (szlovákul: Lascov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Girálttól 6 km-re északnyugatra, a Tapoly bal oldalán fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut 1370-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LASZCZO. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Dezsőfi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nyérjesnek szomszédságában, Tapoly vize mellett, határja rész szerént hegyes, de réttye termő, legelője, fája is vagyon.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lasztozo, tót falu, Sáros vmegyében, Nyirjes fil. a Tapoly mellett: 82 kath., 52 evang., 12 zsidó lak. F. u. többen.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 234, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 519 lakosából 502 szlovák és 15 cigány.
2011-ben 543 lakosából 531 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1940-ben épült.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
