Lukó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lukó (Lukov)
Lukov slovakia 3824.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Bártfai
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1322
Polgármester Jozefína Kramárová
Irányítószám 086 05
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség 586 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 421 m
Terület 28,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lukó (Szlovákia)
Lukó
Lukó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 21° 04′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 21° 04′ 50″
Lukó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lukó, (szlovákul: Lukov, németül: Dornau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 586 lakosából 392 szlovák, 91 roma és 38 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 21 km-re nyugatra a Tapoly partján fekszik, Venéce tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

1264-ben említik először. 1355-ben a nógrádi vár tartozéka volt. A falut a 15. században vlach jog alapján telepítették. 1427-ben nem kellett adóznia. A 17. század végén dögvész pusztított a településen és sok lakója elmenekült. 1787-ben 59 háza és 445 lakosa volt. A 18. században alapították a falu fürdőjét. Az Aspermontok, majd a 19. században az Anhaltok birtoka. 1828-ban 112 házában 870 lakos élt. Lakói juhtenyésztéssel, fazsindely készítéssel, szénégetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "LUKO. Lukov. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Bártfához más fél mértföldnyire, határja ollyan mint Livónak, mellynek szomszédságában van. " [2]

Fényes Elek szerint "Lukó, orosz falu, Sáros vmegyében, Lénártóhoz 1 órányira: 57 róm., 762 görög kath., 6 evang., 16 zsidó lak. Görög kath. paroch. templom. Papiros- és fürészmalom. Nagy erdő. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Bártfa" [3]

1910-ben 654, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

2001-ben 560 lakosából 523 szlovák és 19 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]