Trocsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Trocsány (Tročany)
A trocsányi fatemplom.
A trocsányi fatemplom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Első írásos említés 1270
Polgármester František Čulák
Irányítószám 086 41
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség284 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület8,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trocsány (Szlovákia)
Trocsány
Trocsány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 21° 19′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 21° 19′ 20″
Trocsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trocsány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trocsány (szlovákul: Tročany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 16 km-re délre, a Szekcső-patak bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

A település egy, a Szentháromság tiszteletére szentelt templom körül keletkezett 1100 körül. Nevét is a templom patrónusáról kapta (Sv. Trojica = Szentháromság). Első írásos említése 1277-ből származik. Kezdetben helyi nemesek birtoka volt. 1427-ben 25 adózó háztartása volt. 1600-ban 10 jobbágyház mellett nemesi kúria, templom és plébánia is állt a településen. 1715-ben 10, 1720-ban 6 háztartása adózott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TROCSÁN. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Rakovszky, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Magy. Razloviczának szomszédságában, mellynek filiája; határja meglehetős, réttye, legelője, fája van, piatza nints meszsze.[2]

1828-ban 47 házában 360 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Trocsány, tót falu, Sáros vmegyében, M. Raszlavicz fil., 150 kath. 22 zsidó lak. F. u. többen. Ut. postája Eperjes.[3]

1900-ban 221 lakosa volt. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 259 lakosából 235 szlovák, 6 német, 5 magyar és 12 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Ebből 122 római katolikus, 120 görög katolikus, 15 izraelita és 2 evangélikus vallású volt.

1910-ben 254 lakosából 242 szlovák és 12 német anyanyelvű lakosa volt. Ebből 145 római katolikus, 97 görög katolikus és 12 izraelita vallású volt.

2001-ben 323 lakosából 320 szlovák volt.

2011-ben 310 lakosából 303 szlovák, 1-1 ruszin és ukrán, 2 egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 284 lakosából 278 szlovák, (+1) ruszin és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]