Lénártó
| Lénártó (Lenartov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1427 | ||
| Polgármester | Jana Bľandová | ||
| Irányítószám | 086 06 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1232 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 468 m | ||
| Terület | 14,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 18′ 36″, k. h. 21° 01′ 15″49.310000°N 21.020833°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 36″, k. h. 21° 01′ 15″49.310000°N 21.020833°E | |||
| Lénártó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lénártó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lénártó (szlovákul: Lenartov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 24 km-re nyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut 1427-ben említik először. Kezdetben a malcói uradalom részeként Liptói András a birtokosa. Eredeti neve „Lénártvágás” volt, mai neve csak a 17. századtól használatos. Ekkor Kapi várához tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÉNÁRTÓ. Elegyes orosz falu Sáros Várm. földes Ura Kapy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Bártfához másfél mértföldnyire, határja középszerű.”[2]
A 19. században Anhalt Dessaui Lipót birtoka lett. 1814-ben a falura meteoriteső hullott, a meteorit megtalált darabjai a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek és ma is ott láthatók. 1833-tól Hedry István létesített majort a község területén, melynek épületei a mai napig is fennállnak. Lakói kovácsok, zsindelykészítők, szénégetők, erdei munkások voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lénártó, tót-orosz falu, Sáros vgyében, a Kárpátok alatt, Galliczia szélén, s a Tapoly mellett, Bártfához nyugotra 2 1/4 mfd. 456 római, 304 g. kath., 31 zsidó lak. Fenyves erdeje nagy és szép; földje sovány; fürészmalmok. F. u. Kapy János, cs. kir. kamarás.”[3]
A 19. század végén itt vezetett át a Lengyelországba és Galíciába menő kereskedelmi út. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 786 | 984 | 1100 | 1232 |
| Különbség | +25,19 % | +11,78 % | +12 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1217 | 1232 |
| Eltérés | +1,23 % |
1910-ben 549, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 941 lakosából 889 szlovák volt.
2011-ben 1058 lakosából 593 cigány és 423 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lénárt tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1820-ban építették.
- 16. századi templomának fa tabernákuluma a bártfai múzeumban látható.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Lénártó Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2012. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
|  | |
