Lénártó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lénártó (Lenartov)
Lenartov fragment wsi 15.08.08 p.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Jana Bľandová
Irányítószám 086 06
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség 1058 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság468 m
Terület14,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lénártó (Szlovákia)
Lénártó
Lénártó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 18′ 36″, k. h. 21° 01′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 36″, k. h. 21° 01′ 15″
Lénártó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lénártó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lénártó, (szlovákul: Lenartov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 24 km-re nyugatra a lengyel határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut 1427-ben említik először. Kezdetben a malcói uradalom részeként Liptói András a birtokosa. Eredeti neve "Lénártvágás" volt, mai neve csak a 17. századtól használatos. Ekkor Kapi várához tartozott. A 19. században Anhalt Dessaui Lipót birtoka lett.

1814-ben a falura meteoriteső hullott, a meteorit megtalált darabjai a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek és ma is ott láthatók. 1833-tól Hedry István létesített majort a község területén, melynek épületei a mai napig is fennállnak. Lakói kovácsok, zsindelykészítők, szénégetők, erdei munkások voltak. A 19. század végén itt vezetett át a Lengyelországba és Galíciába menő kereskedelmi út.

Vályi András szerint "LÉNÁRTÓ. Elegyes orosz falu Sáros Várm. földes Ura Kapy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Bártfához másfél mértföldnyire, határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint "Lénártó, tót-orosz falu, Sáros vgyében, a Kárpátok alatt, Galliczia szélén, s a Tapoly mellett, Bártfához nyugotra 2 1/4 mfd. 456 római, 304 g. kath., 31 zsidó lak. Fenyves erdeje nagy és szép; földje sovány; fürészmalmok. F. u. Kapy János, cs. kir. kamarás."[3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 549, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 941 lakosából 889 szlovák volt.

2011-ben 1058 lakosából 593 cigány és 423 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Lénárt tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1820-ban építették. 16. századi templomának fa tabernákuluma a bártfai múzeumban látható.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]