Szemelnye
| Szemelnye (Smilno) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1250 | ||
| Polgármester | Vladimír Baran | ||
| Irányítószám | 086 33 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 704 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 413 m | ||
| Terület | 13,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 23′ 05″, k. h. 21° 20′ 58″49.384722°N 21.349444°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 05″, k. h. 21° 20′ 58″49.384722°N 21.349444°E | |||
| Szemelnye weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szemelnye témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szemelnye (1899-ig Smilnó, szlovákul: Smilno) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bártfától 15 km-re északkeletre, a lengyel határ közelében található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1250-ben IV. Béla király adománylevelében „Zemelne” alakban említik először, melyben a szemelnyei birtokot a Tekule nembeli István fiainak: Simonnak, Istvánnak és Salamonnak adja. Valószínűsíthető azonban, hogy a település már a 11. században is létezett és ezzel a vidék egyik legősibb települése volt. 1269-ben István ifjabb király és az egri káptalan oklevelében említik „Zelemdene” alakban. A Tekule nemzetség később is birtokos a községben. Már a 13. század végén felépült a falu Szent István király tiszteletére szentelt kora gótikus temploma, mely az átépítések után lényegében a mai napig is fennáll. A templomot és plébánosát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is megemlíti.
1347-ben Demeter fiai Mihály és György tiltakoznak a királynál, mivel Makovica várának kapitánya a birtokaik egy részét elfoglalta. Ebben az okiratban a falu „Scemelnye” néven szerepel. 1355-ben I. Lajos király megerősíti birtokaiban a nemzetséget, egyúttal megbízza az egri káptalant, hogy a szemelnyei uradalom határait jelölje ki. A 14. század második felében azonban a nemzetség mégis elveszíti a szemelnyei birtokot, mert 1364-ben a király a makovicai uradalommal együtt a Czudar családnak adja.
1427-ben az adóösszeírás szerint a faluban a bíró házán kívül még 45 porta volt, melyek a királynak fizették az adót. Később többen elköltöztek a faluból, mert a század második felében csak 24 portát számláltak. Ezzel azonban Szemelnye még mindig a nagyobb falvak közé tartozott. 1492-ben 10 házas jobbágytelke volt, emellett 4 ház üresen állt. A templomnak még a 15. század végén is csak fatornya volt.
1548-ban 4 és fél, 1588-ban 4 portája adózott. 1600-ban 20 háza volt és a század elején újabb jobbágycsaládok költöztek a településre. 1618-ban „Smilna” faluban már 48 házat számláltak. Lakói földműveléssel, állattartással foglalkoztak. A soltész házán kívül templom, plébánia, iskola is állt a faluban, határában két halastó is volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZMILNO. Szmizsán. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gróf Áspermont Uraság, lakosai többfélék, fekszik Zborónak szomszédságában, és annak filiája; határja meglehetős.”[2]
1831-ben nagy kolerajárvány pusztított, majd ennek nyomán parasztfelkelés tört ki, melyben Szemelnye lakói is részt vettek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Smilnó, tót falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Zboróhoz 1/2 órányira, 882 romai, 9 g. kath., 10 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.”[3]
1873-ban újabb kolerajárvány söpört végig a településen. 1890-től sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 712 | 729 | 702 | 704 |
| Különbség | +2,38 % | -3,70 % | +0,28 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 691 | 704 |
| Eltérés | +1,88 % |
1910-ben 751, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel és cigány kisebbséggel.
2001-ben 744 lakosából 732 szlovák volt.
2011-ben 712 lakosából 687 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű, mai formájában 1983-ban épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk[halott link]
- Községinfó
- Szemelnye Szlovákia térképén
- Térkép
- Nem hivatalos oldal Archiválva 2008. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A plébánia honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
|  | |
