Tapolylippó
| Tapolylippó (Lipová) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1567 |
| Polgármester | Dušan Čura |
| Irányítószám | 086 12 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 70 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 286 m |
| Terület | 3,92 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tapolylippó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 15′ 40″, k. h. 21° 29′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 40″, k. h. 21° 29′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tapolylippó (1899-ig Lipova, szlovákul: Lipová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 19 km-re délkeletre, a Tapoly és az Ondava között fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a 15. században keletkezett a makovicai uradalom területén, első írásos említése 1567-ből származik. 1600-ban 10 adózó háztartása volt. 1715-ben 8, 1720-ban 5 az adózóinak száma. 1787-ben 138 lakosa volt, akik főként juhtenyésztéssel és bárányhús eladással foglalkoztak. Ezenkívül erdei munkákból és vászonszövésből éltek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIPOVA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Haiszlinhoz nem meszsze, és annak filiája, határjának egy nyomása termékeny, legelője, és mind a’ két féle fája van.”[2]
1828-ban 29 házában 231 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipova, orosz falu, Sáros vármegyében, Kurimához 1 1/2 órányira: 4 római, 230 görög kath., 4 zsidó lak. F. u. gr. Erdődy, gr. Szirmay. Ut. posta Bártfa 1 1/2 óra.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Régi temploma az első világháborúban leégett, 1924-ben újat építettek helyette. A második világháborúban csaknem az egész falu a tűz martaléka lett, csak 3 ház menekült meg.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 128, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 94 lakosából 85 szlovák és 7 ruszin volt.
2011-ben 84 lakosából 48 szlovák, 21 ruszin és 11 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1872-ben épült, ez azonban az első világháborúban leégett, de 1924-ben újjáépítették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
