Tapolylippó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tapolylippó (Lipová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Dušan Čura
Irányítószám 086 12
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség70 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság286 m
Terület3,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tapolylippó (Szlovákia)
Tapolylippó
Tapolylippó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 40″, k. h. 21° 29′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 40″, k. h. 21° 29′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tapolylippó (1899-ig Lipova, szlovákul: Lipová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 19 km-re délkeletre, a Tapoly és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 15. században keletkezett a makovicai uradalom területén, első írásos említése 1567-ből származik. 1600-ban 10 adózó háztartása volt. 1715-ben 8, 1720-ban 5 az adózóinak száma. 1787-ben 138 lakosa volt, akik főként juhtenyésztéssel és bárányhús eladással foglalkoztak. Ezenkívül erdei munkákból és vászonszövésből éltek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIPOVA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Haiszlinhoz nem meszsze, és annak filiája, határjának egy nyomása termékeny, legelője, és mind a’ két féle fája van.[2]

1828-ban 29 házában 231 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipova, orosz falu, Sáros vármegyében, Kurimához 1 1/2 órányira: 4 római, 230 görög kath., 4 zsidó lak. F. u. gr. Erdődy, gr. Szirmay. Ut. posta Bártfa 1 1/2 óra.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Régi temploma az I. világháborúban leégett, 1924-ben újat építettek helyette. A második világháborúban csaknem az egész falu a tűz martaléka lett, csak 3 ház menekült meg.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 128, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 94 lakosából 85 szlovák és 7 ruszin volt.

2011-ben 84 lakosából 48 szlovák, 21 ruszin és 11 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1872-ben épült, ez azonban az első világháborúban leégett, de 1924-ben újjáépítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]